Júlia, Rita
EUR 384,12 Ft
USD 364,25 Ft
13 °C
25 °C

Őrizetbe vették Csatáry Lászlót

2012.07.18. 10:58 Módosítva: 2012.07.18. 13:57
A Budapesti Nyomozó Ügyészség őrizetbe vette a 97 éves Csatáry Lászlót, akit emberek törvénytelen kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsítanak. A Simon Wiesenthal Központ adatai szerint Csatárynak 1944 tavaszán kassai rendőrparancsnokként kulcsszerepe volt 15 ezer zsidó deportálásában. Az ügyészség szerint a 97 éves férfi készült arra, hogy kihallgatják az ügyben. Vallomásában tagadta a bűncselekmény elkövetését, de azzal is védekezett, hogy „a kötelességét teljesítette".

A Budapesti Nyomozó Ügyészség őrizetbe vette és gyanúsítottként hallgatta ki Csatáry Lászlót, és kezdeményezte házi őrizetbe vételét. A 97 éves férfit emberek törvénytelen kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsítják. A háborús bűntett miatt akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.

Csatáry Lászlónak a háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ adatai szerint kulcsszerepe volt abban, hogy körülbelül háromszáz zsidót Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkba deportáltak, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták. A központ szerint Csatáry 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként részt vett több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásának megszervezésében is.

Készült a kihallgatására

Csatáryt hajnalban fogták el, a helyszínről annyit árultak el, hogy nem az eddig ismert lakhelyei vagy tartózkodási helyei egyikén. A 97 éves férfi még nem esett át orvosi, sem pszichológiai vizsgálaton, de korához képest jó fizikai állapotban van.

Csatáry a Budapesti Nyomozó Ügyészség épületében
Csatáry a Budapesti Nyomozó Ügyészség épületében
Fotó: Kallos Bea

Csatáry szerda hajnalban nem lepődött meg a hatóságok érkezésén, készült arra, hogy ki fogják hallgatni. Előre leírt jegyzetekkel készült, amelyeket csatoltak is a vallomásához.

A 97 éves férfi együttműködő volt, a kihallgatásán tagadta a bűncselekmény elkövetését. Vallomásában ugyanakkor ellentmondás is mutatkozott, mivel a végén olyan érveket említett, mint hogy „paranccsal tette", „a kötelességét teljesítette".

Az ügyészség megfogalmazása szerint a kihallgatási jegyzőkönyvből az is kiderült, hogy „bizonyos kijelentései alapján megállapítható hozzáállása bizonyos vallású emberek felé", amivel esetleges antiszemitizmusára utalhattak.

A férfi azt állította, hogy Kanadából azért kellett hazaköltöznie Magyarországra, mert az ottani befogadási eljárásnál elhallgatta, hogy rendőrtiszt volt korábban.

Házi őrizetéről még szerdán döntenek. Az előzetes letartóztatást ugyanakkor nem tartják indokoltnak, ebben a gyanúsított idős kora is szerepet játszik.

Tavaly szeptemberben kezdtek nyomozni

A Fővárosi Főügyészség korábbi közlése szerint a Budapesti Nyomozó Ügyészség Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ izraeli irodájának vezetője által tett feljelentés alapján 2011. szeptember 22-én rendelt el nyomozást háborús bűntett miatt.

Csatáry ügye akkor került a figyelem központjába, amikor a Simon Wiesenthal Központ áprilisban kiadta éves jelentését. Ebben a férfi Ladislaus Csizsik-Csatary néven szerepelt a tíz legkeresettebb náci háborús bűnös között, a lista elején. A Sun brit bulvárlap pedig a hétvégén írta meg, hogy a korához képest jó egészségi állapotban lévő férfi Budapesten él.

Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész a Csatáry őrizetbe vételéről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy nyomozást többek között az is nehezítette, hogy négy országot érintett: Szlovákiában történt a feltételezett bűncselekmény, a tanúkat Izraelben keresik, Csatáry pedig Kanadából érkezett vissza Magyarországra. Azt is figyelembe kellett venni, hogy a 97 éves férfit távollétében Csehszlovákiában halálra ítélték.

Végül a Szlovákiából érkezett és a magyarországi levéltári anyag egybevetésével július 9-ére állapították meg, hogy a 97 éves férfi a bizonyítékok értékelése alapján megalapozottan meggyanúsítható, de precízen kellett eljárniuk.

A nyomozás nem ért véget

A Simon Wiesenthal Központ szerdán nyílt levélben kérte Áder János köztársasági elnököt, segítsen abban, hogy „amilyen gyorsan csak lehet”, állítsák bíróság elé Csatáry Lászlót. Zuroff azt írta, abban a reményben tájékoztatta a magyar ügyészséget 2011-ben Csatáry bűntetteiről és hollétéről, hogy a férfi korára való tekintettel siettetik az ügyet. Kifogásolta, hogy azóta hónapok teltek el, de még hivatalos gyanúsítás sem történt, Csatáry útlevelét sem vonták be.

Történész véleményére várnak

A Fővárosi Főügyészség a Jobbik feljelentése nyomán februárban eljárást indított Biszku Béla egykori belügyminiszter ellen az 1956-os forradalmat követő megtorlásokban vállalt szerepe miatt. Ibolya Tibor a szerdai sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy ahogy Csatáry ügyét, úgy a Biszku-ügyet is nagyobb odafigyelést igénylő ügynek tartja, kérte, hogy lehetőség szerint gyorsítsák fel a nyomozást. Egyelőre egy történész szakértői véleményére várnak.

Ibolya Tibor a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Zuroff a feljelentéskor felhívta a Budapesti Nyomozó Ügyészség figyelmét, hogy szerinte Csatáry azonnal elhagyja az országot, ha megtudja, hogy nyomozás folyik az ügyben. Ehhez képest Zuroff áprilisban tájékoztatta a sajtót, ezzel pedig veszélyeztette a nyomozást, mondta. Zuroffot július 9-én tanúként hallgatták ki, utána is sajtótájékoztatót tartott, július 12-én pedig a Sun újságíróival együtt jelent meg a nyomozó főügyészségen, ahol azonnali intézkedést akartak elérni. Ibolya szerint akkor is felhívták a figyelmüket, hogy veszélyeztethetik a nyomozás eredményességét. A Sun cikke ezután, július 15-én jelent meg.

Ibolya Tibor elmondta, hogy ezen a ponton „gyakorlatilag tűzoltásba kezdtek", kiadtak egy közleményt, miszerint a nyomozás tart, a Sun újságírói pedig nem adtak új adatokat az ügyben. A megbízott főügyész szerint az ügyészség a 97 éves férfi összes addigi lakóhelyét és tartózkodási helyét ismerte. Egyben az is a céljuk volt a közleménnyel, hogy Csatáry „érezze magát biztonságban, ne kíséreljen meg szökést."

A nyomozás a meggyanúsítással nem fejeződött be, Csatáry érdemi védekezést terjesztett elő, ezt is vizsgálni fogják. Egyben kérvényezték az izraeli hatóságoktól, hogy kutassák fel és hallgassák ki az esetleges túlélőket. Ibolya Tibor szerint a nyomozás még hónapokig is eltarthat.

A legkeresettebb háborús bűnös

Túlélők beszámolói szerint Csatáry kutyakorbáccsal verte a deportálására váró zsidókat, és arra kényszerítette őket, hogy puszta kézzel ássanak a fagyott földben. Parancsot adott arra is, hogy aki menekül, azt le kell lőni.

Csatáry a világháború után elmenekült Kassáról. 1948-ban távollétében halálra ítélték Csehszlovákiában. Kanadai lapok szerint Csatáry 1955-ben szerezte meg a kanadai állampolgárságát, hat évvel az után, hogy Európából a kelet-kanadai Új-Skóciába vándorolt. Egy ideig műkincskereskedőként dolgozott Montrealban.

A bevándorlási hivatal közleménye szerint az iratokban Ladislaus Csatary néven szereplő férfit 1997 augusztusában megfosztották kanadai állampolgárságától, miután eltitkolta a nácikkal való együttműködésével kapcsolatos adatokat. Az akkor 82 éves férfi önként távozott az országból, hogy elkerülje a kitoloncolást.

A magyar kormánytól kértek segítséget

A Simon Wiesenthal Központ szerdán Áder János segítségét kérte Csatáry bíróság elé állításában. A magyar kormánynak az utóbbi hónapokban számos lépést és gesztust kellett tennie, hogy bizonyítsa elkötelezettségét az antiszemitizmus elleni harcban. Az elmúlt hetekben több olyan levelet is kapott a kormány, amelyben külföldi politikusok, írók az antiszemitizmussal szembeni fellépésre kérték.

Áder János államfő éppen Izraelben tárgyal, ahol hangsúlyozta: a zsidóellenes megnyilatkozásokkal szemben 1990 óta minden magyar kormány határozottan felemeli a szavát. Ebben kormányzati ciklusokon átnyúló az egyetértés, és Áder is kifejezte, hogy ő is határozottan szembeszáll ezekkel a tendenciákkal. Áder arra biztatta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt és Simon Peresz államfőt, hogy személyesen győződjönek meg arról, hogy a zsidó kultúra reneszánszát éli Magyarországon.

Áder János köztársasági elnök június elején, miután az utcán megtámadták Schweitzer József nyugalmazott főrabbit, nem csupán elítélte a történteket, de a lakásában is felkereste Schweitzert.

Magyarországra jön az USA antiszemitizmus elleni megbízottja

Csütörtökön érkezik Magyarországra Hannah Rosenthal, az amerikai külügyminisztérium antiszemitizmus megfigyeléséért és az antiszemitizmus elleni harcért felelős különmegbízottja. A minisztérium képviselője kormányzati tisztségviselőkkel, parlamenti képviselőkkel, valamin zsidó és roma közösségek képviselőivel találkozik és az antiszemitizmus elleni harcról tájékozódik. Gál András Levente kormánybiztos június 27-én Washingtonban tárgyalt az amerikai zsidó közösség képviselőivel, valamint az amerikai külügyminisztérium holokausztügyekkel és antiszemitizmussal foglalkozó illetékeseivel. Gál bejelentette: antiszemita vagy kisebbségellenes jelenségeket figyelő monitoringrendszer kiépítését kezdik meg, amely „hiteles és tényszerű képet tud adni arról, hogy Magyarországon milyen antiszemita vagy kisebbség ellenes jelenségek történnek, milyen ezeknek a megítélése".

Orbán többször elítélte a zsidóság elleni támadásokat

Június közepén az Egyesült Államok kongresszusának ötven tagja egy Orbán Viktornak címzett levélben létfontosságúnak nevezte, hogy a magyar kormány vezetői szót emeljenek az antiszemitizmus ellen. Ugyancsak ekkor Elie Wiesel, az Egyesült Államokban élő magyar származású Nobel-békedíjas közölte: lemond a magyar állami kitüntetéséről, mivel megdöbbentette, hogy a magyar Országgyűlés elnöke is részt vett a nyilas eszméket valló erdélyi író, Nyirő József újratemetési kísérletében. Kövér László válaszában azt írta, hogy Nyirő nem volt sem fasiszta, sem antiszemita, Wiesel azonban nem változtatta meg a véleményét.

Az antiszemita jelenségeket az elmúlt hónapokban Orbán Viktor is többször elítélte. Június elején a kormányfő a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnökének írt levelében együttérzését fejezte ki a székesfehérvári zsidó temető megrongálása miatt. Áprilisban a kormányfő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel együtt fogadta az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőjét, akit arról biztosítottak, hogy a zsidó közösség biztonságát minden körülmények között garantálja a kormány. Orbán Viktor április 13-án a Kossuth Rádiónak adott interjúban azt mondta, felháborította az eset, amikor Baráth Zsolt jobbikos képviselő a parlamentben a tiszaeszlári vérvádról beszélt.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Hírek