Antal, Antónia
-1 °C
9 °C

Elkaszálták a bírói nyugdíjszabályt

2012.07.16. 14:08 Módosítva: 2012-07-16 19:11:09

Az Alkotmánybíróság formai és tartalmi okok alapján is alkotmányellenesnek ítélte a bírók nyugdíjkorhatárának leszállítását. A formai indoklás szerint egyrészt eltérő fogalmak szerepelnek a bírók jogállásáról szóló törvényben és az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben, továbbá  egy feles többséggel meghozott jogszabály (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény) szabja meg a sarkalatos (a bírók jogállásáról szóló) törvényben előírt kényszernyugdíjazás korhatárát.

Az alkotmányellenesség  tartalmi indoka az, hogy a bírák elmozdíthatatlanságának alapelvét az AB szerint sérti, hogy ennyire rövid határidőn belül küldik nyugdíjba az érintetteket. Vagyis leszállítható a bírók nyugdíjkorhatára, de csak fokozatosan, a megsemmisített jogszabály sérti a bírói függetlenséget.

Az AB tehát elkaszálta el a bírók jogállásáról szóló törvény érintett passzusait, de nem mondta ki, hogy határozatlan időre kinevezett bírót csak akkor lehet alkotmányosan nyugdíjba küldeni, amikor eléri a kinevezésekor érvényes nyugdíjkorhatárt. Ez megnyitja a jogalkotó előtt a lehetőséget, hogy a – fokozatosság betartásával – mégis megszabaduljon a számára kellemetlen bíróktól.

Mivel a határozat visszaható hatályú, a már kényszernyugdíjazott bírók munkajogi bírósághoz fordulhatnak, hogy a semmis jogszabály alapján elrendelt nyugdíjazásukat megtámadják. Mire azonban ősszel, az ítélkezési szünet végén megindulnak az eljárások, a parlament új jogszabályt hozhat az ügyben.

Orbán: A rendszer marad

Marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, reagálva az Alkotmánybíróság (Ab) döntésére, amely szerint alkotmányellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása, ezért azt a hatálybalépés napjára visszaható hatállyal megsemmisítette a testület.

A kormány a tervek szerint még a hét vége előtt javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére - jelentette ki a kormányfő a KDNP vezetőivel folytatott tárgyalása utáni sajtótájékoztatóján. "A rendszer marad" - nyomatékosította Orbán Viktor.

Az elküldött bíráknak már mindegy az OBH szerint

A bírák nyugdíjazására vonatkozó szabályozást visszaható hatállyal megsemmisítő hétfői alkotmánybírósági döntés nincs közvetlen kihatással a bírák már megszűnt, illetve ez év második félévében megszűnő szolgálati viszonyára - közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH).

A közleményben azt írták: a bírák jogállásáról szóló törvénynek a nyugdíjazással kapcsolatos, év elejétől hatályos rendelkezései alapján születtek meg az érintett bírói felmentések az elmúlt időszakban. Az Ab hétfői döntése a már megszűnt szolgálati viszonyokra, valamint a második félévben érintett bírák szolgálati viszonyának megszűnésére közvetlen kihatással nincsen - tette hozzá az OBH, amely kitér arra is, hogy a már felmentett bírók ismételt kinevezésére csak egyedi bírósági döntés alapján kerülhet sor.

Az OBH tudatta, hogy a hatályos szabályok szerint a nyugalmazott bírák ismételt bírói kinevezése sem a 2012-ben már kinevezett bírák, sem a kinevezett bírósági vezetők jogállását nem érintheti.

Strasbourgban folytatódhat az ügy

Az AB-döntéstől függetlenül a strasbourgi bíróság előtti panaszok megalapozottak a Magyar Helsinki Bizottság szerint, mivel az AB a döntésében megállapította, hogy a kirúgott bíráknak nem állt rendelkezésére hatékony jogorvoslat, és az AB sem tudott az érintetteknek jogorvoslatot biztosítani. A szervezet a Facebook-oldalán későbbre ígért részletes véleményt, de már most közölték: mivel az érintett bírák jogviszonyai a döntés nem alapján nem állnak helyre, az elmaradt bérüket sem kapják meg, a jogsérelem továbbra is fennáll.

Az EU örül

Üdvözölte Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi felelőse hétfőn, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bírák nyugdíjazásának szabályozását. "Örömmel vettem tudomásul, hogy a magyar Alkotmánybíróság érvénytelenítette a több száz bíró korai nyugdíjazását előíró jogszabályt" - olvasható Reding Brüsszelben közzétett Twitter-üzenetében.

"A magyar Alkotmánybíróság ezáltal hasonló jogi aggályokat fogalmazott meg, mint az Európai Bizottság jogsértési eljárás keretében" - tette hozzá az uniós illetékes.

Az Európai Bizottság korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a szóban forgó szabály miatt, a két fél közti nézeteltérés már az Európai Bíróság elé került. Reding most is egyértelművé tette, hogy a végrehajtó testület álláspontja szerint a szabályozás nincs összhangban az uniós szerződésekkel.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!