Donát
-2 °C
12 °C

A Kúria felmentette Budaházy Györgyöt

2012.06.26. 13:36
Megváltoztatta a Kúria a Budaházy György elleni jogerős ítéletet, amely egy év felfüggesztett börtönt szabott ki a férfi 2006-os cselekményeiért. Harmadfokon felmentették a vádak alól.

A Kúria kedden a korábbi jogerős elmarasztaló ítéletét megváltoztatva felmentette Budaházy Györgyöt az alkotmányos rend erőszakos előkészületének vádja alól, mert nem követett el bűncselekményt.

Budaházy Györgyöt a 2006 szeptembere és 2007 márciusa között az interneten közzétett tucatnyi írása miatt vádolta meg az ügyészség állam elleni bűncselekménnyel, mert álláspontja szerint ezekben a szövegekben a vádlott az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására buzdított például azzal, hogy a kormány elkergetésére, a parlament feloszlatására és a rendőrség "legyőzésére" hívta fel olvasóit. Budaházy György az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét.

A Fővárosi Bíróság (FB) első fokon úgy vélte, hogy a bár a szólásszabadság határait feszegetik az írások, a vádbeli bűncselekményt nem valósítják meg, ám ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte. Az új eljárásban az FB már kimondta Budaházy György bűnösségét, és egy év, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, amelyet a tábla másodfokon helybenhagyott és jogerőre emelt. Ez ellen a döntés ellen fordult felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) Budaházy és védője.

Budaházy György védőjét, Gaudi-Nagy Tamást Szikinger István helyettesítette. Ő a Kúria előtt kifejtette: a vádlott írásaiban több ponton a békés ellenállást, az erőszak elkerülését szorgalmazza, személyétől teljesen idegen az erőszak alkalmazása, ami a terrorcselekmény vádjával folyó eljárásban is kiderült. A védő szerint Budaházy György semmiféle puccsot nem akart előkészíteni, de nem is tehette volna oly módon, hogy erre nagy nyilvánosság előtt, az interneten hív fel. Így nem lehet erőszakos hatalomátvételt előkészíteni.

Csak "defenzív erőszakról" volt szó

A cselekmények elbírálásakor azt kellett vizsgálni, hogy Budaházy írásai, agitációja mennyire irányult közvetlenül Magyarország alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatására. Kónya István, az eljáró tanács elnöke, a Kúria büntető kollégiumának vezetője szóbeli indoklásában kiemelte, hogy a vád tárgyává tett magatartás, a vádlott közzétett írásai nem alkalmasak bűncselekmény megállapítására. A vádlott helytállóan hivatkozott arra, hogy amikor a korábban eljárt bíróságok „összegezték” írásait, és következtetéseket vontak le belőlük, az már nem az ő írása, „az már valami más”.

Az írások részben múltbeli eseményeket értékeltek, részben pedig harcba hívtak, és ez utóbbi alapvetően az ellenállás fogalomkörébe vonható, a hatalom fellépésével szembeni erő felmutatására hív fel. Ebben a vonatkozásban a Kúria kollégiumvezetője ismét csak egyetértően hivatkozott Budaházyra, aki az utolsó szó jogán kiemelte: csak egyfajta „defenzív erőszak” merülhetett fel a részéről, mintegy védekezés, reagálás a hatalom támadására, nem pedig egy offenzív, támadó, kezdeményező jellegű erőszak.

Kónya István szerint az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása a legsúlyosabb állam elleni bűncselekmény, nem csupán egyik vagy másik intézmény, hanem az egész alkotmányos berendezkedés felforgatására irányul. Ebben az ügyben a vádlott ugyan nem rejtette véka alá változtatási szándékát, ám hogy ezt kifejezetten erőszakos módon kívánja véghezvinni, az nem olvasható ki a szövegekből.

Budaházy írásait tovább gondolva, és az asszociációkat szabadjára engedve lehet arra is gondolni, hogy a vádlott által tervezett tömegmegmozdulások, illetve a hatalom arra adott bizonyos fajta reakciója nyomán akár bűncselekményekhez is vezethetnek az események, ám ez korántsem egy olyan közvetlen fenyegetés, amely bűncselekmény megállapítására alapot adna. Ilyen jellegű megnyilatkozások manapság már egyébként is nyilvánosságot kapnak a médiában, de még akár a Parlament falai között is, és mégsem sem merülhet fel ezek alapján büntetőjogi felelősség megállapítása – érvelt a bírói tanács elnöke.

Mindezek alapján a Kúria leszögezte, hogy a Budaházy védője által benyújtott felülvizsgálati indítvány alapos, ezért a vádlottat felmenti, mert nem követett el bűncselekményt.

Marad a házi őrizet

„Győzelem!” – kiáltotta az ítélethirdetést követően a tárgyalóteremből kilépő Budaházy György, akit megtapsolt és éljenzett maroknyi híve a Kúria folyosóján. „Érdemes küzdeni. El lehet érni az igazságot a bíróságon is” – mondta miközben ügyvédje, Szikinger István nem kívánta kommentálni a döntést, mert szerinte a Kúria ítélete magáért beszél.

Budaházy neve 2002-ben vált ismertté, amikor a választási eredmények elleni tiltakozásul néhány társával lezárta az Erzsébet hidat, majd az évek során számos tüntetést szervezett, és több eljárás indult ellene. Jelenleg országgyűlési képviselők sérelmére elkövetett terrorcselekmények vádjával folyik ellene és 16 társa ellen első fokú büntetőper a Fővárosi Törvényszéken. Jelenleg házi őrizetben van, korábban több mint két évet töltött előzetes letartóztatásban.

Két hónapja Budaházy részlegesen megnyert egy polgári pert csaknem egy évtizeddel ezelőtti rendőri intézkedések kapcsán a BRFK-val szemben a Kúrián. Ugyanakkor egy hónappal ezelőtt a Kúria a felülvizsgálati indítványt elutasítva kétszázezer forintos pénzbüntetés megfizetésére kötelezte Budaházy Györgyöt a Szabadság téri szovjet emlékmű több mint fél évtizeddel ezelőtti, az MTV székház ostromának éjszakáján történt megrongálása miatt.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!