Júlia, Rita
12 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Roháč Portik parancsára robbanthatott

2012.07.17. 09:19

A rendőrség gyanúja szerint a Fenyő János üzletember meggyilkolásával gyanúsított szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč hajthatta végre Portik Tamás parancsára az Aranykéz utcai robbantást 1998-ban, írta a Blikk.

Fotó: Mohai Balázs

Roháčot azonban még nem gyanúsították meg a robbantás ügyében, még csak a Fenyő-gyilkosság miatt van Magyarországon. Az ügyvédje el is mondta a Blikknek: „Ügyfelemet minden gyanúsítás előtt ki kell kérni a szlovák hatóságoktól, ugyanis őt a Fenyő-gyilkosság miatt hozták Magyarországra, csak abban járhatnak el ellene.”

Összefügghet Portik
és Vizoviczki ügye

Az olajszőkítésben érintett Energol vezetője, Portik Tamás a nyomozás jelen állása szerint felbujtó volt két gyilkosságban. Vizoviczki László neve ugyanakkor szintén felmerült a 90-es évek százmilliárdos károkat okozó áfacsalás-sorozatában: az olajügyek főnyomozója, Sándor István („Papa”) parlamenti meghallgatásán az olajmaffia meggazdagodása témakörében emlegette Vizoviczki nevét, de konkrétumokat nem árult el. Bővebben >>>

A Magyar Nemzet azt írja, hogy azonos ügyiratszám alatt folytatnak eljárást a hatóságok a vasárnap letartóztatott Portik és négy társa (F. Ferenc, K. Tibor, H. István és L. János), valamint a Fenyő-gyilkosság miatt előzetesben lévő Jozef Roháč ellen. Roháč ellen a közelmúltban nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, ami előfeltétele annak, hogy a rendőrség meggyanúsíthassa a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantással, amellyel összefüggésben Portikék ellen is nyomoznak. A kiadatási eljárás azonban hónapokig is eltarthat.

Roháčot tavaly februárban Szlovákiában európai elfogatóparancs alapján vették őrizetbe.

Fenyő János médiavállalkozót 1998. február 11-én Budapesten, a II. kerületi Margit utcában, a Margit körút sarkán egy piros lámpánál álló Mercedesében, az autó ablakán keresztül kilenc milliméteres sorozatlövő fegyverrel lőtték fejbe.

Olajszőkítés

Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális üzletága volt, becslések szerint a kilencvenes években több százmilliárd forint kár érte a költségvetést emiatt. Az olajos ügyek 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék minőségileg azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették.

Aranykéz

1998. július 2-án délben bomba robbant Budapest belvárosában, az V. kerületi Aranykéz utca 2. számú ház előtt. A pusztítást okozó 4-6 kilogrammnyi TNT robbanószert egy sárga Polski Fiat 126-os kocsi lámpája alá helyezték el, és távirányítóval robbantották fel. A turisták által kedvelt helyszínen elkövetett robbantásban négyen haltak meg és 25-en sérültek meg, köztük külföldi állampolgárok. Ez volt Magyarországon a rendszerváltás után az első eset, hogy vétlen emberek is áldozatul estek alvilági leszámolásnak. A merénylet célpontja és egyik áldozata a Boros Tamás néven emlegetett Boros József Károly ismert vállalkozó volt, akit a rendőrség koronatanúként tartott számon az olajmaffiaügyben

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!