Pál
-1 °C
5 °C

Könnyebbé tennék a szemezgetést a magántulajdonból

2012.07.02. 08:31
A kisajátítási törvény átfogó módosítására készül a kormány. A nemrég nyilvánosságra hozott tervezet igencsak megkönnyítené a magánkézben lévő földek, házak kisajátítását, ha azok épp egy olyan beruházásnak állnak az útjában, amely a kormány szerint nagyon fontos. Ha a kormány valamit kiemelt ügynek minősít, többé nem mérlegelné senki, hogy a közösség számára nyújtott előny vagy a tulajdonos kára-e a nagyobb.

Épp csak elfogadta újra a parlament a kisajátítási törvénynek azt a pár mondatos módosítását, amelyet korábban Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött, máris új, gyökeresebb törvénymódosítási tervről lehetett olvasni a kormányzati portálon. A fideszes Tarnai Richárd először május 29-én megszavazott módosítójával szemben tartalmai kifogása nem volt az államfőnek, Ádernek az elfogadás házszabályellenes módjával volt problémája.

A második, június 18-i parlamenti megszavazás óta már ki is hirdették a Magyar Közlönyben a módosítást, melynek lényege, hogy a kisajátítási határozat ellen kért bírói felülvizsgálat kiterjedhessen a sérelmezett döntés érdemi megváltoztatására is. Eddig a bíróság a problémás határozatot csak jóváhagyhatta vagy megsemmisíthette, esetleg új eljárásra kötelezhette a közigazgatási hatóságot. A változtatást, amellyel gyorsabb és hatékonyabb lehet az eljárás, az ellenzék nagyobb része, az MSZP és a Jobbik is megszavazta.

A szavazás másnapján jelent meg a kormany.hu-n a kisajátítási eljárásról egy olyan új, indoklással együtt 48 oldalas törvénytervezet, amelynek a tartalma valószínűleg kevésbé lesz népszerű, mint a Tarnai-féle módosítóé volt. Ez a dokumentum csak egy tervezet, a közigazgatási egyeztetés még folyamatban van, ezért (a kormany.hu-n külön figyelmeztet erre) egyelőre nem tekinthető a kormány hivatalos álláspontjának. Az észrevételeket csütörtökig várták. A törvényjavaslat vállalt célja, hogy a kisajátítási eljárások egyszerűsítésével felgyorsítsák a közérdekű beruházások megvalósítását.

Buktak már a mérlegelési szabályon - a salgótarjáni földügy

Arra, hogy ennek a mérlegelési szabálynak gyakorlati következményei is vannak, jó példa a hosszas pereskedésbe torkolló salgótarjáni ingatlanügy. A városban két cég, a Magnum Hungaria Zeta és a Center Invest is bevásárlóközpontot akart építeni, és ehhez mindkettőnek jól jött volna egy bekötőút. Az MTI archívuma szerint a közgyűlés először a Magnummal kötött szerződést az útépítésre, a polgármester viszont később a Centerrel állapodott meg. Az útépítéshez kellő terület viszont a Magnumé volt, ezért az önkormányzat megpróbálkozott a föld kisajátításával.

A vonatkozó bírósági ítéletek szerint a megyei közigazgatási hivatalhoz 2010. május 19-én adott be egy kérelmet az önkormányzat arról, hogy a terület kiszolgáló út céljára kellő részét jegyezzék le közforgalmi út kiépítése érdekében. A hivatal viszont 2010 novemberében elutasította a kérelmet. Megállapították, hogy az útlejegyzés célja egy tervezett bevásárlóközpont elérhetőségének javítása lett volna, az önkormányzat kérelme pedig nem nevesítette, nem mutatta be, hogy az út megépítésével milyen közösségi érdeket is szolgáltak volna, amikor egyébként a településrészen fekvő többi ingatlannak már eleve volt megközelítési útvonala. A hivatal arra jutott, hogy az útlejegyzés eredményeként elérni kívánt előny nem áll arányban azzal a sérelemmel, amelyet a Magnumnak okoztak volna a magántulajdona elvonásával. Az önkormányzat nem nyugodott bele ebbe a döntésbe, pert indított. Az ügy eljutott egészen a Kúriáig, amely idén januárban hozott ítéletet, elutasítva az önkormányzat keresetét.

A kisajátításra vonatkozó mindenkori törvényeknek kényes egyensúlyt kell fenntartaniuk. A kisajátítás – ahogy a hatályos törvény is fogalmaz – kivételes eszköz, mert a tulajdonhoz való alkotmányos jogot korlátozza. Lényegében az állam elveheti valakitől mondjuk a földjét, ha az például épp egy tervezett autópálya útjában áll, és a tulajdonos nem hajlandó megegyezni eladásról vagy cseréről. A törvénynek tehát az a feladata, hogy egyensúlyt teremtsen a közérdek és a tulajdonosnak a tulajdona védelméhez fűződő érdeke között.

A törvény ezért részletesen szabályozza, milyen feltételek teljesülése esetén jöhet szóba a kisajátítás. Az egyik legfontosabb feltétel, hogy a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyeinek jelentősen meg kell haladniuk a tulajdon elvonásával okozott kárt.
Amikor ezt mérlegeli a hatóság, akkor figyelembe veszi például a közérdekű tevékenység jelentőségét, például főleg a terület fejlődésére, a foglalkoztatásra gyakorolt hatását, hogy az új szolgáltatás hány embernek lesz hasznára.

Van azonban néhány kivétel, amikor ezt a mérlegelési szabályt nem kell alkalmazni. A hatályos törvény szerint ilyen kivétel például, ha a közérdekű cél az, hogy egy autópálya a jogszabályban megállapított nyomvonalon tudjon megépülni.

Az új tervezet kibővítené ezeknek a kivételeknek a listáját, mégpedig minden olyan beruházással, amelyet törvényben vagy kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősítettek. Ez lényegében azt jelentené, hogy ha a kormány bármiről kimondja egy egyszerű rendelettel, hogy az kiemelt ügy, akkor nem kell törődni a kár és a közösségi előny arányával. Ha kisajátítás kell a kormány tervének megvalósításhoz, a hatóságnak nem kell méricskélnie, hogy az a beruházás tényleg annyira jót tesz-e a közösségnek, hogy megéri ezért csorbítani valakinek a tulajdonhoz fűződő jogát.

A tervezet indoklása mintha a kormány értékítéletének tévedhetetlenségéből indulna ki, amikor a kivétellista bővítését magyarázza. „A javaslat bővíti azon esetek körét, ahol nem szükséges külön vizsgálni azt, hogy kisajátítással biztosított közösségi előnyök meghaladják a tulajdonelvonással okozott kárt, ugyanis a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházások esetében ezen feltétel értelemszerűen már fennáll” – áll az indoklásban.

Kossuth-tér, Tüskecsarnok, Várbazár

Számításaink szerint az Orbán-kormány hivatalba lépése óta összesen tizenkét beruházást nyilvánított kiemelt jelentőségű üggyé kormányrendelettel. A legutóbbi kedden, június 26-án jelent meg a Magyar Közlönyben, és pénteken lép hatályba, ez a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatos beruházásokra vonatkozik.

 2012. június 26.  126/2012.  a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusban történõ elhelyezéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról, az eljáró hatóságok kijelölésérõl, valamint az ezzel összefüggõ egyes kormányrendeletek módosításáról
 2012. május 16.  100/2012.  a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről
 2012. március 7.  32/2012.  a budapesti Tüskecsarnok beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről
 2012. március 6.  27/2012.  az Erkel Színház előadás tartására alkalmas állapotra történő felújításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról
 2011. december 30.  364/2011.  a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjával, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről
 2011. december 23.  311/2011.  a Várbazár, valamint a budavári királyi kertek rekonstrukciójához kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról
 2011. december 1.  252/2011.  a hatvani Grassalkovich-kastély és parkja rekonstrukciója keretében megvalósuló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról
 2011. november 8.  230/2011.  a magyar–szlovák összekötő földgázszállító-vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról
 2011. augusztus 10.  156/2011.  a Szociális Családiház-építési Program keretében az Ócsa területén megvalósuló építési beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről
 2011. július 21.  142/2011.  a Pesti Vigadó épületének rekonstrukciójával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról
 2011. június 29.  97/2011.  az ELI (Extreme Light Infrastructure) integrált európai kutatási nagyberendezés magyarországi megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról
 2011. február 24.  16/2011. az AUDI HUNGÁRIA MOTOR KFT. Győr közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 

A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg a Kossuth téri beruházást kiemeltnek minősítő májusi kormányrendelet módosítása is. Ezzel felvették a kiemelt ügyek közé a MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) Kossuth téri székházának és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) épületének rekonstrukcióját is.

A MTESZ-székház nem az államé, legalábbis egy része nem az, bár a többségi tulajdonos így is a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (1500/1945 tulajdoni hányaddal). A lerobbant, 1945 négyzetméteres irodaházban magának a MTESZ-nek 1/1945 tulajdoni hányada van, de résztulajdonos még a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (143/1945 arányban), amely szintén az épületben működik, valamint a Kossuth tér 6-8 Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. (302/1945). Június elején derült ki egy kormányhatározatból, hogy a kormány egymilliárd forintot szán a székház tulajdonjogának megszerzésére.

A tervezet szerint a módosított kisajátítási törvény 2013. július elsején lépne hatályba. A rendelkezéseit azokra az ügyekre kellene alkalmazni, amelyekben ezután indul a kisajátítási eljárás, amelyekben ezután kezdődik a megismételt eljárás, illetve amelyekben ezután kezdődik a bírósági eljárás.

"Az oligarchák vastörvénye"

Mivel a tervezet még nem került a parlament elé, egyelőre politikai vita sem kezdődött róla. Ugyanakkor az LMP és a Jobbik magát a kiemelt beruházások egyszerűsítéséről és gyorsításáról szóló törvényt mindig is hevesen támadta. Az eredeti törvény még 2006-ban, az akkori parlamenti pártok egyetértésével született. A jobbikosok és az LMP-sek a visszavonását követelik ennek a törvénynek, amelyet az LMP-s Schiffer András egy korábbi parlamenti felszólalásában "az oligarchák vastörvényének" nevezett. Idén áprilisban a Belügyminisztérium nyújtott be hozzá egy módosítást, amelyet az ellenzék hiábavaló tiltakozása mellett a Fidesz és a KDNP meg is szavazott. Ez tovább gyorsította a kiemeltnek minősített beruházásokat a környezetvédelmi engedélyeztetés ügyintézési határidőjének radikális csökkentésével.

Schiffer András
Schiffer András
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az ellenzék a parlamenti vita során azzal vádolta a kormányt, hogy bizonyos beruházói köröket akar előnyben részesíteni, mert gyakorlatilag maga dönti el, miből legyen  kiemelt beruházás. Felemlegették az elmúlt évek rossz emlékű kiemelt beruházásait, Sukorót és a hajógyári álomszigetet. "Ez a törvény (...) megengedi azt, hogy a különböző udvari beszállítók és a mindenkori kormányzatnak kedves befektetői csoportok mentesüljenek azok alól a szabályok alól, ami alól természetesen egy földi halandó, egy egyszerű magyar kis- és középvállalkozás nem tud mentesülni. (...) Amit itt önök tesznek, az a különböző önöknek kedves befektetők pofátlan kiszolgálása" – fogalmazott Schiffer még a belügyminisztériumi módosító vitája alatt.

"Mi filozófiailag nem értünk egyet egy olyan fejlesztéspolitikai iránnyal, ahol vannak kiemelt és kevésbé kiemelt beruházások. Szabályozásokban megnyilvánuló támogatásokkal hozzák helyzetbe az oligarchákat" – mondta az LMP-s politikus az Indexnek, amikor megkerestük a kisajátítási törvény tervezett módosításával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a mindenkori kormány indoklás nélkül minősíthet egy beruházást kiemeltté, ami növeli a korrupciós nyomást a kormányon. Már a kiemelt beruházási törvény módosításakor is sérelmezte az ellenzék, hogy az érintett állampolgári közösség, a helyi polgárok, a lakóközösség beleszólási lehetősége csak formális. "A termőföld, a hétvégi nyaraló tulajdonosa köteles meghajolni az oligarchák előtt" – Schiffer szerint ezt hozná magával a kisajátítási törvény tervezett változása is.

Mi változna még a kisajátításban?

- A környezetvédelem is felkerülne azoknak a közérdekű céloknak a listájára, amelyeknél kisajátítás szóba jöhet. Ki lehetne sajátítani például egy területet akkor, ha az ugyan nem minősül védett természeti területnek, de a Natura 2000 hálózatba tartozik, a tulajdonosa pedig rongálja.
- A főszabály a pénzbeli kártalanítás lesz azokban az esetekben is, amikor eddig cserelakást kellett biztosítani. Ezzel az ellenálló tulajdonosok időhúzását próbálják megakadályozni. Eddig ugyanis gyakori volt, hogy hiába ajánlottak fel valakinek több csereingatlant is, az illető mindet visszautasította. A módosítás bevezetné, hogy ha valaki nem fogadja el azt a csereingatlant, amely szakértői vélemény alapján egyébként megfelelőnek számít, akkor egyszerűen pénzt adnak neki.
- A javaslat rendezné az ingatlanon fennálló zálogjog sorsát. Az indoklás szerint gyakori, hogy ha a kisajátítandó ingatlanon jelzálogjoga van egy banknak, a bank a kisajátítási eljárás során végig hallgat, aztán amikor az eljárás végén a tulajdonos pénzt kap az ingatlana helyett kártalanításként, a bank hirtelen felmondja a zálogszerződést. Így le tudja venni a követelését a tulajdonos kártalanítási pénzéből, neki viszont így már nem biztos, hogy marad elég pénze új lakás vásárlására. A javaslat ezt próbálja megakadályozni, lehetővé tennék, hogy a bank és az ember időben megállapodjanak, és a jelzálogjogot például tovább lehessen vinni az új lakásra.