Csak a súlyos eseteket viszik messze

2012.07.04. 05:51 Módosítva: 2012.07.04. 13:18
Az egészségügyi rendszer júliustól induló átalakítása után sem változik az, hogy az ember a kisebb panaszaival a közelben lévő háziorvost vagy a szakrendelőt keresi fel. A változások egyes régiókban azokat érintik, akiknek kórházba kell feküdniük vagy szülnének. Hiába sakkoztak a helyszínekkel és a kapacitásokkal, az ország területének 5 százalékáról ezután sem lesz egy órán belül elérhető a kórház, viszont 49 helyen tudják fogadni a baleseti sérülteket, 21 helyen pedig a súlyos eseteket.

Alapvető ellátás

Hacsak nincs nagy baj, az ember a legritkább esetben megy rögtön a kórházba. Az egészségügyi ellátás szervezése régóta ebbe az irányba megy külföldön és itthon is. A kisebb problémákkal, például influenzával a háziorvoshoz megy az ember, ha a füle fáj, akkor pedig egyenesen a szakrendelőbe. A kisebb háztartási balesetekhez sem szoktak mentőt hívni, ezeket ugyanúgy a kisebb településeken is vagy a kistérségi központokban működő szakrendelők ambulanciáján látják el vagy a közeli kórházakban. A júliustól kezdődő átalakítások a hazai egészségügyi rendszernek ezt a részét nem változtatták meg - ugyanannyi háziorvos és járóbeteg-szakrendelő marad mint eddig.

Változás elsősorban ott lesz, hogy ha műtétekre, kórházi kezelésre lesz szükség, hova menjen a beteg. Nemzetközi standardok szerint egy órán belül elérhetőnek kell lennie egy alapvető ellátást nyújtó (belgyógyászat, sebészet, szülészet, gyermekgyógyászat) kórháznak. A mostani átalakítással ezt 95 százalékban sikerült megvalósítani. Az ország területének 5 százalékán az útvonalak vagy a periférikus helyzet miatt ennél valamivel távolabbi a kórház. Ennél több fenntartása ugyanakkor egyáltalán nem hatékony.

Az új felosztás alapja, hogy a kórházak egyes osztályait az elvégzett műtétek, a szakorvosok, a szakképzett személyzet és a műszerezettség alapján osztályozták alsó-, közép- és felsőszintűre. A sebészetnél például az alapszintű ellátás legfeljebb egynapos műtét elvégzését jelenti, a középszintű osztályok hosszabb kórházi tartózkodással járó műtéteket (például vakbél) végezhetnek, de onkológia sebészeti beavatkozásokat nem. A többi beavatkozást a felső szintű sebészeti osztályokon végzik.

Több kórház nem tudta teljesíteni az igencsak szigorúra szabott alapfokú szinthez szükséges minimumfeltételeket sem, így most ezekben szűnnek meg a gyógyító osztályok. Kilenc ilyen intézmény lesz, köztük Csorna, Bonyhád, Tapolca, Mór kórháza. A kórházak megmaradnak, de a jövőben csak krónikus betegek, idősek gondozásával vagy rehabilitációval foglalkoznak majd.

Az egészségügyben a betegek régóta a lábukkal szavaztak. Hiába volt helyben a kórház, ha komolyabb probléma volt, rosszabbak voltak a feltételek vagy rossz híre volt az orvosnak, a betegek nagy része kapásból a megyei kórházba ment. Az utóbbi időben ráadásul már eleve máshova is utalták be sebészetre, belgyógyászatra. Az átszervezés alapelve az volt, hogy a beteg nagyobb kórházban, nagyobb tapasztalattal rendelkező orvosoktól kapja meg a megfelelő ellátást.

Móron már korábban megszűntek a sebészeti ágyak. Az intézmény két éve nyitotta meg az egynapos sebészeti részleget, ahol a városban és a környéken élőknél a kisebb kezeléseket és műtéteket ezután is ugyanúgy elvégzik, ahogy eddig. Ha összetettebb műtétről van szó, ahhoz Székesfehérvárra kell menni, a komplikált műtéteket pedig a Semmelweis Egyetem budai klinikáin végzik el. Mivel itt nem sürgősségi esetekről, hanem általában előre tervezhető műtétekről beszélünk, a beteg szállítását utóbbi két esetben a család vagy a betegszállítók végzik.

1.mórikórhaz.php.png

A területi ellátási kötelezettség meghatározásánál a település és a kórházak távolságát vették alapul, de a kilométerben mért távolság nem mindig irányadó. A Somogy megyei Gölle önkormányzata például panaszt tesz az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál, mivel az oda valósiaknak ezután egy napos utazást jelent, hogy nem Kaposvárra, hanem a dombóvári kórházba kell menniük a belgyógyászati, valamint a csecsemő- és gyerekgyógyászati alapszintű ellátásra. A két település távolsága közúton 20 kilométer, de a buszok nagyon ritkán járnak.

Balesetek, sürgősségi ellátás

Az előbb a tervezhető műtétekről, kivizsgálásokról volt szó. Más a helyzet, ha baleset vagy súlyos állapot, például infarktus miatt gyors beavatkozásra van szükség. A beteget ilyenkor vagy hozzátartozói viszik be a kórházba vagy mentőt hívnak. Sok múlik a mentőkön: sikerül-e felmérni a hívás alapján a helyzet súlyosságát, és tud-e olyan egység érkezni, ami megfelelően felszerelt.

Az alapelv továbbra is az, hogy sürgősségi helyzetben minden kórház köteles ellátni a beteget, nem küldheti tovább arra hivatkozva, hogy a beteg nem az ő területéhez tartozik. Egy egyszerű kéztöréssel érkező beteget az alapszinten felszerelt kórházban is el tudnak látni és itt felismerik a vakbélgyanút is. Ha komolyabb beavatkozásra van szükség, a beteget már a kórház küldheti tovább a jobban felszerelt, nagyobb kórházba.

A mentőknek is tudniuk kell, hogy az általuk ellátott beteg milyen ellátásra szorul, így ők már eleve abba a kórházba viszik, ahol megkaphatja a megfelelő ellátást. A júliusi változások előtt a kórházak traumatológiai felkészültségét is felmérték, ezek alapján sorolták be azokat alap-, közép- és felsőszintű ellátásra őket.

Még egy alapszintű traumatológiai osztályon is kell, hogy legyen legalább egy szakorvos a nap 24 órájában és teljes műtéti személyzet, de itt csak kisebb  beavatkozásokat hajthatnak végre. Az új rendszerben 49 ilyen alapszintű sürgősségi ellátást nyújtó hely lesz az országban, eloszlásukat az első térkép mutatja. A középszinten megkülönböztetnek a és b fokozatot. A 2a fokozaton a szervezett több részén elszenvedett, de nem életveszélyes sérülések (multitrauma) ellátására alkalmasak, agy vagy gerincsérülésekkel nem foglalkozhatnak. A 2b osztályok a többszörös, egyenként is életveszélyes sérülések ellátásra is alkalmasak, a nap 24 órájában van 2 traumatológus szakorvos és állandó diagnosztikai háttér (MRI kivételével), és 30 percen belül mellkassebész és az idegsebész is riasztható. Az országban 21 ilyen osztály van. A felső szintű traumatológia ellátásra alkalmas osztály 11 van az országban. Ezekben 24 órában elérhető legalább három szakorvos és 12 fős kisegítő személyzet, teljes műtőháttér, és folyamatos diagnosztikai háttér biztosítandó. Az alap-, közép és felsőszintű osztályok között természetesen vannak átfedések, hiszen egy megyei kórház traumatológiája adott esetben alap-, közép- és felső szintű ellátásra is alkalmas.

3.pápatraumamap6.php.png

A térképek alapján nézzünk egy példát. A 83-as úton, Pápa közelében történik egy autóbaleset. A hátsó ülésen ülő utasnak eltörik a csuklója, az anyósülésen ülő utasnak a lába és a keze is eltörik és kisebb fejsérülése lesz, a sofőrnek pedig nagyon súlyos törései, fej- és gerincsérülései lesznek. A csuklótöréses embert az ajkai kórházba viszik, itt van alapszintű traumatológia. A súlyosabb sérült Veszprémbe kerül, az agyi és gerincsérült sofőrt viszont mentőhelikopter viszi Győrbe, amely a közeli balatonfüredi bázisról tud elindulni.

Szülés

Mindenki érzékeny arra, hogy ha szülésre kerül a sor, van-e a közelben kórház. Szülés esetén a kórház távolsága Budapesten vagy a nagyobb városokban nem probléma, de mostantól nemcsak a tanyán vagy falvakban élőknek, de a kisebb városok lakosságának is el kell fogadnia azt, hogy csak a közeli nagyobb városban vagy megyeközpontban szülhet. A szülés minden család életében nagy esemény, de stresszes is. Még a higgadt apának vagy nagypapának sem egyszerű éjszaka beülni az autóba és biztonsággal beérni a már szülési fájásoktól görcsölő kismamával  a 30-50 kilométerre lévő kórházba különösen télen behavazott úton. Kérdésünkre az átszervezéseket koordináló Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetben (GYEMSZI) erre azt mondták: a szülés esetén lehet mentőt hívni.

4. kapuvármap6.php.png

Győr-Moson-Sopron megyében a csornai szülészet is megszűnik, így a szomszédos Kapuvárról is ezután alapesetben Sopronba mehetnek szülni a nők, nagyobb kockázatú terhességnél pedig Győrbe. A GYEMSZI indoklása szerint a Csorna környékén élők egyharmada már eddig sem a városban szült. A kórházban évi 160 szülést végeztek, azaz átlagosan kétnaponta egyet, amire nem éri meg fenntartani szülészorvost és személyzetet. Ráadásul éppen ebből a helyzetből fakadóan szerettek császármetszést is végezni, ha volt rá szükség, ha nem.

Érdemes a szülés biztonságosságát az otthonszülés felől nézni, mondta egy másik szakember. Normál esetben a szüléshez elég egy képzett bába, de épp a szüléseknél jellemző, hogy mindenféle előjel nélkül bekövetkezhet komplikáció. Ezért a kockázatok előzetes felmérésére sokkal jobban kell figyelni ezután a kórházi szüléseknél is: akinél problémák várhatók, azt a megyéből eleve a felső szintű ellátást végző kórházba - jelen esetben - Győrbe irányítják.

Az új szisztémában 67 kórházban nyújtanak középszintű szülészeti ellátást és 19 kórházban felsőbb szintű ellátást. 26 kórházban van középszintű, 16-ban pedig felsőszintű Perinatális Intenzív Centrum (PIC), amelyekben megfelelően tudják kezelni a születés körüli időszakban létrejött kórállapotokat: a méhen belül fejlődési rendellenességeket, a születés előtti hetekben létrejött fertőzéseket, a szülés alatt bekövetkező komplikációkat (például oxigénhiányos állapot) illetve a koraszülést.

Ritka, különleges ellátások az ország másik végén

Számos olyan ritka és speciális ellátás van, amit az országban egyetlen helyen vagy csak néhány kórházban lehet elérni. Ezeknél az esetszám is alacsony, de szükség van rájuk. Leginkább itt jellemző, hogy a beteget az ország másik végéről is ide szállítják. Miután a hétvégén a rendszer átállásakor a GYEMSZI adatai sem voltak egyértelműek (nem tüntették fel, hogy gyermekek rehabilitációs ellátásáról van szó), tévesen azt írtuk, hogy egy agyi vagy baleseti sérültet akár Hegyeshalomból is elszállíthatnak Szegedre. Sürgősségi esetben ilyenre nem lesz szükség, hiszen a központi idegrendszeri sérülteket a felsőszintű traumatológiákon el tudják látni. Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központja ugyanakkor az országban az egyetlen hely, ahol olyan gyermekek rehabilitációját végzik, akik súlyos központi idegrendszeri sérültek és politraumatizált esetek.

6.ráckeresztúrmap5.php.png

Ugyancsak egyetlen központ van gyermek- és ifjúságaddiktológiai rehabilitációra a Bethesda gyermekkórház ráckeresztúri intézményében. Felső szintű csecsemő és gyermekkardiológia is csak Budapesten a Semmelweis Egyetemen és a szegedi egyetemen van. Csak Miskolcon és Budapesten a Bethesda Gyermekkórházban foglalkoznak gyermek esetében plasztikai-, helyreállító- és égéssebészettel.



  • Vennék
  • Személyi kölcsön