Aliz
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Soha nem született ilyen kevés magyar

2012.07.11. 13:16 Módosítva: 2012.07.11. 13:18
A népességfogyás a KSH szerint is megállíthatatlan. 2060-ra 8 millió alá is csökkenhet hazánk népessége. De lehet, hogy addigra csak bő hétmillióan lakunk a határokon belül.

Hazánk népessége ideális esetben 2060-ra emelkedhet ismét a tízmilliós határ fölé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai szerint. Ez a növekési ábránd azonban igen álomszerű. Még a július 11-i népesedési világnap alkalmából kiadott, Demográfiai portré 2012 című kiadványukban is a csökkenést valószínűsítik. Ha a jelenlegi csökkenő tendencia folytatódik – ahogy azt a Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) munkatársai is reálisnak tartják –, akkor ötven év múlva 8 és félmillió határon belül élő állampolgára lesz Magyarországnak. Legrosszabb esetben azonban 7,2 millióra is leeshet a népesség. Ezen az egykulcsos-bumm Matolcsy-babái sem változtathatnak sajnos.

Az NKI 2009 után ismét Demográfiai portréval rukkolt elő a népesedési világnapra. A kötetet három évente átdolgozzák, friss adatokkal egészítik ki. A könyv a népesedési adatokat befolyásoló tényezőket (a párkapcsolatokat, a válást, a gyermekvállalást, a családszerkezetet, a családtámogatási és a nyugdíjrendszert, az öregedést, az egészségi állapotot, a halálozást, a belföldi és a nemzetközi vándorlást) mind-mind sorra veszi, valamint a népesség jövőjének kérdését is firtatja (A 2009-es portré pdf-ben itt érhető el; valószínűleg az idei is felkerül a honlapra.)

Soha nem született még ilyen kevés gyermek

Soha nem született még olyan kevés gyermek - 88 050 -, mint 2011-ben – kezdte Spéder Zsolt igazgató, a kötet egyik szerkesztője. A szülőképes korú nőkre jutó gyermekvállalások száma hazánkban a második legalacsonyabb az unió tagállami közül. Csak Lettország előz meg minket ezen a téren. Ez az alacsony termékenységi mutató azonban nem egyedi. A volt szocialista országok statisztikái hasonló értékeket mutatnak. A dél-európai országokban és a németajkú területeken már valamivel magasabb ez az érték, de csak a skandináv államokban, a franciáknál és a briteknél éri el azt az értéket, ami a népesség újratermeléséhez szükséges. Ez a mutató 2009 óta az EU-n belül mindenhol csökkent, pedig az uniós csatlakozás után 2009-ig ez a szám nőtt a posztszocialista tagállamokban – részletezte Spéder kutatási eredményeit.

Egyre később vállalunk gyereket, vagy akkor sem

Ám nem ez az egyetlen probléma a gyermekvállalás területén. Mint mondta, egyre jellemzőbb, hogy az emberek 30-35 éves korukig is elhalaszthatják a gyermekáldást. Ami abban az esetben nem baj, ha a halogatás után tényleg szülővé válnak. Ez azonban az idő múlásával egyre kevésbé valószínű. A jelenség hosszútávon a családtípus-szerkezet átalakulásához vezethet.

Bár a gyermeket nevelők közt még mindig a kétgyerekes szülők vannak többségben, számuk folyamatosan csökken, ahogy az egy gyermeket nevelőké is. Ezzel párhuzamosan azok száma emelkedésnek indult, akik végül nem vállalnak gyereket. Ennek okaként Spéder a fiatalok egyre növekvő iskolába járási idejét, a család és a munka összeegyeztethetetlenségét, az instabil párkapcsolatokat és a házasságkötésesk alacsony számát nevezte meg. Hozzátette,  hogy a felmérések alapján egyre kevesebben tudják, hogy képesek-e összegyeztetni életcéljaikat a gyermekvállalással.

Míg Hollandiában a következő két évben gyermet vállalni akarók 80 százalékának össze is jön egy gyerek, addig Magyarországon ez csak ötből két párnak sikerül.

Minket hamarabb visz el a rák, mint egy osztrákot

A halálozások számát és a születéskor várható élettartamot nézve a 80-as évek óta javuló tendenciát mutatnak az eredmények, ez azonban nem elég a nyugat-európai országok eredményeihez való felzárkózáshoz. Erről már Bálint Lajos, az intézet főmunkatársa beszélt. A legfőbb halálokok (szív és érrendszeri betegségek, daganatok, agyi betegségek, keringési vagy emésztőrendszeri problémák, külső okok) ugyanazok, mint Nyugat-Európában, csak átlagosan pár évvel hamarabb viszik el az embert.

Jó hír, hogy az öngyilkosságok száma a 80-as évektől fokozatos csökkenést mutat. Az adatok szerint ma már több korábbi szovjet tagállam is megelőz minket az öngyilkossági statisztikákban.

Nem vagyunk paradicsom a bevándorlóknak

A ki- és bevándorlás témáját Gödri Irén ismertette. Az első nagy hullám a rendszerváltás után jött.  A következő nagyobb hullám nem a 2004-es EU-csatlakozás idején, hanem 2008-ban volt. Egy 2007-es törvény ugyanis jelentősen megkönnyítette az Európai Gazdasági Térség állampolgárai számára a honosítási procedúrát. Ennek keretében 2008-ban 20 ezer kártyát adtak ki. Ezt az ugrást az magyarázhatja, hogy sok régóta itt élő bevándorló ez előtt nem csinálta végig a honosítással járó többhavi ügyintézést.

A szomszédos országokból érkező bevándorlók dominanciája megtörni látszik. Ezzel párhuzamosan az ázsiai országokból és Nyugat-Európából érkezők száma növekedésnek indult. Előbbiek főleg a fővárosban, utóbbiak pedig a Nyugat-Dunántúlon telepednek le.  Bár tény, hogy a legtöbb állampolgárságot nyerő bevándorló még mindig határon túli magyar. A képet azonban tovább árnyalja, hogy az itt élő bevándorlóknak csak 3 százaléka veszi fel az állampolgárságot.

Magyarország egyébként nem túl csalogató célpont a bevándorlók számára, a területileg jelentősen kisebb Szlovénia ugyanannyi migránst fogad be, mint hazánk. A 2004-ben csatlakozott EU-tagállamok közül csak Szlovákiát és Lengyelországot keresik fel kevesebben letelepedési céllal, mint Magyarországot. Pedig ha van elég bevándorló, az megállíthatja a népességcsökkenést.

A többség nem szól, hogy lelép

A kivándorlásssal kapcsolatos adatokat sokkal nehezebb felmérni. 2008-ban például a külföldi adatok alapján mért 40 ezer Európába kivándorló közül csak 5 ezer tett eleget a bejelentési kötelezettségének. A szerencsét próbálók első számú úticélja Németország, ahol 2011-re 40 ezerre nőtt a hazánkból érkező bevándorlók száma. Németországot Ausztria, Hollandia, Spanyolroszág és Svédország követi. Rngetegen vannak ezen kívül Írországban és Nagy-Britanniában is, ahova már közvetlen az EU-csatlakozás után megindult a munkaerő-migráció.

A magyarság jövőjével kapcsolatos kérdésekről Földházi Erzsébet beszélt. A cikk elején felvázoltakon túl a 2060-ban születők életkilátásait is megosztotta velünk.  A férfiaknál a születéskor várható élettartam legjobb esetben 88 év lesz, reális esetben 82, rossz esetben pedig 77 és fél év. Ha így lesz, az javulásnak tekinthető a mostani 70 és fél évhez képest.  A nőknél ez a szám nem fog ilyen drasztikus mértékben emelkedni a kutatás szerint.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport