Lenke
17 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Megvonták a kommunista nyugdíjakat

2012.07.02. 18:38 Módosítva: 2012.07.02. 20:14
A parlament megvonta a kommunista nyugdíjak után járó nyugdíjkiegészítéseket és Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal már korántsem mindenható elnökének számos jogkörét. Schiffer András lebuktatta a kormányt, hogy olyan dologra akar pénzt elvenni a pártoktól, amire amúgy félmilliárd forintot különített el a költségvetésben. Napirend előtt Orbán Viktor az EU-csúcs helyett legújabb tízpontos csomagjáról számolt be, Budai Gyula pedig elmondta, hogy aki nyert, nem nyert, mert az nyert, aki nem nyert. Vagy fordítva.

Orbán Viktor helyet követelt Matolcsy Györgynek a magyar történelemben. A miniszterelnök elméletben a múlt heti EU-csúcsról számolt volna be napirend előtt, de erre alig vesztegetett szót. Beszédében inkább bejelentette legújabb tízpontos programját, amiben két évvel azután, hogy mindenki ezt követelte, bejelentette, hogy járulékcsökkentéssel segítik a foglalkoztatás növelését. Hogy miért csak most, azt később Cséfalvay államtitkár magyarázta el. Azért, mert előbb a munkaerő-kínálatot akarták megteremteni, hogy a munkaerő-keresletnek legyen miből válogatnia.

A tízpontos csomagról itt olvashat bővebben. Orbán beszédében azért valamennyire érintette az EU-csúcson történteket is. Saját olvasatában az történt, hogy az EU végre megfelelően elismerte a sajátos magyar gazdaságpolitikát. Aztán sajátos kettős beszédbe kezdett, egyrészt arról beszélt, hogy Magyarország érdekelt az EU sikerében, de abban is, hogy megőrizze nemzeti szuverenitását. Ami csak azért furcsa, mert az EU most sikere zálogának a teljes gazdasági és politikai uniót tekinti.

02
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A már megszokott szereposztás szerint az inkább szuverenitáspárti Orbán véleményét a politikai uniót szükségszerűségnek tekintő külügyminiszter, Martonyi János árnyalta a napirend előtt.

Orbán beszédére a legélesebben Vona Gábor reagált, aki örömét lelné az EU bukásában. Ezt a hozzáállást Orbán felelőtlennek nevezte, mert az olyan kataklizma lenne, amely Magyarországot is magával sodorja. A tízpontos csomag bejelentése láthatóan lebénította az ellenzéket, hiszen évek óta pont ezeket a lépéseket kérték számon Orbánon. Rogán Antal élcelődött is, hogy köpni-nyelni sem tudtak.

06

Orbán a viszontválaszában elkövetett egy kínos bakit, amikor arról beszélt, hogy első ciklusában évente vitáztak a költségvetésről, pedig nem is. A legérdekesebb momentum egyértelműen az volt, amikor védelmébe vette sokat támadott gazdasági miniszterét. Matolcsy szerinte történelmi tetteket hajtott végre és sikeres.

A másfél órásra nyúlt politikai vita után kezdődött csak a rendes program. Az elempés Szél Bernadett a munka új törvénykönyvét bírálta, ahogy a szocialista Gúr Nándor is, aki még interpellált is az ügyben. Érdemi választ csak Gúr kapott, pedig ő aztán semmit sem mondott interpellációjában. Neki fejtette ki Cséfalvay államtitkár, hogy a munkaerő-kereslet felpörgetése előtt meg kellett teremteni a munkaerő-kínálatot, ehhez pedig rugalmasabbá kellett tenni a munkaerőpiacot. Volt még szó egészségügyről, ami a Jobbik szerint válságos állapotban van, a kormány szerint meg pont nem.

13

Pálffy István kimondta, hogy katolikosz, Rogán Antal pedigmagára vállalta a papagájkommandó szerepét. Cséfalvay Zoltán pedig elmondta ötszázadik felszólalását, amihez ezúton is gratulálunk.

Mivel összefoglalónk már így is emészthetetlenül hosszúra nyúlt, ráadásul még bővülni is fog, az interpellációk közül csak egyet emelnénk ki - a többi nem is volt érdekes, talán csak az, hogy Karácsony Gergely elfogadott egy államtitkári választ. A kiemelésre Magyar Zoltán interpellációját találtuk érdemesnek, leginkább Budai Gyula válasza miatt.

26

Magyar a fideszes földügyletek legújabb fejleményeivel szórakoztatta a plénumot, bár interpellációja élvezeti értékét csökkentette, hogy neveket nem mondott. Budai Gyula sem, de elővette eddigi legzseniálisabb védekezését. Először is ledorongolta Magyart, hogy nem is a Jobbik leplezte le a legújabb stiklit, hanem egy napilap, másrészt kijelentette, hogy a nyertes nem nyert, hanem az nyert, aki nem nyert. Értik, ugye? Kiemelendő még Fónagy János teljesítménye, aki válaszában egyetlen dolgot állított, cserébe az nem igaz.

25

Orbán Viktor hosszúra nyúlt felszólalása miatt erős késésben van a parlament, így a határozathozatalok hét óra körül kezdődhetnek. Ma hét törvényt biztosan elfogadnak, és tíz javaslat módosító indítványairól is szavaznak.

A devizahitelek árfolyamának rögzítéséről

Az árfolyamrögzítésről tavaly decemberben hozott törvényt a fideszes Kocsis Máté és a hozzá június 25-én csatlakozott Szabó Zsolt javaslatára módosították, ráadásul sürgős eljárásban. A képviselők három hónappal megtoldották a közszolgák hitelszerződési határidejét.

Azaz, az új szabályozás szerint a közszolgák akkor is jogosultak az állam vissza nem térítendő támogatásra, ha a végtörlesztés visszafizetésére felvett hitelről idén szeptember 30-ig kötnek szerződést. A támogatás maximális összege legfeljebb hat havi havi törlesztőrészlet és a rögzített árfolyam alapján fizetendő törlesztőrészlet különbözete.

A fiatalok életkezdési támogatásáról

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslata alapján a jövőben a pénz helyett utalvány formájában adott juttatás is iskolakezdési támogatásnak minősül. A módosítással a 2006. január 1. előtt születettek javára is nyitható Start-számla, amennyiben a gyermek szülője jogosult családi pótlékra. Az is nyithat Start-számlát, aki jogosult a családi pótlékra, de nem igényelte.

De mindenkinek csak egy Start-számlája lehet, amin a pénzt kincstári letétbe kell helyezni, azaz ezzel kvázi államosítják a Start-számlákat, melyek mentesülnek a stabilitási törvény szerinti fizetési kötelezettségek alól. Új Start-számlát már csak a kincstárnál lehet nyitni, régi Start-számlát csak a kincstárhoz lehet átvezetni.

A polgári hírszerzésről

Sürgősséggel fogadta el a parlament Kocsis Máté, a honvédelmi bizottság fideszes elnökének törvénymódosítását, mely alapján az eddig a külügyminisztériumhoz tartozó Információs Hivatal, azaz a polgári hírszerzés a miniszterelnök, gyakorlatban pedig a miniszterelnökséget irányító államtitkár, vagyis Lázár János irányítása alá kerül.

Az indoklás szerint a hírszerzés irányításához "több szempontból a kormány valamennyi tagjának együttműködése szükséges". Hogy miért, azt Kocsis nem fejtette ki. A világban a hírszerzéseket szinte kizárólag a külügyminisztériumok irányítják, mert a világban a hírszerzési tevékenység szinte kizárólag külföldi célpontok ellen irányul. Így nem igazán érthető, hogy mely miniszterek együttműködése szükséges a szervezet irányításához.

A törvénymódosítás a titkosítási szabályokat is érinti, a jövőben nem a felügyelő miniszterek, hanem a kormány határozza meg a szolgálatok által közzé teendő adatok körét.

A vízközmű-szolgáltatással összefüggő törvényekről

Négy fideszes képviselő, köztük Kósa Lajos indítványa jogharmonizációs jellegű. A vízközmű-szolgáltatásról tavaly elfogadott törvény változásait kell átvezetni a kapcsolódó jogszabályokon. Így például módosítani kell az önkormányzati törvényt is, amely a szolgáltatást önkormányzati feladatként határozza meg, miközben a vízközműtörvény állami tulajdonlást is engedélyez.

A törvényhez több módosító indítványt is benyújtottak az illetékes bizottságok. Ezek közül négy érdekesebb. Pólics József támogatott indítványával lopakodva államosítaná a vízközműszolgáltatást. A javaslat szerint 2015-től kizárólag állami vagy önkormányzati tulajdonú cégeknek lehet kiszervezni a vízközműszolgáltatással kapcsolatos tevékenységeket, beleértve a díjbeszedést, óraleolvasást és az üzemeltetést is.

Három indítvány az előterjesztő fideszesek és a kormány nézetkülönbsége miatt érdekes. A mezőgazdasági bizottság javaslatát, hogy a törvény egyik rendelkezése már július 15-én hatályosuljon, a kormány támogatja, az előterjesztők nem. A passzus alapján a kormány rendeletben határozhatna uniós vagy nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő beruházások megvalósításáról, ha amúgy reális a veszélye annak, hogy a határidő túllépése miatt elmaradna a teljesítés.

Fordított a helyzet a gazdasági bizottság javaslatával, amely alapján a vízközművek térítésmentes átruházása áfamentes lenne, a társasági adó szempontjából pedig az átadó költségként, ráfordításként számolhatná el. Azt a módosítót, amely szándéka szerint a vízközműtársaságok tulajdonának átadását egyszerűsítené le arra hivatkozva, hogy a közművagyont tulajdonló társaságok többsége száz százalékban nemzeti tulajdonban van, a mezőgazdasági és a gazdasági bizottság is benyújtotta. Az előbbit a kormány támogatja, az előterjesztő elutasítja. Az utóbbinál felcserélődtek a szerepek, így nem tudjuk, hogy a javaslat tetszik-e vagy sem az előterjesztőknek vagy a kormánynak.

A parlament végül az előterjesztők által támogatott indítványokat fogadta el.

Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról

Navracsics igazságügyi miniszter javaslata szűkíti a Kúria előtti felülvizsgálati lehetőségeket. A felülvizsgálat eredendően rendkívüli jogorvoslat volna, valójában a gyakorisága miatt már rendes jogorvoslatként funkcionál. Így a jövőben nem lehet felülvizsgálatot kérni a jogerős határozat indoklása,  kamatfizetésre és perköltségre vonatkozó rendelkezések ellen, a hárommillió forintot meg nem haladó vagyonjogi ügyekben, vagy társasházi közgyűlések határozataival kapcsolatos döntéssel szemben.

De nem lehetne kúriai felülvizsgálatot kérni behajtandó adótartozásra fizetési kötelesség megállapító, bírságot kiszabó és kisajátítási ügyekben sem, ha az ügyérték nem éri el az egymillió forintot.

Schiffer András egyik módosítója indoklásában diszkriminatívnak nevezte, hogy bizonyos összeghatár alatt nem kezdeményezhető felülvizsgálat. A Jobbik és az MSZP a munkaügyi és a személyhez fűződő jogok megsértése miatti kártérítési perekben előterjesztett pénzköveteléseket vette volna ki a korlátozás alól. A kormány és a kormánytöbbség mindhárom javaslatot elvetette a bizottságokban.

A törvényben sikerült elrejteni egy, a kormány dolgát a jövőben nagyon megkönnyítő rendelkezést. Ha egy beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánítanak, az ellen keresetet csak hiteles elektronikus dokumentumként lehetne benyújtani, ennek előállítása viszont aránytalanul költséges azoknak a helyi civil szervezeteknek, amelyeket leginkább érinthetnek a beruházás hatásai.

Egy módosító indítvánnyal teremtik meg a Magyar Igazságügyi Akadémiát, melynek elnökét az Országos Bírói Hivatal kétharmaddal kilenc évre megválasztott elnöke nevezheti kei, és amely a jövőben ellátja a bírák, a fogalmazók, részben az ügyészek és mások képzését. Az akadémia képzési programját, tananyagát az OBH elnöke és az ugyancsak kilenc évre megválasztott legfőbb ügyész dolgozzák ki.

Az alkotmányügyi bizottság emellett több módosító indítvánnyal a civiltörvényt is kiegészíti, újraszabályozva a civil szervezetek felszámolását, törvényességi ellenőrzésének részletszabályait.

A bíróságok igazgatásáról és a bírák javadalmazásáról

Bár az előterjesztő igazságügyi minisztérium az indoklásban erről mélyen hallgat, a szerényen csak „magas színvonalúnak” jellemzett két törvényt az Európai Bizottság kifogásai miatt egyszer már módosítani kellett. Most pedig azért módosítanák újra, hogy még az eddigieknél is magasabb színvonalú legyen, „még hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye az igazságszolgáltatás működését és igazgatását”.

Valójában az uniós kifogásokra adott válaszként tovább korlátozták az Országos Bírói Hivatal kétharmados többséggel kilenc évre megválasztott elnökének teljhatalmát. Így az OBH elnöke a jövőben mégsem indítványozhat jogegységi eljárásokat, és más bíróságot is csak nagyon kivételes esetben jelölhet ki egy ügy tárgyalására – amibe a bírói tanácsnak is lesz beleszólása.

A kiemelt ügyek soron kívüli intézéséről sem az OBH elnöke dönt a jövőben, hanem a statisztikai adatok, az ügyelosztás és a munkateher elemzésével a bírói tanács dönthet, csakis kivételesen indokolt esetben.

A javaslat alapján az OBH elnöke jogszabály alkotását sem kezdeményezheti, legfeljebb javaslatot tehet erre a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosultnál. Korlátozzák az OBH elnökének kinevezési jogkörét is.

A törvényhez maga az igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor is benyújtott módosító indítványt, amit előterjesztőként támogatott is. Eszerint az OBH elnökét nem lehet újraválasztani sem. Navracsics ezzel szép sikert ért el, az övé az egyetlen egyéni képviselői módosító indítvány, amely elnyerte a kormánypárti többség támogatását.

A törvényt a zárószavazás előtt is módosították, de csak technikai értelemben. Ez azonban lehetőséget teremtett a vitára, amiben Bárándy Gergely a bírósági reform bukásáról beszélt, és arról, hogy a törvény a módosítás után sem oldja meg az egyik legfőbb problémát, a bírák nyugdíjazásának ügyét, amely miatt a mai napig kötelességszegési eljárás folyik Magyarország ellen. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azzal keltett feltűnést, hogy határozottan védelmébe vette Handó Tündét és a Kúria elnökét, Darák Pétert is. És lelkesen dicsérte a módosítást, mert az nem hajtja végre az EU "diktátumát". Ezért a Jobbik tartózkodott, a kormánytöbbség meg megszavazta a bírósági törvény módosítását.

Az uniós tisztviselők nyugdíjáról

A szerény cím valójában a kommunista nyugdíjprivilégiumokat megvonó törvényjavaslatot rejt. Eredeti szándéka szerint a kormány javaslata csak technikai pontosítás lett volna. Egészen mostanáig egy 1968-as ESZAK - ez az unió elődje, a szén- és acélközösség - rendelet szabályozta, ami a magyar csatlakozással 2004-ben a magyar jog részévé vált. Mostantól viszont saját törvény szabályozza majd az uniós tisztviselők nyugdíjszámítási szabályait.

A kormány indokai között szerepel még, hogy az eddigi szabályozást a magánnyugdíjrendszer felszámolása miatt is meg kell változtatni. Ráadásul Magyarországon 2012. január 1-től megszűntek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak is.

A technikai jellegű szabályozás részleteibe nem mennénk bele, az érintettek itt olvashatják a javaslatot (.pdf).

Ám a javaslat módosítói között Wittner Mária és Iván László fideszes képviselők több jobbikossal összefogva elrejtették a kommunista nyugdíjak megvonását célzó javaslatukat is. Ez alapján nem járna nyugdíjkiegészítés annak, aki 1945-49 között részt vett a demokratikus államrend lebontásában, az 56-os szabadságharc leverésében, a kommunista titkosszolgálat - és nem az állambiztonság - munkatársa vagy állami vezető volt. Megvonják az állampárt és a KISZ vezetőinek a nyugdíjkiegészítését is.

A módosító indítvánnyal az érintett bizottság és az előterjesztő kormány is egyetértett, így az uniós tisztviselők nyugdíjának rendezése apropóján a kommunista kitüntetések után járó nyugdíjpótlékot is megvonták.

A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről

Mondhatnánk, hogy Fazekas Sándor törvényjavaslatából (.pdf) álmunkból ébredve is teljes oldalakat tudnánk elszavalni, de hazudnánk. Ne vessenek meg ezért. A javaslatban, amiről beszélünk, olyan kifejezések szerepelnek, mint például termékpálya.Ennek egyrészt szereplői vannak, másrészt működése, ami vertikális. Ha mégsem az (olyan?), akkor ösztönözni kell, hogy olyan (az?) legyen.

A cél amúgy az agrárpiaci szakmaközi szervezetek megerősítése, ami sikerülni is fog. Például a jövőben annak a piaci szereplőnek is hozzájárulást kell fizetni a szakmaközi szervezetnek, amely ugyan nem tagja a szervezetnek, de élvezi a szervezet intézkedéseinek előnyeit.

Az új szabályozás szerint a sertés-, marha-, juh- és baromfi-tenyésztőknek, a bor-, dohány, gabona-, vetőmag-, napraforgómag-, -olaj- és -dara-, sörárpa-, tej-, zöldség- és gyümölcstermelőknek kötelezően adatokat kell szolgáltatni a termékek áráról és mennyiségéről, hogy azokat nyomon lehessen követni.

A mezőgazdasági bizottság egy módosítóval az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt is módosítaná, a felvásárlóknak és a feldolgozóknak a korábbi harminc helyett tizenöt napon belül kellene fizetniük a termelőknek. A szerződésben pedig garantálniuk kéne a késedelmi kamatot és engedélyezniük az inkasszót is.

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról

Egy másik agrár tematikájú javaslat módosító indítványairól is döntöttek. Fazekas Sándor javaslata újradefiniálja a borvidéket, de egyáltalán nem radikálisan. Borvidék az, ahol van hagyománya a bortermelésnek és jellegzetes a bor. A törvény azt is definiálja, hogy mi az akta. Az akta egy iratköteg, amit a hegybíró készít az ezer négyzetméternél nagyobb területen szőlőt termelők nyilvántartásaiból.

Az eredeti javaslat szerint a hegybíró egy év után kezdeményezhetné a műveletlen ültetvények kivágását. A mezőgazdasági bizottság ezt úgy módosította, hogy egy év után csak felszólíthatná a használót a rendeltetésszerű művelésre. Ha ez újabb egy évig nem történik meg, akkor újabb felszólítást kell küldenie. Ezután már csak hatvan nap a türelmi idő, de a hegybíró még ekkor sem vágattathatja ki az ültetvényt, hanem meghirdeti művelésre. Ültetvényt csak akkor lehet kivágattatni, ha legalább három éve nem művelik.

Akit érdekelnek a további részletek, itt olvashatják a törvényjavaslatot (.pdf).

A vízgazdálkodásról

Fazekas agrárminiszter a vízgazdálkodásról szóló törvényt is módosítaná. Javaslata szerint a gyógyvizeket a jövőben elsősorban gyógyászati célokra kéne használni, kivéve, ha fóliasátrakat fűtenénk vele. A termálvizeket ugyanis csakis a kifejezetten energetikai célból kitermelt termálvíz kivételével kell erre használni. Az energetikai kitermelésnél ugyanis megszűnik a korábbi visszatáplálási kötelezettség, egészen 2015. június 30-ig.

Ettől a miniszter a fóliás termelés gazdaságos fenntartását és piacbővítését várja. A javaslathoz csupán két módosító érkezett, ám ezek egyikét sem támogatják a bizottságok. Elfogadott módosító javaslatok hiányában a zárószavazást is megtartották, és el is fogadták a törvényt

Lex L. Simon László

Az új kulturális államtitkár tudott újat mutatni. Alkotott már személyre szabott törvényt a parlament, de olyanra nem emlékszünk, hogy az nyújtsa be a javaslatot, akire szabták. Pedig most L. Simon László javasolja, hogy L. Simon László a jövőben is a kulturális pénzosztó, a Nemzeti Kulturális Alap operatív vezetője lehessen annak ellenére, hogy a területet felügyelő államtitkár lett, ami eddig összeférhetetlen volt a poszttal.

A javaslathoz egyedül az elempés Karácsony Gergely nyújtott be érdemi módosítót, melyek külön-külön is, de együtt pláne a teljes javaslatot megsemmisítenék. A kormánypártok ezt nyilván nem támogatták a bizottságokban, és a szavazáskor sem. Pár apróbb tartalmi pontosítást azonban megszavaztak, így a törvényt a jövő heti ülésen fogadhatják csak el.

Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról

Az új emberminiszter, Balog Zoltán első törvényjavaslatával azonnal a legelesettebbektől vonna meg támogatást. Javaslata szerint nem lennének jogosultak az aktív korúak ellátására azok, akik az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény alapján felzárkóztatási támogatást kapnak.

A javaslat szigorúan az iskolalátogatáshoz kötné a családi pótlék fizetését. További megszorítás, hogy bizonyos szociális juttatásokat a jövőben természetben nyújtanának.

Fontos változás, hogy a fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, illetve a hajléktalanok részére bevezetik a támogatott lakhatást, melynek célja az ellátott önálló életvitelének fenntartása vagy elősegítése. Azaz, a jövőben az érintetteket legfeljebb hat-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban helyeznék el úgy, hogy egy helyen legfeljebb ötvenen élhessenek együtt.

Pontosítják a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló szabályokat is. A kormány a nyugdíjszabályok átírásával megszüntette a korhatár előtti nyugdíjakat, így a korábbi rokkantnyugdíjasok idén már csak juttatásban részesülnek, egyben felülvizsgálják rokkantságuk fokát is. A cél az, hogy a megváltozott munkaképességűek is inkább a munkapiacon helyezkedjenek el.

Egy módosító indítvány szerint a települési önkormányzatoknak a tízezer forintot elérő szociális segélyekből ötezer forintot Erzésbet-utalványként kell utalniuk.

A teljes törvényjavaslatot itt olvashatják (.pdf).

A tranzakciós illetékről

Hamarosan újabb elemmel bővülhet Matolcsy György unortodox eszköztára, hétfőn szavazhatnak a népszerű nevén csak csekkadónak nevezett pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről szóló törvényjavaslat módosító indítványairól is.

Ezek egyike, amit a költségvetési bizottság nyújtott be, máris hatalmas lyukat üthet a szintén a rendkívüli ülésszakon tárgyalt 2013-as költségvetésen. A bizottság javaslatára ugyanis a csekkadó plafonját a tervezett harmincezer forint ötödére, hatezer forintra csökkentik. Bizonyos esetekben az adó mértéke is csökken, például az egynapos jegybanki betétek 0,1 százalék helyett 0,01 százalékkal adóznak majd.

A kormány szokásától eltérően a csekkadónál feladta azt a kommunikációt, hogy itt most az emberek helyett a gonosz multikkal próbálja megfizettetni valaminek az árát. Matolcsy György június közepén ismerte be, hogy a tranzakciós adót a bankok igenis átterhelhetik ügyfeleikre, hiszen korábban a tranzakciós illetékből az elvárt adóbevétel tört részét szedték csak be ügyfeleiktől.

De hogy mennyi pénzt is várnak az adótól? A legelső tervek még 130-228 milliárddal számoltak, aztán ez 283 milliárdra, majd 300-400 milliárdra nőtt. A plafon harmincról hatezer forintra csökkentésével viszont 2013-ban legfeljebb 140 milliárd forint lesz. Tény, hogy ezzel jelentős lyuk keletkezett máris a jövő évi büdzsében, de az is az, hogy a tervezett mérték egyszerűen elviselhetetlen terhet jelentett volna a bankoknak. Az pedig a hitelezés teljes leállásához, ami pedig a gazdasági visszaeséséhez vezetett volna.

Így most az aktuális tervek szerint a tranzakciós illetéket minden banki művelet után meg kell majd fizetni, de mértéke még a hatmillió forint feletti átutalásoknál sem haladná meg a hatezer forintot.

A biztosítási adóról

Az unortodox gazdaságpolitika másik nyári csodafegyvere a biztosítási adó, aminél már meg se próbáltak úgy tenni, mintha az nem az embereket terhelné - ami, lássuk be, normális is, hiszen ki más fizetné meg.

A módosító indítványok itt is könnyítést hoznak, egyben bevételkiesést a költségvetésnek. Matolcsy eredetileg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást is megadóztatta volna, nem is kicsit. A költségvetési bizottság két, az előterjesztő egyetértését is elnyert indítványával viszont teljes egészében törölné a tervezett 30 százalékos adót.

Így a jövőben a casco után 15 százalékos, a vagyon és balesetbiztosítások után 10 százalékos adót kell majd fizetni.

A Nemzeti Adó és Vámhivatalról

Rogán Antal és társai a NAV bűnügyi tevékenységének erősítésére a pénzügyi nyomozók illetményrendszerét alakítanák át úgy, hogy a pénzügyőrök a jövőben magasabb jövedelmet kapjanak. A szabályozás kitér az előmeneteli szabályokra is, egyben egységesíti a NAV illetményrendszerét.

A módosításra az előterjesztők szerint azért van szükség, mert a pénzügyi nyomozók kevesebbet kerestek rendőrségi társaiknál.

A törvényjavaslat az érintettek és az érdeklődők itt olvashatják (.pdf). A javaslathoz csütörtökön pár pontosítást benyújtott a költségvetési bizottság, ezeket megszavazták.

A cégnyilvánosságról

Vas Imre fideszes képviselő apróbb, technikai pontosításokkal módosítaná a cégnyilvántartásról szóló törvényt és a csődtörvényt. A legnagyobb újdonság, hogy felszámolóként a jövőben csak átlátható szervezetek jelölhetők ki - a törvény megfogalmazása szerint az 5 százaléknál nagyobb tulajdoni hányadú tulajdonosoknak megismerhetőknek kell lennie, és egyik tag sem lehet ellenőrzött külföldi társaság, magyarán offshore-cég.

Az eredeti javaslatban szereplő megfogalmazást végül az alkotmányügyi bizottság egyszerűsítette, módosító indítványukat az előterjesztő és a kormány is támogatta. Így a végleges szöveg szerint felszámoló csak az lehet, aminek a tulajdonosai megismerhetők, továbbá nincs a tulajdonosai között offshore-cég.

A felszámolóknak szeptember 1-ig kell jelezniük, hogy megfelelnek a feltételeknek.

A vörös csillagról

Hivatalosan ennél bonyolultabb a határozati javaslat címe, egészen pontosan Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozat. Magyarán, a strasbourgi bíróság az alapjogokat sértőnek értékelte a vörös csillag viselését tiltó magyar szabályozást, amire válaszul az igazságügyi minisztérium most azt a határozatot kívánja meghozatni, hogy minket ez nem érdekel.

Vagyis, akármit is ítélt az európai bíróság, Magyarországon továbbra is tiltott önkényuralmi jelkép marad a vörös csillag.

A kiszabott bírságot viszont kifizetik Fratanoló Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 egykori elnökének. Hogy milyen forrásból, arra két módosító javaslat is érkezett. A kormány Vejkey és Vas fideszes képviselők ötletét támogatta, akik szerint a pénzt a pártok támogatására szánt költségvetési forrásból kell megfizetni. Stágel és Wittner képviselők konkrétan az MSZP állami támogatásából fizettették volna ki a bírságot, ezt azonban a kormány nem támogatta. A parlament a támogatott verziót fogadta el.

A kormány nem csak támogatta, de tovább is gondolta az elfogadott módosítót. Ezért zárószavazás előtt újabbat adott be, amely szerint nem csak a Fratanoló-ügyben, de a vörös csillag használatával kapcsolatban a jövőben hozandó ítéletek esetén is a pártok költségvetési támogatásából fizetné ki a büntetést. Ami nem csak azért necces, mert necces, hanem mert amúgy a strasbourgi bíróság elmarasztaló ítéleteire külön keretet határoztak meg a költségvetésben. Ahogy arra a záróvitában Schiffer András rámutatott, az idei és a jövő évi költségvetésben is elkülönítettek erre forrásokat, konkrétan félmilliárd forintot. Vagyis a kormány javaslata puszta szemfényvesztés, politikai marketing. A kormány nem méltatta válaszra, a kormánytöbbség pedig megszavazta a módosítást és a határozatot is.

A képviselők napirendre vették a 2012. évi költségvetés újabb módosítását, mellyel újabb forrásokat vonnak el az önkormányzatoktól a központi költségvetés javára.De még ezelőtt mentelmi ügyekről is döntöttek, például a jobbikos Lenhardt Balázséról, akit egy magánszemély vádolt meg garázdasággal, mert kidobott a kukába egy koszorút Károlyi Mihály akkor még álló szobráról. A mentelmi bizottság a cselekmény csekély súlyára tekintettel nem javasolta a mentelmi jog felfüggesztését, de a felszólalási lehetőséggel élve patkányforradalmazó és Károlyit gyalázó Lenhardt jelezte, hogy ő lemondana róla. A parlament meghallgatta a kérést, és felfüggesztette.

Hétfőn vitáznak arról a megállapodásról, amit Magyarország és Csehország kötött arról, hogy vízumügyekben a nagykövetségeik kölcsönösen képviselhetik egymást. Lefolytatják az elektronikus hírközlésről, az állatorvosi kamaráról és a hulladékról szóló törvényjavaslatok részletes vitáját is.

Kedden éjszakába nyúló munkanap lesz, melynek elején két nemzetközi szerződésről vitáznak, majd rátérnek a jövő évi költségvetést megalapozó törvények vitájára.

Ezután tárgyalják a stabilitási törvényt módosító javaslatot. A gazdasági alkotmányt, ahogy a törvényt a kormányoldal becézi, úgy módosítanák, hogy a devizában fennálló adósságot a kormány által meghatározott, fiktív árfolyamon lehessen elszámolni. Ez nagyban megkönnyítheti a hiánycél tartását. Vagy ahogy a javaslat indoklása szemérmesen fogalmaz "kiszűri az árfolyamváltozásokból eredő hatásokat". De bővítenék a költségvetési tanács hatáskörét is, amely ezután félévente véleményt nyilvánítana a költségvetés aktuális állapotáról. Ez utóbbit a kormány nem magától találta ki, hanem az Európai Tanács javasolta a túlzottdeficit-eljárásban.

Napirendre vétel esetén kedden folytatnák le a 2012-es költségvetést módosító rejtélyes javaslat részletes vitáját is, majd 260 percig vitáznának arról a javaslatról, amely alapján a rendőrök iskolaidőben igazoltathatnák az iskolásokat, ha nem az iskolában vannak. A törvény a biztonsági őrök tevékenységét is újraszabályoznák.

A nap zárásaként a településfejlesztési törvényt, illetve egymással összefüggésben a köznevelési, a felsőoktatási és a tankönyvpiac rendjét szabályozó törvények módosítását vitatják meg.

Rendkívüli módon a parlament pénteken újra összeül, és határozatokat hoz. Hét törvény módosító indítványairól döntenek. Ezekről most nem emlékezünk meg részletesebben, de a pénteki ülés előtt újabb előzetessel jelentkezünk.