Vilmos, Bíborka
2 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Szadomazóval búcsúzott a parlament

2012.07.12. 12:22 Módosítva: 2012.07.12. 15:30
Rogán Antal pornóbombával robbantott az amúgy a szokás szerint oligarcházásba-földügyezésbe torkolló parlamenti ülésen. Őt nem zavarná, ha az LMP otthon, a négy fal között láncolna, bilincselne, de ha nyilvánosan akciózik, akkor kérjen tanácsot pornósoktól, hogyan lehet azt izgalmassá tenni, javasolta. A nyári ülésszak zárónapja törvényalkotási rohammal ér véget, 12 törvényről és a költségvetés módosító indítványairól is határoznak.

A szó minden értelmében forró hangulatban zárult a parlament nyári rendkívüli ülésszaka. Hiába kezdődött Harrach Péter felszólalásával, a kereszténydemokrata vezérszónok most csak húsz, korán kelő képviselőt andalított. A másodikként szót kapó Jávor Benedek viszont a rendőrségi őrizetből szabadulva rögtön heves oligarcházásba kezdett. Sosem titkolták, hogy erős magyar cégek helyzetbe hozása a céljuk, válaszolta erre Fónagy államtitkár, a Fidesz nevében szónokló Rogán pedig a végletekig hevítette a hangulatot.

Rogán frakcióvezetőnek ugyanis a láncról és a bilincsről a szex jutott az eszébe, és az, hogy az LMP perverz módon vonzódik az egyenruhásokhoz. Ha ezt otthon, a négy fal között csinálnák, az nem zavarná Rogánt, de ha nyilvánosan, akkor kérjenek tanácsot a pornóiparban felettébb sikeres honfitársainktól, hogy hogyan lehetne ezt mégis élvezetessé tenni, javasolta.

Rogán felszólalása annyira kiborította Jávor elempés frakcióvezetőt, hogy a házbizottság összehívását kérte, amit a fideszes Jakab házalelnök jó humorral csütörtök éjjelre hívott össze.
A szocialisták alternatív költségvetést igértek napirend előtt. Cséfalvay államtitkár ezt megköszönte, egyben reményét fejezte ki, hogy az nem úgy lesz alternatív, mint a szocialisták 2003-2006 közötti költségvetései.

Az interpellációk során a szocialista Steiner azt kifogásolta, hogy egy magyar hivatal belátható időn belül is képes határozatot hozni, Volner János pedig elővezette nagyívű összeeskűvés-elméletét a Malév csődjéről. Az elempés Karácsony Gergely kifogásolta, hogy nyugdíjaskorúakat nyugdíjaznak, amire Rétvári kimondta a legfontosabb igazságot: „Mi, akik a kormányzatban doglozunk, más pénzét költjük”.

Dúró Dórától megtudtuk, hogy a Jobbik mindig boldog, ha cigányoktól pénzt vesznek el, de még boldogabb lenne, ha be is zárnák őket. Halász János válaszából pedig azt, hogy a gyereknek jobb az anyja mellett, mint a rácsok mögött. Zárásként Gyurcsány jobb- és balkeze, Varju László futott bele egy pofonba, amikor azt vetette Orbánék szemére, hogy hazudnak az EU-nak. „Ismeri ön Almunia költségvetési biztost” – kérdezett vissza Németh külügyi államtitkár, utalva Veres János legendás 2006-os költségvetésére.

Ezzel a vidám adok-kapokkal ért véget a hosszúra nyúlt tavaszi-nyári ülésszak politikai showműsoros része. De a munka délután rohamtempójú törvényalkotással folytatódik, még ma tizenkét törvényt fogadnak el és kettő, köztük a jövő évi költségvetés módosítóiról is határoznak.

A közlekedési tárgyú törvényekről

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára aktualizálják a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló törvényt, egyben azt is törvényben mondják ki, hogy a közutakat úgy kell felépíteni, hogy azok biztonságosak legyenek.

A törvény az önkormányzatokra is új feladatokat ró, így például a jövőben azok feladata lesz a gyalogátkelők megvilágítása és a járdák kiépítése.

Némethné törvényjavaslatában újra betiltanák a lámpa- és villanyoszlopokra kihelyezett reklámokat, de tilos lenne városon kívül út menti reklámtáblákat is elhelyezni.

A törvénnyel módosítanák a szabálysértési törvényt is. A fideszes Bíró Márk javaslatára például belekerült, hogy ha nem állapítható meg személyi felelősség a tilosban parkolásnál, akkor a vétséget elkövető autóról a következő hat hónapban menetlevelet kell vezetni.

A rendészekről és az iskolakerülésről

A közrend a nemzet felemelkedését szolgáló alapérték, állapította meg Pintér Sándor, és írt egy törvényt arról, hogy mi szükséges a közrend fenntartásához. Együttműködés a rendészeti feladatokat ellátó személyekkel.

Ennek keretében például meghatározzák, hogy a fegyveres biztonsági őrnek olyan formaruhát kell viselnie, amilyet egy másik jogszabályban határoznak meg, de a formaruhájával igazolja, hogy ő az, ami. Az intézkedő rendészeknek be kell mutatkozniuk, meg kell mondaniuk, hogy kihez tartoznak és miért intézkednek.

A rendészek kényszerítő eszközt is alkalmazhatnak, olyat, amely a legkisebb károkozással vagy korlátozással jár. Például vegyi eszközt, de csak akkor, ha az intézkedés tárgya testi kényszerrel nem törhető meg. A többi kényszerítő eszköz felsorolásáról megfeledkezett a törvényalkotó. Az biztos, hogy a segédfelügyelő Tóth Gábor javaslatára rendőrbotot is tarthat magánál

A tövény egyik újítása, hogy a rendőrségi törvény módosításával megteremti a rendőrség iskolákban való bevetésének a lehetőségét. És a jövőben a rendőrök igazoltathatják a gyanú szerint iskolakerülő fiatalokat. A tanítási időben a 14 évesek ezentúl csak írott engedéllyel vagy felnőtt kíséretében lehetnek az utcán.

Az állami vagyonnal összefüggő egyes törvényi rendelkezésekről

Több fideszes képviselő a múlt pénteken, a 2012-es költségvetés módosításával akart volna egyházi tulajdonba adni 14 állami ingatlant, ezt azonban végül alkotmányossági aggályok miatt elvetették. A megoldás egy önálló törvényjavaslat lett, amit időközben több másik törvény, például a Magyar Fejlesztési Bankról, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről, a nemzeti mobilfizetésről és a közúti közlekedésről szóló törvények módosításával is kiegészítettek.
Az elfogadott törvényt itt olvashatja (.pdf).

Az elektronikus hírközlésről

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője annyira fontosnak tartotta a hírközlési törvény módosítását, hogy frakciója részben ezért kezdeményezte a nyári rendkívüli ülés összehívását. A javaslatot amúgy Cser-Palkovics András és Nyitrai Zsolt nyújtották be. Indoklásuk szerint a hatályos törvények azt a furcsa helyzetet idézték elő, hogy bár a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság minden erőforrással rendelkezik a stratégiaalkotás előkészítéséhez és az elkészült stratégia végrehajtásához, ez mégsem feladata. Ezzel szemben a minisztériumé, amely azonban nem alkothat önállóan stratégiát és ágazati politikát.

Ezekből kifolyólag a törvényt úgy alakítják át, hogy az NMHH a jövőben önmaga állapítja meg azokat a szabályokat, amelyek be nem tartása miatt eljár. Katasztrófahelyzetben pedig minden tévé- és rádióadást megszakíthat, hogy kormányzati közleményeket sugározzon.

Csütörtökön döntenek a 2013. évi költségvetés módosító indítványairól is. Ezek ismertetése szétfeszíti kereteinket, ezért most mellőzzük. Ígérjük, hogy még a héten bőségesen feldolgozuk a témát gazdaság rovatunkban. A lényeg: a parlament minden támogatott módosító javaslatot megszavazott, az ellenzéki indítványokat pedig elutasította.

A javaslat vitájában Matolcsy György köszönetet mondott az Állami Számvevőszéknek és a Költségvetési Tanácsnak, hogy segítettek a munkában, és hogy már ma elfogadhatják a költségvetést. Matolcsy miniszter téved, ma nem fogadták el a költségvetést, csak a módosító indítványairól szavaztak.

Magát a költségvetést leghamarabb szeptemberben fogadhatja el a parlament - igaz, a költségvetés fő számairól az ülésnap végén még szavazhatnak. Ezzel viszont annyira nem fogadják el a költségvetést, hogy a javaslat részletes vitáját is újranyitják. Magyarán, a most elfogadott javaslatot szeptemberben még szabályosan is módosíthatják, nem csak zárószavazás előtt.

A jövő évi költségvetés módosítása után a költségvetési bizottság megállapította a költségvetés fő számait. Az önkormányzatok támogatását 23,86 milliárd forinttal emelték meg, és az egészségbiztosítási alapnak is 60 milliárddal több pénz jut. A módosítás nagy vesztese a kutatás-fejlesztés, amitől 78 milliárd forintot vontak el. A költségvetés fő számai ezek után: 15 083,55 milliárd forint bevételre 15 737,43 milliárd forint kiadás jut, így a tervezett hiány 653,88 milliárd forint lesz, ami 23 milliárddal kevesebb az eredetileg tervezettnél. A nyugíjbiztosítási alap 2795,81 milliárd forintból, az egészségbiztosítási alap 1710,1 milliárd forintból gazdálkodhat. Utóbbi az évet 25,5 milliárdos hiánnyal zárhatja.

A képviselők elfogadták a fő számokat, egyben újranyitották a vitát a jövő évi költségvetés részletes vitáját, amit már csak az őszi ülésszakon folytatnak majd le.

Az állatorvosi kamaráról

Fazekas László vidékfejlesztési miniszter javaslatára az állatorvosi szakma önkormányzatiságának megteremtése érdekében az állatorvosi kamarát felhatalmazzák az állategészségügyi feladatok szervezésére. Mivel a törvény jól behatárolhatóan kizárólag az állatorvosokat érinti, nekik belinkeljük a javaslat szövegét (.pdf), de mi magunk nem kívánunk részletekbe menőn foglalkozni vele.

Mivel a javaslatot pár ponton pontosítani kellett – de tényleg csak felsorolásokat és ragokat kellett javítani – ezért a héten csak a módosító indítványait fogadhatják el.

A tankönyvpiac rendjéről

Hoppál Péter és Michl József képviselők javaslata rendezi a tankönyvvé nyilvánítás szabályait. A tankönyveket nyilvános pályázaton fogják kiválasztani, egy könyv tankönyvvé nyilvánítását a kiadó mellett az oktatási, illetve szakképzési tankönyv esetén a szakképzésért felelős minizster kezdeményezheti. Az érdeklődők itt olvashatják a részletszabályokat (.pdf).

Az oktatási bizottság több olyan módosítót is támogatott, amit a kormány nem támogat. Például javasolták, hogy a törvényjavaslattal szemben olyan könyveket is tankönyvvé lehessen minősíttetni, melyek részt vettek a nyilvános pályázaton, de nem nyertek. Ezeket a javaslatokat a kormánytöbbség végül a kormány szándékai szerint leszavazta.

A kormány alapvetően csak apróbb szövegpontosításokat támogatott a bizottságokban. Ezeket el is fogadta a parlament.

A felsőoktatásról

A felsőoktatási törvény sem bírta tovább módosítás nélkül. Bár eredetileg nem volt része a módosításnak, de az oktatási bizottság egy módosító indítványával most emelhetik törvényi szintre a hallgatók röghöz kötését. Ezt eddig rendeletben írta elő a kormány, ám ezt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. Az AB ugyanakkor tartalmilag nem vizsgálta a szabályozást.

Elvileg a kifogásolt problémát megoldja, hogy törvényben írják elő a röghöz kötést, most azonban az AB akár tartalmilag is vizsgálhatja majd a jogszabályt.

Ezt nem számítva Vinnai Győző törvénymódosítása drámai változást nem hoz a felsőoktatásban, inkább csak finomhangolják a törvényt. A törvényt itt olvashatják (.pdf).

A köznevelésről

Amilyen nehezen állt össze a köznevelési törvény, olyan gyorsan módosíthatják azt Hoppál és Michl képviselők. A módosítás három fő oka, hogy a törvényben át kell vezetni a járások kialakításával kapcsolatos törvény rendelkezéseit, járási szintre telepítve a köznevelési ágazati hatósági feladatokat. Másrészt az önkormányzatok tulajdonában maradó ingatlanok működtetésével kapcsolatos kérdéseket is rendezni kellett. Harmadrészt szövegpontosító és a jogszabály koherenciáját megteremtő módosításokat is bevezettek..

A 2012. évi költségvetésről

Miután szavaztak a 2013. évi költségvetés módosító indítványairól, gyorsan módosítják az idei költségvetést is. Egyrészt növelik a bevételi és a kiadási főösszeget is, de ennél lényegibb változás, hogy az egészségügyi reform folyományaként újabb forrásokat vonnak el az önkormányzatoktól. Az államosított kórházak fenntartására juttatott forrásokat átcsatornázzák a központi költségvetésbe, azon belül is az emberi erőforrások minisztériumához, mely ezentúl fenntartója lesz a kórházaknak.

De ezzel a módosítással teremtik meg a PPP-projektek felszámolásának lehetőségét, egyben forrásokat különítenek el a törökbálinti iskola és sportközpont kivásárlásához is.

A költségvetési bizottság 14 iskola egyházi tulajdonba adását is a költségvetési törvényhez benyújtott módosító indítvánnyal szentesítette volna, ám a javaslatot végül a ház egyhangúlag leszavazta. Elfogadása ugyanis alkotmányos aggályokat vetett volna fel. A módosító javaslatot pénteken önálló törvényjavaslatként nyújtották be.

A hulladékról

A rendkívüli ülésszak utolsó napján szavazhatnak a hulladéktörvény módosító indítványairól is - azaz a törvényt magát már csak szeptemberben fogadhatják el.

A hulladékról szóló törvény a nemzeti együttműködés rendszerének divatja szerint preambulummal kezdődik. És igen, a hulladékról is lehet emelkedetten írni. A szemétről „a környezet és az emberi egészség védelme, a környezetterhelés mérséklése és a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás” miatt kell törvényt alkotni. Meg azért, hogy ne legyen annyi szemét.

A törvényekben a preambulumnál már csak az értelmező rendelkezések szoktak szórakoztatóbbak lenni. A hulladéktörvényből például megtudhatjuk, hogy az „ártalmatlanítás: minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás”. Az elkülönített gyűjtés pedig, gondolták volna vagy sem, az, amikor elkülönítve gyűjtik a hulladékot. A törvény definiálja még a „gyártó”, a „gyűjtés”, a „hasznosítás”, a „hulladék” és a „szállítás” fogalmát is.

A maguktól értetődő fogalmak gondos definiálása után a törvény meghatározza a hulladékgazdálkodás alapelveit is. Hulladékgazdálkodásunk a jövőben a gyártó felelősségén, a szennyező fizetésén, az újrahasznosításon és a közelségen alapul majd. Ez utóbbi például azt jelenti, hogy a keletkezett hulladékot nem közepesen vagy nagyon távoli, hanem lehetőség szerint a legközelebbi létesítménybe kell szállítani.

A törvényből megtudhatjuk, hogy létezik hulladékhierarchia is. Eszerint a hulladékgazdálkodásban azt az elsőbbségi sorrendet kell érvényesíteni, hogy megelőzés, újrahasználatra előkészítés, újrafeldolgozás, egyéb hasznosítás, ártalmatlanítás. És van hulladékbirtokos is, az ő feladata a hulladék gyűjtése.

A hulladékgazdálkodás koordinálására az országgyűlés Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, a szemét felhalmozódása ellen pedig Nemzeti Megelőzési Programot fogad majd el.

A javaslathoz 199 módosító indítvány érkezett, ezek közül a kormány néggyel ért egyet. Ezek közül az egyik egy teljesen másik törvényt, a vízközmű-szolgáltatásról szólót módosítja, bár annak egy részletes módosítását három nappal korábban, hétfőn szavazták meg.

A világörökségről

A nyár utolsó törvényhozási aktusaként módosító javaslatok hiányában elfogadták Menczer Erzsébet törvényjavaslatát. Ez alapján 2013. január 1-ig a kulturális és az állami vagyont felügyelő miniszterek felülvizsgálják a világörökségi helyszíneken lévő állami ingatlanok bérleti szerződéseit, és ha azok korlátozzák a törvényben rögzített célok megvalósítását, akkor arról értesíti a bérlőket. Erre eredetileg hat hónapot adott a törvény, de Menczer szerint nagyon sok szerződést kell felülvizsgálni, amire ez kevés.

Az állattenyésztésről

A kutyalobbi legyőzhetetlen. Simicskó István harmadszor próbál felmentést adni a kutyatenyésztőknek a rájuk évek óta vonatkozó törvényi szabályozások betartása alól, de eddig ezt minden alkalommal más törvényekhez benyújtott zárószavazás előtti módosító indítványokkal tette, amit az új köztársasági elnök nem szeret. Így most önálló törvényjavaslatként adhatja meg a felmentést, hogy az ebtenyésztőknek továbbra se kelljen betartani a szabályokat.

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter törvényjavaslata az utolsó pillanatban került fel a rendkívüli ülésszak utolsó üléshetének napirendjére, így részleteiben nem volt módunk elmerülni az új agrárkamarai törvényben. A gazdálkodók, fideszközeli földbirtokosok és Csányi Sándor itt olvashatják a sürgősséggel elfogadott javaslat tervezetét és támogatott módosító indítványait.

Ezzel véget ért a parlament rendkívüli nyári ülésszaka. A ház legközelebb szeptemberben ül össze. A napirend utáni felszólalások előtt távozóknak Latorczai János levezető elnök testi-lelki feltöltődést kívánt a nyári szünetre, bejelentését vastaps fogadta.