Frigyes
15 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Megvonják a kommunista nyugdíjakat

2012.06.25. 17:07 Módosítva: 2012.06.25. 18:27
Meg lehet-e enni a költségvetési hiányt? Humbug vagy siker a jövő évi költségvetés? Mi a megszorítás? Követett-e el közlekedési szabálysértést Mirkóczki képviselő? Van unalmasabb ember Harrach Péternél? Szinte az összes kérdésre választ kaptunk a parlament hétfői ülésén, ahol egy módosítóba rejtve megvonták a kommunisták nyugdíjkiegészítését. Elfogadták az új büntető törvénykönyvet is. Jövőre már gyerekeket is lecsukhatnak, viszont mégsem lehet lelőni azt, aki csoportosan vagy felfegyverkezve mászik be a kertbe.

Talán a párás, fülledt meleg, talán a hosszúra nyúlt ülésszak hatására, de a szokásosnál kevésbé heves szócsatákkal telt a parlament hétfői ülésének plenáris része, a napirend előtti felszólalások és az interpellációk. Ebbe hozott fordulatot Orbán Viktor, aki idő előtt és számunkra is váratlanul négy azonnali kérdésre is válaszolt.

A nap nyitásaként a szocialista Tóbiás József nevezte humbugnak a kormány 2013 évi költségvetési javaslatát, amit már a héten tárgyalhat a parlament. Mivel Kövér házelnök a szokásosnál korábban érkezett, felszólalását alig száz képviselő hallgathatta. Ahogy Cséfalvay államtitkár válaszát is, aki szerint a szocialisták vitatkozzanak az Európai Bizottsággal, ami a konvergenciaprogram alapján megszüntette a túlzottdeficit-eljárást Magyarország ellen. A megszorítás pedig az, ami Portugáliában van.

02
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Napirend előtt Schiffer András több számonkérést követelt, pedig Budai Gyula nagyon elégedett saját elszámoltatási teljesítményével. Annyira, hogy még Schiffer sukkorói feljelentését is saját sikerének érzi. A jobbikos Volner János pedig feltette a mindannyiunkat érdeklő kérdést, hogy meg lehet-e enni a költségvetési hiányt, de választ sajnos nem kaptunk. Kiemelendő még a kereszténydemokrata Habis László teljesítménye, aki unalmasabb tudott lenni frakcióvezetőjénél, Harrach Péternél.

Az interpellációk során a szocialista Göndör István a szegény gyerekekért, párttársa, Horváth András a környezetvédelemért aggódott. Az utóbbira a civil szervezetek "kegyelemkettest" adtak, de Illés államtitkár szerint a civil szervezetek hazudnak.

A jobbikos Gyöngyösi Márton egyszerre rettegett a kolhozrendszer és az Egyesült Államok egyidejű megvalósulásától, de Németh Zsolt külügyi államtitkár megnyugtatta, hogy Magyarország nem adja fel a szuverenitását, kivéve azokban az ügyekben, amiben igen. Megtudtuk még, hogy a nemzeti konzultációval a postások járnak jól, és hogy Mirkóczki képviselő autójának kiégett az egyik izzója.
Ezután következett Orbán, hogy mit mondott, azt itt olvashatja.

Hétfői ülésén a parlament nyolc törvényt hozott, és három törvény módosító indítványairól szavazott. A legfontosabb új törvény a büntető törvénykönyv, míg a legizgalmasabb módosítás két fideszes és négy jobbikos közös javaslata a kommunista nyugdíjak megvonásáról. Elsőként két nemzetközi szerződésről a szlovák-magyar adatcsereegyezményről és a délkelet-európai rendőri együttműködésről szóló törvényeket fogadták el, ezeket nem kívánjuk részletezni.

A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről

Harmadikként a címben jelzett törvényt fogadta el a parlament. A kormány sürgős tárgyalásban kérte a parlamenttől a kölcsönzött kulturális javak különleges védelmét. Hogy mire a nagy sietség, azt nem tudjuk, de a törvény lényege, hogy a kölcsönzött kulturális javakat nem szabad ellopni. Ha pedig megsérülnének, akkor meg kell őket javítani.

Mindez a preambulum szerint nem csak a "polgárok életminőségét javító és értékhordozó tevékenységek létrejöttét", hanem a jogállamiság alkotmányos alapelveinek érvényesülését is szolgálja. A kulturális javak kölcsönzése meg azért fontos, mert ezek "kapcsolatot teremtenek civilizációk, kultúrák, hagyományok és társadalmak között".

Hogy mindez milyen fontos az összes képviselőnek, azt jelzi, hogy a törvényhez senki sem nyújtott be módosító indítványt, így a kormány tervezetét tényleg sürgősen, egy héttel a napirendre vétel után már valóban meg is szavazhatták.

Rogán Antal javaslatát, amiben a pénzügyi nyomozók bérezését tette volna versenyképessé, levették a napirendről. Így negyedikként arról szavaztak, hogy megvonják-e a kommunista nyugdíjakat.

09
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az uniós tisztviselők nyugdíjáról

A szerény cím valójában a kommunista nyugdíjprivilégiumokat megvonó törvényjavaslatot rejt. Eredeti szándéka szerint a kormány javaslata csak technikai pontosítás lett volna. Egészen mostanáig egy 1968-as ESZAK - ez az unió elődje, a szén- és acélközösség - rendelet szabályozta, ami a magyar csatlakozással 2004-ben a magyar jog részévé vált. Mostantól viszont saját törvény szabályozza majd az uniós tisztviselők nyugdíjszámítási szabályait.

A kormány indokai között szerepel még, hogy az eddigi szabályozást a magánnyugdíjrendszer felszámolása miatt is meg kell változtatni. Ráadásul Magyarországon 2012. január 1-től megszűntek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak is.

A technikai jellegű szabályozás részleteibe nem mennénk bele, az érintettek itt olvashatják a javaslatot (.pdf).

Ám a javaslat módosítói között Wittner Mária és Iván László fideszes képviselők több jobbikossal összefogva elrejtették a kommunista nyugdíjak megvonását célzó javaslatukat is. Ez alapján nem járna nyugdíjkiegészítés annak, aki 1945-49 között részt vett a demokratikus államrend lebontásában, az 56-os szabadságharc leverésében, a kommunista titkosszolgálat - és nem az állambiztonság - munkatársa vagy állami vezető volt. Megvonják az állampárt és a KISZ vezetőinek a nyugdíjkiegészítését is.

A módosító indítvánnyal az érintett bizottság és az előterjesztő kormány is egyetértett, így az uniós tisztviselők nyugdíjának rendezése apropóján a kommunista nyugdíjakat is megvonják.

A vörös csillagról

Hivatalosan ennél bonyolultabb a határozati javaslat címe, egészen pontosan Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozat. Magyarán, a strasbourgi bíróság az alapjogokat sértőnek értékelte a vörös csillag viselését tiltó magyar szabályozást, amire válaszul az igazságügyi minisztérium most azt a határozatot kívánja meghozatni, hogy minket ez nem érdekel.

Vagyis, akármit is ítélt az európai bíróság, Magyarországon továbbra is tiltott önkényuralmi jelkép marad a vörös csillag.

A kiszabott bírságot viszont kifizetik Fratanoló Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 egykori elnökének. Hogy milyen forrásból, arra két módosító javaslat is érkezett. A kormány Vejkey és Vas fideszes képviselők ötletét támogatta, akik szerint a pénzt a pártok támogatására szánt költségvetési forrásból kell megfizetni. Stágel és Wittner képviselők konkrétan az MSZP állami támogatásából fizettették volna ki a bírságot, ezt azonban a kormány nem támogatta. A parlament a támogatott verziót fogadta el.

A cégnyilvánosságról

Vas Imre fideszes képviselő apróbb, technikai pontosításokkal módosítaná a cégnyilvántartásról szóló törvényt és a csődtörvényt. A legnagyobb újdonság, hogy felszámolóként a jövőben csak átlátható szervezetek jelölhetők ki - a törvény megfogalmazása szerint az 5 százaléknál nagyobb tulajdoni hányadú tulajdonosoknak megismerhetőknek kell lennie, és egyik tag sem lehet ellenőrzött külföldi társaság, magyarán offshore-cég.

Az eredeti javaslatban szereplő megfogalmazást végül az alkotmányügyi bizottság egyszerűsítette, módosító indítványukat az előterjesztő és a kormány is támogatta. Így a végleges szöveg szerint felszámoló csak az lehet, aminek a tulajdonosai megismerhetők, továbbá nincs a tulajdonosai között offshore-cég.

A felszámolóknak szeptember 1-ig kell jelezniük, hogy megfelelnek a feltételeknek.

A járások kialakításáról

Hétfőn újra megszavazták a járások kialakításáról szóló törvényjavaslatot, amit első körben az összetartozás-napi, hektikusra sikeredett ülésen fogadtak el. A törvényt Áder János köztársasági elnök visszadobta, mert Áder János köztársasági elnök vissza szokta dobni azokat a törvényeket, amelyeket a jogalkotási törvénnyel és a házszabállyal ellentétesen fogadtak el.

Márpedig a járások kialakításáról szóló törvénnyel is ez történt, ugyanis a zárószavazás előtt sikerült beleilleszteni egy passzust, amely a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt módosította, bár ehhez a járásoknak sok közük nincsen.

Az eddigi gyakorlat szerint az újra beterjesztett törvényből ezeket a paragrafusokat kihúzták. Mivel ezt csak újabb módosító indítvánnyal tehették meg, vitázni is lehetett. Az ellenzék pedig ki is használta a lehetőséget. Hegedűs Lorántné például abban reménykedett, hogy magához a törvényhez is hozzányúlhatnak, de csalódnia kellett. Pedig szívesen módosított volna a járások határain és központjain.

Schiffer András viszont örült, hogy Áder János komolyan veszi magát. De egyben figyelmeztetett is, hogy a Fidesz tucatjával fogadott el így törvényeket, melyek ezek szerint mind alkotmányellenesek. Pláne azok a törvények, amiket gyakorlatilag zárószavazás előtti módosítóként fogadtak el.

Mindez semmilyen hatással nem volt a kormánypártokra, melyek újra elfogadták a törvényt.

Magáról a törvényről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

A jogrendszer tehnikai deregulációjáról

Az alapvetően jogtechnikai célokat szolgáló, a jogrendszerből az idejét múlt, vagy felülírt, hatályát vesztett törvényeket és rendelkezéseket kivezető javaslatot szintén az összetartozás napján fogadták el elsőre, ám Áder köztársasági elnök ezt is visszaküldte.

A javaslatot a kormánypártok a zárószavazás előtt módosító indítványok tömegével bombázták szét. Áder János köztársasági elnök ezek közül kettőt emelt ki, amelyeket alkotmányosan aggályosnak tartott. Az elfogadott törvény 11. paragrafusát, amely egy még ki nem hirdetett, nem hatályosult törvényre hivatkozott. Áder szerint így a jogszabályból nem derül ki, hogy melyik törvényre is hivatkozik.

Ezt a kormány egy újabb zárószavazás előtti módosítóval már orvosolta is.

A másik problémás a 81. paragrafus, amely úgy adná állami tulajdonba a Kossuth téren látható, elbontásra vagy átmozgatásra ítélt szobrokat - a Kossuth, a Rákóczi és a József Attila szobrot, illetve a Forradalom lángját -, hogy nem derül ki, mikortól kerülnek állami tulajdonba. Pedig a jogállamiság egyik alapelve, hogy a jogszabályok érthetők és értelmezhetők legyenek.

A kormány zárószavazás előtti módosítója immár ezt is rendezi, a szobrok június 30-án kerülnek állami tulajdonba. A módosító indítványokat most is vita kísérte, nagyjából ugyanazok hangzottak el, mint az előző törvénynél. A hibák jellegéből adódóan mindez erős cinkkeléssel egészült ki, végülis eredetileg úgy sikerült elfogadni a törvényjavaslatot, hogy két helyen is kipontozott szövegrész volt benne.

A víziközlekedésről

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter az Európai jogszabályok átültetése miatt kényszerül a vízi közlekedésről szóló törvény módosítására. Az átültetett irányelv a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényére vonatkozik. Az érintett érdeklődők itt olvashatják a javaslatot (.pdf), amit érdemben csak Kiss Sándor módosított azzal, hogy az országból kilépni kívánó „úszólétesíténynek" nem árufuvarozásra és személyszállításra, hanem a kettő közül valamelyikre jogsító engedéllyel kell rendelkezniük.

A Büntető törvénykönyvről

Terjedelmi korlátaink miatt minden részletében nem foglalkoznánk az új Btk.-val. Írtunk már róla eleget. Tudjuk, hogy a tolvajt ugyan nem szabad lelőni, de ha éjjel, felfegyverkezve hatolnak be a lakásba, az életet fenyegető támadás, ami ellen bárhogyan lehet védekezni. Az arányosság feltételét egy szocialista és három jobbikos indítványára törölték a Btk.-ból.

Ha tudni akarja, hogy pontosan mikor lőhet le valakit, olvassa el szájbarágónkat!

Élet kioltására irányuló támadásnak, így jogos védelmi helyzetnek számít az is, ha a sértettre éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan támadnak. A kormány zárószavazás előtti módosító javaslata szerint nem számítana élet kioltására irányuló támadásnak az, ha a házhoz tartozó kertbe hatolnak be, kivéve, ha fegyverrel teszik ezt. Magyarán, botokkal felfegyverkezett csoport tagjait sem lehet önvédelemből lelőni, amíg azok csak a kertben vannak.

Az új törvény meghatározása szerint minden erőszaknak számít, amibe a sértett nem egyezett bele önként, de a tényállásnak feltétele a konkrét, fizikai erőszak. Az például, ha egy felnőtt a hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve kényszerít szexre egy 18 éven alulit, az új Btk. három év szabadságvesztéssel büntethető visszaélésként határozza meg. A Btk. a vérfertőzéssel is elnézőbb.

Családon belül viszont már az új Btk. tervezete erőszaknak minősítette a lelki bántalmazás is, amiért egy év szabadságvesztésre ítélhették volna az elkövetőt, ha a parlament nem szavazta volna meg Varga István és Salamon László és a szocialista Bárándy Gergely javaslatát, amelyek törölték ezt a végleges törvényből.

A kormány 12 évre vitte le az életellenes – és egy támogatott kormánypárti módosító szerint a rablás és a kifosztás – bűncselekményeknél a büntethetőségi korhatárt. Ezt az igazságügy minisztérium nevében Répássy államtitkár azzal indokolta, hogy évente átlagosan egy ilyet 14 éven aluli követ el. A javaslat ellen az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté is tiltakozott.

Halálbüntetés nem lesz, de a Szent Korona megsértése is bűncselekménynek számíthat.

Az alkotmányügyi bizottság egyik módosító indítványa szerint sorozatgyilkosság is lehet emberiesség elleni bűncselekmény, amennyiben azt a lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként, egy szervezet politikájának végrehajtása vagy elősegítése érdekében követik el.

Azt nem lehet állítani, hogy a kormány tág teret adott a javaslat módosítására. A beérkezett 449 módosítóból összesen csak 69-et támogatott. Köztük Vas Imréjét, mely alapján mégsem lesz bűntett a jogszabály elleni uszítás, vagy a honvédelmi bizottságét, mely alapján ha rendvédelmi szerv tagjának a becsületét sértik meg, akár tettlegesen is, az ügyészségnek kell eljárást indítania.

Nem meglepő ezután, hogy az ellenzék meg a törvényt nem támogatta. Igaz, a Jobbik végül csak tartózkodott - Gyüre Csaba ezt azzal indokolta, hogy a kormánypártok végül elvetették a halálbüntetés visszaállítását -, de a leginkább a gyerekkorúak büntethetőségét elutasító LMP, az MSZP és a Demokratikus Koalíció függetlenjei nemmel szavaztak.

A határozathozatalok után hétfőn kezdik meg a legújabb jegybanktörvény vitáját. Az előző törvénymódosításnak már a módosító indítványait is elfogadták, amikor a Fidesz Varga Mihály IMF-miniszter kérésére visszavonta az Európai Központi Bank és az IMF igényeinek nem megfelelő törvényt. Az EU és az IMF januárban szabta a hiteltárgyalások feltételéül a jegybanki függetlenséget sértő jegybanktörvény átírását, most talán már sikerül. A hiteltárgyalások amúgy még nem kezdődtek meg, pedig már a második dedikált minisztere van a témának a kormányban.

Részletes vitával folytatódik a lex L. Simon tárgyalása, amit L. Simon László, az új kulturális államtitkár nyújtott be, és aminek az a lényege, hogy továbbra is ő lehessen a pénzosztó Nemzeti Kulturális Alap vezetője. Tárgyalnak még a vízgazdálkodásról, a szőlészet-borászatról és a szakmai szervezetek agrárpiaci szabályozásáról is.

Kedden, napirendre vételük esetén megkezdik az állatorvosi kamaráról, illetve az szja-törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok vitáját. Mindenképpen vitáznak az elektronikus hírközlési törvényről. Egy kalap alatt vitatják meg három kormánypárti képviselő három törvényt módosító csomagját. Hoppál és Vinnai fideszes, illetve Michl kereszténydemokrata képviselők a tankönyvpiac rendjét, a köznevelési törvényt és a felsőoktatási törvényt is módosítanák.

Tárgyalnak még a szociális, igazságügyi és közigazgatási törvények módosításáról is.

Szerdától péntekig pedig a költségvetésről vitáznak majd.