Hétfőn jöhet a csekkadó

Navracsics igazságügyi miniszter javaslata szűkíti a Kúria előtti felülvizsgálati lehetőségeket. A felülvizsgálat eredendően rendkívüli jogorvoslat volna, valójában a gyakorisága miatt már rendes jogorvoslatként funkcionál. Így a jövőben nem lehet felülvizsgálatot kérni a jogerős határozat indoklása,  kamatfizetésre és perköltségre vonatkozó rendelkezések ellen, a hárommillió forintot meg nem haladó vagyonjogi ügyekben, vagy társasházi közgyűlések határozataival kapcsolatos döntéssel szemben.

De nem lehetne kúriai felülvizsgálatot kérni behajtandó adótartozásra fizetési kötelesség megállapító, bírságot kiszabó és kisajátítási ügyekben sem, ha az ügyérték nem éri el az egymillió forintot.

Schiffer András egyik módosítója indoklásában diszkriminatívnak nevezte, hogy bizonyos összeghatár alatt nem kezdeményezhető felülvizsgálat. A Jobbik és az MSZP a munkaügyi és a személyhez fűződő jogok megsértése miatti kártérítési perekben előterjesztett pénzköveteléseket vette volna ki a korlátozás alól. A kormány és a kormánytöbbség mindhárom javaslatot elvetette a bizottságokban.

A törvényben sikerült elrejteni egy, a kormány dolgát a jövőben nagyon megkönnyítő rendelkezést. Ha egy beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánítanak, az ellen keresetet csak hiteles elektronikus dokumentumként lehetne benyújtani, ennek előállítása viszont aránytalanul költséges azoknak a helyi civil szervezeteknek, amelyeket leginkább érinthetnek a beruházás hatásai.

Egy módosító indítvánnyal megteremtették a Magyar Igazságügyi Akadémiát, melynek elnökét az Országos Bírói Hivatal kétharmaddal kilenc évre megválasztott elnöke nevezheti ki, és ami a jövőben ellátja a bírák, a fogalmazók, részben az ügyészek és mások képzését. Az akadémia képzési programját, tananyagát az OBH elnöke és az ugyancsak kilenc évre megválasztott legfőbb ügyész dolgozzák ki.

Az alkotmányügyi bizottság emellett több módosító indítvánnyal a civiltörvényt is kiegészítette, újraszabályozva a civil szervezetek felszámolását, törvényességi ellenőrzésének részletszabályait.

Négy fideszes képviselő, köztük Kósa Lajos indítványa jogharmonizációs jellegű. A vízközmű-szolgáltatásról tavaly elfogadott törvény változásait kell átvezetni a kapcsolódó jogszabályokon. Így például módosítani kell az önkormányzati törvényt is, amely a szolgáltatást önkormányzati feladatként határozza meg, miközben a vízközműtörvény állami tulajdonlást is engedélyez.

A törvényhez több módosító indítványt is benyújtottak az illetékes bizottságok. Ezek közül négy érdekesebb. Pólics József támogatott indítványával lopakodva államosítaná a vízközműszolgáltatást. A javaslat szerint 2015-től kizárólag állami vagy önkormányzati tulajdonú cégeknek lehet kiszervezni a vízközműszolgáltatással kapcsolatos tevékenységeket, beleértve a díjbeszedést, óraleolvasást és az üzemeltetést is.

A javaslat szerint a kormány rendeletben határozhatna uniós vagy nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő beruházások megvalósításáról, ha amúgy reális a veszélye annak, hogy a határidő túllépése miatt elmaradna a teljesítés. Áfamentes lesz a vízközművek térítésmentes átruházása és egyszerűsítik a közműtársaságok tulajdonának átadását is arra hivatkozva, hogy azok javarészt úgyis száz százalékos nemzeti tulajdonban vannak.

Mondhatnánk, hogy Fazekas Sándor törvényjavaslatából (.pdf) álmunkból ébredve is teljes oldalakat tudnánk elszavalni, de hazudnánk. Ne vessenek meg ezért. A javaslatban, amiről beszélünk, olyan kifejezések szerepelnek, mint például termékpálya. Ennek egyrészt szereplői vannak, másrészt működése, ami vertikális. Ha mégsem az (olyan?), akkor ösztönözni kell, hogy olyan (az?) legyen.

A cél amúgy az agrárpiaci szakmaközi szervezetek megerősítése, ami sikerülni is fog. Például a jövőben annak a piaci szereplőnek is hozzájárulást kell fizetni a szakmaközi szervezetnek, amely ugyan nem tagja a szervezetnek, de élvezi a szervezet intézkedéseinek előnyeit.

Az új szabályozás szerint a sertés-, marha-, juh- és baromfi-tenyésztőknek, a bor-, dohány, gabona-, vetőmag-, napraforgómag-, -olaj- és -dara-, sörárpa-, tej-, zöldség- és gyümölcstermelőknek kötelezően adatokat kell szolgáltatni a termékek áráról és mennyiségéről, hogy azokat nyomon lehessen követni.

Módosítják az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt is. A felvásárlóknak és a feldolgozóknak a korábbi harminc helyett tizenöt napon belül kellene fizetniük a termelőknek. A szerződésben pedig garantálniuk kéne a késedelmi kamatot és engedélyezniük az inkasszót is.

Egy másik agrár tematikájú javaslatról is határoznak. Fazekas Sándor törvényjavaslata újradefiniálja a borvidéket, de egyáltalán nem radikálisan. Borvidék az, ahol van hagyománya a bortermelésnek és jellegzetes a bor. A törvény azt is definiálja, hogy mi az akta. Az akta egy iratköteg, amit a hegybíró készít az ezer négyzetméternél nagyobb területen szőlőt termelők nyilvántartásaiból.

Az eredeti javaslat szerint a hegybíró egy év után kezdeményezhetné a műveletlen ültetvények kivágását. A mezőgazdasági bizottság ezt úgy módosította, hogy egy év után csak felszólíthatná a használót a rendeltetésszerű művelésre. Ha ez újabb egy évig nem történik meg, akkor újabb felszólítást kell küldenie. Ezután már csak hatvan nap a türelmi idő, de a hegybíró még ekkor sem vágathatja ki az ültetvényt, hanem meghirdeti művelésre. Ültetvényt csak akkor lehet kivágatni, ha legalább három éve nem művelik.

Akit érdekelnek a további részletek, itt olvashatják a törvényjavaslatot (.pdf).

Rogán Antal és társai a NAV bűnügyi tevékenységének erősítésére a pénzügyi nyomozók illetményrendszerét alakítanák át úgy, hogy a pénzügyőrök a jövőben magasabb jövedelmet kapjanak. A szabályozás kitér az előmeneteli szabályokra is, egyben egységesíti a NAV illetményrendszerét.

A módosításra az előterjesztők szerint azért van szükség, mert a pénzügyi nyomozók kevesebbet kerestek rendőrségi társaiknál.

A törvényjavaslat az érintettek és az érdeklődők itt olvashatják (.pdf).

Az unortodox gazdaságpolitika másik nyári csodafegyvere a biztosítási adó, aminél már meg se próbáltak úgy tenni, mintha az nem az embereket terhelné – ami, lássuk be, normális is, hiszen ki más fizetné meg.

A módosító indítványok könnyítést hoztak, egyben bevételkiesést a költségvetésnek. Matolcsy eredetileg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást is megadóztatta volna, nem is kicsit. A költségvetési bizottság két, az előterjesztő egyetértését is elnyert indítványával viszont teljes egészében törölné a tervezett 30 százalékos adót.

Így a jövőben a casco után 15 százalékos, a vagyon és balesetbiztosítások után 10 százalékos adót kell majd fizetni.

Matolcsy György unortodox gazdaságpolitikájának legújabb eleme egyben a legújabb konfliktusforrás is az EU-val és az IMF-fel. A kormány tranzakciós illetéket a Magyar Nemzeti Bankra is kivetette, amivel ugyan kozmetikázza a költségvetés bevételeit, de az elszenvedett veszteség a következő évben kiadásként jelenik meg.

A költségvetési bizottság egyik elfogadott módosítója a csekkadó plafonját a korábban tervezett harmincezer forint ötödére, hatezer forintra csökkentették. Így a költségvetésben meglévő, korábban jelentős részben a banki tranzakciós adóval pótolni gondolt lyuk újra láthatóvá vált.

De mennyi pénzt is vár az adótól a kormány? A legelső tervek még 130-228 milliárddal számoltak, aztán ez 283 milliárdra, majd 300-400 milliárdra nőtt. A plafon harmincról hatezer forintra csökkentésével viszont 2013-ban legfeljebb 140 milliárd forint lesz. Tény, hogy ezzel a jelentős lyuk újra megjelent a jövő évi büdzsében, de az is az, hogy a tervezett mérték egyszerűen elviselhetetlen terhet jelentett volna a bankoknak. Az pedig a hitelezés teljes leállásához, ami pedig a gazdasági visszaeséséhez vezetett volna.

A kormány szokásától eltérően a csekkadónál feladta azt a kommunikációt, hogy itt most az emberek helyett a gonosz multikkal próbálja megfizettetni valaminek az árát. Matolcsy György június közepén ismerte be, hogy a tranzakciós adót a bankok igenis átterhelhetik ügyfeleikre, hiszen korábban a tranzakciós illetékből az elvárt adóbevétel tört részét szedték csak be ügyfeleiktől. Rogán frakcióvezető szerint az MNB-nek is át kéne hárítania az adót a bankszektorra.

Ha az MNB továbbterhelné a tranzakciós illetéket, az vagy 2,5 százalékos kamatemelést tenne szükségessé, ha változatlan monetáris feltételeket akar érvényesíteni a jegybank. Ezért a törvényt végső soron a jegybanki függetlenség kormányzati megsértésének értékelik, és mint ilyet alkotmányellenesnek tartják a jegybank szakértői. A gyakorlatilag 2,5 százalékpontos kamatcsökkentést jelentő áthárítás emellett kiszárítaná a banki hitelezést, szűkítve a gazdaság forrásait.

Az új kulturális államtitkár tudott újat mutatni. Alkotott már személyre szabott törvényt a parlament, de olyanra nem emlékszünk, hogy az nyújtsa be a javaslatot, akire szabták. Pedig most L. Simon László javasolja, hogy L. Simon László a jövőben is a kulturális pénzosztó, a Nemzeti Kulturális Alap operatív vezetője lehessen annak ellenére, hogy a területet felügyelő államtitkár lett, ami eddig összeférhetetlen volt a poszttal.

Az új emberminiszter, Balog Zoltán első törvényjavaslatával azonnal a legelesettebbektől vonna meg támogatást. Javaslata szerint nem lennének jogosultak az aktív korúak ellátására azok, akik az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény alapján felzárkóztatási támogatást kapnak.

A javaslat szigorúan az iskolalátogatáshoz kötné a családi pótlék fizetését. További megszorítás, hogy bizonyos szociális juttatásokat a jövőben természetben nyújtanának.

Fontos változás, hogy a fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, illetve a hajléktalanok részére bevezetik a támogatott lakhatást, melynek célja az ellátott önálló életvitelének fenntartása vagy elősegítése. Azaz, a jövőben az érintetteket legfeljebb hat-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban helyeznék el úgy, hogy egy helyen legfeljebb ötvenen élhessenek együtt.

Pontosítják a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló szabályokat is. A kormány a nyugdíjszabályok átírásával megszüntette a korhatár előtti nyugdíjakat, így a korábbi rokkantnyugdíjasok idén már csak juttatásban részesülnek, egyben felülvizsgálják rokkantságuk fokát is. A cél az, hogy a megváltozott munkaképességűek is inkább a munkapiacon helyezkedjenek el.

Egy módosító indítvány szerint a települési önkormányzatoknak a tízezer forintot elérő szociális segélyekből ötezer forintot Erzsébet-utalványként kell utalniuk.

A teljes törvényjavaslatot itt olvashatják (.pdf).

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára aktualizálják a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló törvényt, egyben azt is törvényben mondják ki, hogy a közutakat úgy kell felépíteni, hogy azok biztonságosak legyenek.

A törvény az önkormányzatokra is új feladatokat ró, így például a jövőben azok feladata lesz a gyalogátkelők megvilágítása és a járdák kiépítése.

Némethné törvényjavaslatában újra betiltanák a lámpa- és villanyoszlopokra kihelyezett reklámokat, de tilos lenne városon kívül út menti reklámtáblákat is elhelyezni.

A törvénnyel módosítanák a szabálysértési törvényt is. A fideszes Bíró Márk javaslatára például belekerült, hogy ha nem állapítható meg személyi felelősség a tilosban parkolásnál, akkor a vétséget elkövető autóról a következő hat hónapban menetlevelet kell vezetni.

A közrend a nemzet felemelkedését szolgáló alapérték, állapította meg Pintér Sándor, és írt egy törvényt arról, hogy mi szükséges a közrend fenntartásához. Együttműködés a rendészeti feladatokat ellátó személyekkel.

Ennek keretében például meghatározzák, hogy a fegyveres biztonsági őrnek olyan formaruhát kell viselnie, amilyet egy másik jogszabályban határoznak meg, de a formaruhájával igazolja, hogy ő az, ami. Az intézkedő rendészeknek be kell mutatkozniuk, meg kell mondaniuk, hogy kihez tartoznak és miért intézkednek.

A rendészek kényszerítő eszközt is alkalmazhatnak, olyat, amely a legkisebb károkozással vagy korlátozással jár. Például vegyi eszközt, de csak akkor, ha az intézkedés tárgya testi kényszerrel nem törhető meg. A többi kényszerítő eszköz felsorolásáról megfeledkezett a törvényalkotó. Az biztos, hogy a segédfelügyelő Tóth Gábor javaslatára rendőrbotot is tarthat magánál

A tövény egyik újítása, hogy a rendőrségi törvény módosításával megteremti a rendőrség iskolákban való bevetésének a lehetőségét. És a jövőben a rendőrök igazoltathatják a gyanú szerint iskolakerülő fiatalokat. A tanítási időben a 14 évesek ezentúl csak írott engedéllyel vagy felnőtt kíséretében lehetnek az utcán.

Miután szavaztak a 2013. évi költségvetés módosító indítványairól, gyorsan módosítják az idei költségvetést is. Egyrészt növelik a bevételi és a kiadási főösszeget is, de ennél lényegibb változás, hogy az egészségügyi reform folyományaként újabb forrásokat vonnak el az önkormányzatoktól. Az államosított kórházak fenntartására juttatott forrásokat átcsatornázzák a központi költségvetésbe, azon belül is az emberi erőforrások minisztériumához, mely ezentúl fenntartója lesz a kórházaknak.

De ezzel a módosítással teremtik meg a PPP-projektek felszámolásának lehetőségét, egyben forrásokat különítenek el a törökbálinti iskola és sportközpont kivásárlásához is.

A költségvetési bizottság 14 iskola egyházi tulajdonba adását is a költségvetési törvényhez benyújtott  módosító indítvánnyal szentesítette volna, ám a javaslatot végül a ház egyhangúlag leszavazta. Elfogadása ugyanis alkotmányos aggályokat vetett volna fel. A módosító javaslatot pénteken önálló törvényjavaslatként nyújtották be.

Fazekas László vidékfejlesztési miniszter javaslatára az állatorvosi szakma önkormányzatiságának megteremtése érdekében az állatorvosi kamarát felhatalmazzák az állategészségügyi feladatok szervezésére. Mivel a törvény jól behatárolhatóan kizárólag az állatorvosokat érinti, nekik belinkeljük a javaslat szövegét (.pdf), de mi magunk nem kívánunk részletekbe menőn foglalkozni vele.

Mivel a javaslatot pár ponton pontosítani kellett – de tényleg csak felsorolásokat és ragokat kellett javítani – ezért a héten csak a módosító indítványait fogadhatják el.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője annyira fontosnak tartotta a hírközlési törvény módosítását, hogy frakciója részben ezért kezdeményezte a nyári rendkívüli ülés összehívását. A javaslatot amúgy Cser-Palkovics András és Nyitrai Zsolt nyújtották be. Indoklásuk szerint a hatályos törvények azt a furcsa helyzetet idézték elő, hogy bár a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság minden erőforrással rendelkezik a stratégiaalkotás előkészítéséhez és az elkészült stratégia végrehajtásához, ez mégsem feladata. Ezzel szemben a minisztériumé, amely azonban nem alkothat önállóan stratégiát és ágazati politikát.

Ezekből kifolyólag a törvényt úgy alakítják át, hogy az NMHH a jövőben önmaga állapítja meg azokat a szabályokat, amelyek be nem tartása miatt eljár. Katasztrófahelyzetben pedig minden tévé- és rádióadást megszakíthat, hogy kormányzati közleményeket sugározzon.

Hoppál Péter és Michl József képviselők javaslata rendezi a tankönyvvé nyilvánítás szabályait. A tankönyveket nyilvános pályázaton fogják kiválasztani, egy könyv tankönyvvé nyilvánítását a kiadó mellett az oktatási, illetve szakképzési tankönyv esetén a szakképzésért felelős minizster kezdeményezheti. Az érdeklődők itt olvashatják a részletszabályokat (.pdf).

Az oktatási bizottság több olyan módosítót is támogatott, amit a kormány nem támogat. Például javasolták, hogy a törvényjavaslattal szemben olyan könyveket is tankönyvvé lehessen minősíttetni, melyek részt vettek a nyilvános pályázaton, de nem nyertek. Ezeket a javaslatokat a kormánytöbbség végül a kormány szándékai szerint leszavazta.

A kormány alapvetően csak apróbb szövegpontosításokat támogatott a bizottságokban. Ezeket el is fogadta a parlament.

A felsőoktatási törvény sem bírta tovább módosítás nélkül. Bár eredetileg nem volt része a módosításnak, de az oktatási bizottság egy módosító indítványával most emelhetik törvényi szintre a hallgatók röghöz kötését. Ezt eddig rendeletben írta elő a kormány, ám ezt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. Az AB ugyanakkor tartalmilag nem vizsgálta a szabályozást.

Elvileg a kifogásolt problémát megoldja, hogy törvényben írják elő a röghöz kötést, most azonban az AB akár tartalmilag is vizsgálhatja majd a jogszabályt.

Ezt nem számítva Vinnai Győző törvénymódosítása drámai változást nem hoz a felsőoktatásban, inkább csak finomhangolják a törvényt. A javaslatot itt olvashatják (.pdf).

Amilyen nehezen állt össze a köznevelési törvény, olyan gyorsan módosíthatják azt Hoppál és Michl képviselők. A módosítás három fő oka, hogy a törvényben át kell vezetni a járások kialakításával kapcsolatos törvény rendelkezéseit, járási szintre telepítve a köznevelési ágazati hatósági feladatokat. Másrészt az önkormányzatok tulajdonában maradó ingatlanok működtetésével kapcsolatos kérdéseket is rendezni kellett. Harmadrészt szövegpontosító és a jogszabály koherenciáját megteremtő módosításokat is bevezettek. A javaslatot itt olvashatja (.pdf).

A rendkívüli ülésszak utolsó napján szavazhatnak a hulladéktörvény módosító indítványairól is - azaz a törvényt magát már csak szeptemberben fogadhatják el.

A hulladékról szóló törvény a nemzeti együttműködés rendszerének divatja szerint preambulummal kezdődik. És igen, a hulladékról is lehet emelkedetten írni. A szemétről „a környezet és az emberi egészség védelme, a környezetterhelés mérséklése és a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás” miatt kell törvényt alkotni. Meg azért, hogy ne legyen annyi szemét.

A törvényekben a preambulumnál már csak az értelmező rendelkezések szoktak szórakoztatóbbak lenni. A hulladéktörvényből például megtudhatjuk, hogy az „ártalmatlanítás: minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás”. Az elkülönített gyűjtés pedig, gondolták volna vagy sem, az, amikor elkülönítve gyűjtik a hulladékot. A törvény definiálja még a „gyártó”, a „gyűjtés”, a „hasznosítás”, a „hulladék” és a „szállítás” fogalmát is.

A maguktól értetődő fogalmak gondos definiálása után a törvény meghatározza a hulladékgazdálkodás alapelveit is. Hulladékgazdálkodásunk a jövőben a gyártó felelősségén, a szennyező fizetésén, az újrahasznosításon és a közelségen alapul majd. Ez utóbbi például azt jelenti, hogy a keletkezett hulladékot nem közepesen vagy nagyon távoli, hanem lehetőség szerint a legközelebbi létesítménybe kell szállítani.

A törvényből megtudhatjuk, hogy létezik hulladékhierarchia is. Eszerint a hulladékgazdálkodásban azt az elsőbbségi sorrendet kell érvényesíteni, hogy megelőzés, újrahasználatra előkészítés, újrafeldolgozás, egyéb hasznosítás, ártalmatlanítás. És van hulladékbirtokos is, az ő feladata a hulladék gyűjtése.

A hulladékgazdálkodás koordinálására az országgyűlés Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, a szemét felhalmozódása ellen pedig Nemzeti Megelőzési Programot fogad majd el.

A javaslathoz 199 módosító indítvány érkezett, ezek közül a kormány néggyel ért egyet. Ezek közül az egyik egy teljesen másik törvényt, a vízközmű-szolgáltatásról szólót módosítja, bár annak egy részletes módosítását három nappal korábban, hétfőn szavazták meg.

A nyár utolsó törvényhozási aktusaként szavazhatnak Menczer Erzsébet törvényjavaslatának módosító indítványairól, ezek hiányában pedig magáról a javaslatról. Mely alapján 2013. január 1-ig a kulturális és az állami vagyont felügyelő miniszterek felülvizsgálják a világörökségi helyszíneken lévő állami ingatlanok bérleti szerződéseit, és ha azok korlátozzák a törvényben rögzített célok megvalósítását, akkor arról értesíti a bérlőket. Erre eredetileg hat hónapot adott a törvény, de Menczer szerint nagyon sok szerződést kell felülvizsgálni, amire ez kevés.