Még számolnak a fideszesek

Az önkormányzatok finanszírozása a jövő évi költségvetés egyik olyan pontja, amely okozhat vitákat a kormány és a kormánypártok között – mondta az Indexnek több kormánypárti parlamenti képviselő. A jövő évi költségvetés szerint a jelenlegi 1000 milliárdról 600 milliárdra csökken az önkormányzatok állami támogatása. Ennek oka, hogy az állam több feladatot (kórházak, iskolák működtetése) átvesz az önkormányzatoktól. A Belügyminisztérium (BM) szerint a források arányaiban annyival csökkennek, amennyi a feladatok átvételével jár. Több, köztük fideszes vezetésű önkormányzat azonban vitatja ezt.

A témára rálátó egyik fideszes képviselő azt mondta: egyelőre nem érezhető a kormánypárti polgármesterek lobbija, több önkormányzat azonban "kétségbeesve számolgat". A képviselő szerint az önkormányzatok több esetben más eredményre jutnak, mint a BM. Hozzátette: vannak viszont olyan önkormányzatok is, amelyek a kormány adataihoz hasonló eredményre jutnak. A forrás szerint az eltéréseket az okozza, hogy a feladatátvétel több esetben nem egyértelmű. Az önkormányzatok ugyanis korábban részt vettek például az iskolai plusz órák, illetve az épület felújítások finanszírozásban, egyelőre nem világos, hogy ebbe hogyan száll majd be az állam, fogalmazott a forrás.

Őszre maradhatnak a viták

Az önkormányzatok támogatásának csökkentését szóvá tette a kormánypártok hétfői frakcióülésén Kovács Péter, XVI. kerületi polgármester is. Úgy tudjuk, Kovács a 400 milliárdos forráscsökkentésről beszélt, amelyre az ülésen Tállai András, a BM önkormányzati államtitkára reagált. Az államtitkár válaszában megismételte, hogy az elvonás feladatarányos lesz. (Kovácstól szerettük volna megkérdezni, hogy mit gondol Tállai válaszáról, a politikus azonban arra hivatkozva nem kívánt nyilatkozni, hogy egy korábbi videónkban tévesen, egy másik kerület polgármesterének tüntettük fel. Azt viszont nem árulta el, hogy melyik videóról van szó).

Több kormánypárti forrás arról beszélt, hogy a képviselői lobbik várhatóan akkor jelentkezhetnek, amikor ősszel szóba kerülnek az egyes költségvetési fejezetek közötti átcsoportosítások. Az egyik képviselő példaként említette, hogy őszre maradnak az arról szóló viták, hogy a kórházaknak járó támogatásból milyen arányban részesüljenek az egyes intézmények. A forrás szerint ez okozhat majd konfliktusokat. Ráadásul a képviselők arra is számíthatnak, hogy őszre megszületik az IMF és a magyar kormány közötti megállapodás, ami forinterősödéssel járhat, ez pedig akár a költségvetési mozgásteret is tágíthatja. A források szerint így hiába fogadják el a büdzsé főbb számait néhány héten belül, a költségvetési vita még nincs lefutva.

Újabb nem ortodox válasz?

Befolyásolhatja a jövő évi büdzsét, hogy a Fidesz több társadalmi csoport munkahelyteremtését is támogatná. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője ezek között az 55 év felettieket, a 25 év alattiakat, a kisvállalkozásokat, a fizikai munkát végzőket, valamint a gyermekvállalásból visszatérő nőket említette. Orbán Viktor kormányfő a kormánypártok hétfői frakcióülése után újságíróknak erről azt mondta: utasította Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, hogy kezdjék meg az erről szóló javaslatoknak a kidolgozását. Orbán szerint az így megszülető előterjesztések egy részét szerdáig, másik részét július 9-ig nyújtják be a parlamentnek.

Rogán hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: az említett csoportok számára érdemi tehercsökkentést szeretnének elérni. A frakcióvezető szerint azt várják, hogy az erre vonatkozó javaslatokat a kormány terjessze elő. Arra a kérdésre, hogy összesen mekkora összeget tehet ki ez a tehercsökkentés, Rogán azt felelte: pontos számot azután tud mondani, miután szerdán a témában megbeszélést folytatott a kormánnyal. Mivel a költségvetési hiányt a kormány kőbe vésettnek tekinti, ezért ennek a fedezetét meg kell oldania. Egy vezető beosztású kormányzati tisztvelő szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) valószínűleg újabb nem ortodox megoldásokat találhat ki, példakánt a telefon-, illetve a csekkadó emelését említette.

Főállású anya még tovább

A hétfői frakcióülés több résztvevője az Indexnek azt mondta: Orbán az ülésen arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy a munkahelyteremtésre vonatkozó javaslatokat kívül más igényekkel ne jöjjenek elő. Orbán ezt azzal indokolta, hogy a költségvetési hiánycél tartása, illetve a strukturális átalakítások miatt nagyon szűk a mozgástér. A kormánypárti képviselők ennek ellenére hétfőn több kérdést is feltettek Orbánnak.

Rónaszékiné Keresztes Mónika arra volt kíváncsi, hogy emelkedni fog-e a zeneiskolák térítési díja. Rónaszékiné az Indexnek azt mondta: a választóktól erről szóló híreket hallott. A politikus szerint Orbán azt felelte, hogy nincs tudomása a térítési díj emeléséről. A képviselő a főállású anyaságról is megkérdezte a kormányfőt. Rónaszékiné szerint előnyös lenne, ha a főállású anyák nem csak addig kapnának támogatást, amíg a legkisebb gyerekük eléri 8 éves kort, hanem egészen 18 éves korig járjon, ha a gyerek tanul. Keresztes szerint az egyelőre kiforratlan koncepcióról Orbán azt mondta, hogy jövőre még biztos nem valósul meg, később lehet róla szó, a részleteket az NGM dolgozza ki.

Orbán szerint begyorsítanak

Varga László KDNP-s képviselő pedig az uniós források, pályázati pénzek kifizetésének felgyorsításáról, a körbetartozás elleni fellépésről kérdezte Orbánt hétfőn. Varga az Indexnek azt mondta: azért hozta a szóba a témát, mert a frakció munkahelyteremtésről szóló javaslatokat kért a kormánytól. A politikus azt mondta: az említett problémákra két példát is mondott a frakcióülésen, egy pesti és egy kecskeméti vállalkozó esetét, a cégeket azonban az Indexnek nem akarta megnevezni. Varga szerint Matolcsy azt válaszolta neki, hogy hamarosan elkészül az a csomag, amellyel a kormány fellép a körbetartozás ellen. Részleteket azonban nem árult el Matolcsy. A másik kérdésre Orbán válaszolt, Varga szerint a kormányfő azt mondta: fel kell gyorsítani az uniós kifizetéséket. Orbán úgy fogalmazott, hogy ez lesz az egyik fontosabb feladat, amit a következő hónapokban meg akarnak valósítani. (Magyarország 2007 és 2013 között 8200 milliárd forintot használhatna fel, de ebből eddig csupán 2500 milliárdot sikerült, azt is viszonylag rossz hatékonysággal, főleg kiemelt állami projektekre. Bővebben >>>)

Orbán még május elején jelentette be, hogy július elejéig elfogadják a jövő évi költségvetés főbb számait. A kormány ezt akkor többek között a piaci bizalom visszaszerzésével indokolta. Valamint azzal, hogy a jövő évi büdzsé főbb számai még azelőtt kiderüljenek, hogy uniós pénzügyminiszterek tanácsa június 22-én eldönti, befagyasztják-e a kohéziós források egy részét (145 milliárd forintot), mert Magyarország az elmúlt nyolc évben nem tudta megfelelő módon 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt. Múlt heti ülésükön uniós pénzügyminiszterek elvetették a pénzek zárolását.