Aki gyilkol, az haljon meg?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Amikor még volt nálunk halálbüntetés, miért végeztek ki embereket?
Magyarországon 1990-ben szüntették meg a halálbüntetést, de még 1989-ben is hirdettek ki ilyen ítéletet. Akkor azért, mert három ember Csengelén benzines palackokkal felgyújtott egy tanyát. A házban 11-en voltak. Ketten ott égtek halálra, hatan a kórházban haltak meg, az egyik támadó pedig lelőtte a házból kimenekülő volt élettársát, és aztán magával is végzett.
Akkor csak ilyen brutális dolgokért szabtak ki halálos ítéletet? Ha több embert öltek meg?
Nem. 1988-ban halálra ítéltek egy 21 éves kiskatonát is, aki megfojtott egy 11 éves lányt. Halálbüntetést szabtak ki egy 30 éves férfira, aki részegen megerőszakolt és megölt egy kilenc éves kislányt, és egy addig már tizennyolcszor elitélt férfira is, aki az élettársát ölte meg.
És ezeket az embereket aztán ki is végezték?
Őket már nem. Az utolsó kivégzés 1988 júliusában volt. Egy férfin hajtották végre, aki egy Hajdúhadháztéglás melletti tanyán részegen agyonvert a haverjaival egy 67 éves embert. Addig sem volt túl gyakori a kivégzés Magyarországon. A hetvenes-nyolcvanas években évente átlagosan hármat hajtottak végre.
Hogyan csinálták?
Nálunk az volt a szokás, hogy kötelet tekertek az ember nyakára és a lábára is, amit egy csiga segítségével meghúztak.
Halálbüntetés nincs, de most mintha megint igény lenne rá.
A halálbüntetés visszaállítását mindig akkor követelik újra, ha történik valamilyen nagy felháborodást keltő bűncselekmény. Követelték a móri bankrablásnál, az olaszliszkai lincselés után, a kiskunlacházai gyilkosság, a Cozma-gyilkosság után és most Bándy Kata megölése után is.
Kik követelik?
Van úgy, hogy az áldozatok hozzátartozói. Sárszentmihály volt polgármestere például éveken át küzdött ezért, miután 1992-ben megölték a fiát. A móri gyilkosság után Orbán Viktor ügyvezető miniszterelnökként maga vetette fel a halálbüntetés visszaállítását. Az utóbbi időben az ilyen eseteket politikai okokból akarta meglovagolni a Magyar Gárda, majd a Jobbik, de a pécsi gyilkosság után a Fidesz kisgazda tagozata is előállt ezzel.
És ez most azt jelenti, hogy vissza is állítják?
Nem. Ez elég macerás lenne.
Meg kellene szavaztatni hozzá a népet?
Ha megszavaztatnák, majdnem biztos, hogy a többség a halálbüntetés visszaállítása mellett volna. Ezt azonban nem lehet megtenni. Két állampolgári kezdeményezés is indult erre az elmúlt húsz évben, de mindkettőt elutasították. A halálbüntetés eltörlését nemzetközi szerződések szabályozzák, és ezekről nem lehet népszavazást tartani.
Milyen szerződések ezek?
Magyarország az Európa Tanács tagjaként 1993-ban aláírta a Római Egyezményt . Ez ugyan még megengedte, hogy bírói ítélet szabjon ki halálbüntetést, de az ehhez kapcsolódó hatodik kiegészítő jegyzőkönyv már azt mondja: „A halálbüntetést el kell törölni.” Az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, és ennek Második Fakultatív Jegyzőkönyve szerint az azt aláíró államok joghatósága alá tartozó embereken nem szabad halálbüntetést végrehajtani. A 2000 decemberében elfogadott az Európai Unió Alapvető Jogok Kartája már egyértelműen azt mondja: senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni.
És ha ezeket mégis felmondanánk, akkor kirúgnának minket az Európai Unióból?
Mivel ilyenre nem volt példa, pontosan nem tudható, mi történne. Mivel a halálbüntetés eltörlése az EU-ba lépés feltétele volt, ha ezt valaki visszaállítaná, súlyosan megsértené az unió alapértékeit. Ekkor az uniós szerződés 7. cikkelye alapján súlyos szankciókat helyeznének kilátásba Magyarország ellen: folyamatos pénzbüntetéseket kapnánk, felfüggeszthetnék a szavazati jogunkat, és akár ki is zárhatnának minket. Politikailag még durvább hatása lenne ennek, mert így a nem éppen demokratikusan működő Belarusszal emlegetnének együtt minket – Európában ugyanis egyedül ott van halálbüntetés.
Na ne hülyéskedj. És Amerika? Arra csak nem akarod azt mondani, hogy az egy diktatúra?
Európában nem elfogadott a halálbüntetés, a demokratikus országok közül Japánban és az Egyesült Államokban viszont igen. Az USA-ban 1976-ban vezették be újra, de azóta az 50 szövetségi állam közül 17-ben és Washington D. C.-ben megszüntették, legutóbb Connecticutben. A halálbüntetést az USA-ban évtizedek óta viták övezik, évente így is 50-60 kivégzést hajtanak végre. A ténylegesen kivégzettek a halálbüntetésre ítéltek 10 százalékát teszik ki. A világon a legtöbb kivégzést nem ott, hanem Kínában és Iránban hajtják végre. Magyarország viszonya ehhez az, hogy az alaptörvénybe is beleírták: nem adunk ki bűnözőt olyan országnak, ahol van halálbüntetés.
És ahol van halálbüntetés, ott kevesebb a gyilkosság?
Na ez az, amiről évtizedek óta zajlik a vita. Amikor Magyarországon 1990-ben megszüntették a halálbüntetést, évi 200-ról 300 fölé ugrott a gyilkosságok száma. A 1994-es csúcs után aztán folyamatosan csökkent, és 2010-ben volt a legalacsonyabb, akkor 133 gyilkosság történt. Az emelkedést a kilencvenes évek elején nem önmagában a halálbüntetés eltörlése okozta. Nemcsak a gyilkosságok száma emelkedett, hanem az összbűnözés is, amit a rendszerváltás után megborult társadalmi helyzet és a maffiabűnözés elterjedése okozott. Igaz ugyanakkor, hogy Szingapúrban, ahol már egy pisztoly elsütéséért vagy nagyon kevés kábítószer birtoklásáért is halálra ítélik az embert, szinte teljesen megszűnt a maffia.
El is hiszem. Ha egy bűnöző tudja, hogy halálra ítélik, biztos kétszer meggondolja, hogy gyilkol-e.
Máig nem sikerült egyértelműen igazolni, hogy van-e visszatartó ereje a halálbüntetésnek. A gyilkosságok nagy részét hirtelen felindulásból, beszűkült tudatállapotban, féltékenységből vagy részegen követik el. A bűnöző fejében ilyenkor biztos nem a Btk. paragrafusai és az Európa Tanács egyezményei pörögnek.
És ha nyilvánosak lennének a kivégzések, mint régen?
Ez inkább csak azokat rettentené el vagy nyugtatná meg, akik amúgy sem követnének el emberölést. Ettől egy bérgyilkos, egy féltékeny férj és egy részeg nehézfiú ugyanúgy gyilkolna. Régi példa, hogy a XVIII. században Londonban egy zsebtolvaj nyilvános kivégzése közben az elítélt cimborái szép csendben kizsebelték a tömegben álló embereket. Az USA-ban ugyanakkor kimutatták, hogy egy kivégzés utáni évben csökken a gyilkosságok száma. A bűnözőket azonban általában nem a várható szörnyű büntetés tartaná vissza valamitől, hanem az a tudat, hogy elkerülhetetlenül, 100 százalékos biztonsággal elkapják őket.
Ahogy Tom Cruise abban a filmben már azelőtt lekapcsolja az embert, hogy felemelné a fegyverét és elsütné?
Ez csak sci-fi. A valóságban nem lehet mindenkit ellenőrizni, és mindenki mellé rendőrt állítani, de a technika, a mobilok lekövetése, a DNS-minták vagy a köztéri kamerák felvételeinek elemzése sokat segíthet abban, hogy a bűnözők tudják: úgysem úszhatják meg a dolgot.
Aki elveszi valaki életét, annak van joga ahhoz, hogy éljen?
Az európai jogállamok és a mi alkotmányunk szerint igen. Sokan érvelnek persze azzal, hogy egy gyilkos életének elvétele indokolt, hiszen ezzel esetleg későbbi áldozatok életét lehet megmenteni. A halálbüntetésnél azonban mindig ott van a jóvátehetetlen tévedés lehetősége. Ha nálunk lett volna halálos ítélet, a móri bankrablás miatt először tévesen elítélt Kasier Edét már kivégezték volna. Az USA-ban 1976 óta több mint száz tévesen kiszabott halálos ítéletre derült fény, főleg miután a régi ügyekben eltett bizonyítékokat DNS-vizsgálat alá vetették. Kilenc olyan vitatott, de nem bizonyított eset van, amikor ártatlan embert végezhettek ki. A büntetés célja a magyar Btk. szerint az, hogy a bűnözőt kivonja a forgalomból, megakadályozza az újabb bűncselekményeket, példát mutasson a társadalomnak, hogy más se próbálkozzon ilyesmivel, és a bűnözőt a fogsága letöltése után lehetőleg visszavezesse a társadalomba. Ezt börtönnel és fegyházzal is el lehet érni.
Ugye te sem vagy annyira naiv, hogy ezt elhiszed? Hányszor fordult elő, hogy valaki kijött a börtönből, nem volt pénze, vagy már régen látott nőt, és már aznap elkövetett valamit?
Ez így van. Ezért vezették be nálunk 1999-ben a tényleges életfogytiglant, amit az alaptörvényben is megerősítettek. Ez a fogvatartott haláláig tart, a feltételes szabadlábra helyezést nem is vizsgálják, legfeljebb az államfő gyakorolhat kegyelmet. Ezzel teljesen ki lehet vonni a bűnözőt a forgalomból, és megakadályozni, hogy újabb bűncselekményeket kövessen el. Ezt az Európai Unióban egyedülálló büntetést azonban sok bírálat éri. Jogvédők szerint embertelen elvenni a reményt valakitől a szabadulásra, és soha nem jelenthető ki, hogy egy bűnöző nem javul meg. A halálbüntetés hívei meg azt mondják: egy életfogytosnak már minden mindegy, ezért még veszélyesebb. A börtönben bármit megtehet, úgysem kaphat súlyosabb büntetést. Ha pedig megszökik, válogatás nélkül gyilkolná le az áldozatait és a szemtanúkat is.
És az mennyibe kerül az államnak, hogy egy ilyen ember egyen, meleg vízben zuhanyozzon, ne fázzon, és még tévét is nézhessen a börtönben?
Ha azt veszed, hogy egy ember napi fogvatartási költsége kb. 8 ezer forint, akkor ha egy ilyen fickó 30 évesen életfogytos lesz, 70 éves koráig mai áron 116 millió forintba kerül az ellátása. A büntetésvégrehajtás amúgy drága dolog. Idén a költségvetés összesen 47 milliárd forintot költ erre.
Akkor nem olcsóbb a halálbüntetés?
Nem. Az Egyesült Államokban kiszámolták, hogy a sok szakértő és a hosszadalmas bizonyítás miatt ezeknek az eljárásoknak a költsége akár négyszerese is lehet egy életfogytiglani szabadságvesztéssel végződő ügynek.
Nem baj, én akkor is azt mondom, hogy aki ártatlanokat öl meg, az megérdemli a halált.
És ha a szemet szemért, fogat fogért elvet akarod érvényesíteni, akkor mit csináljanak azzal, aki megerőszakol egy nőt: erőszakolja meg őt is a börtönben egy állami ítéletvégrehajtó? A halálbüntetés bosszúra sem igazán alkalmas, hiszen viszonylag gyorsan megszabadítja a gyilkost a szenvedéstől és az esetleges bűntudattól – már ha van neki. Az életfogytos ezzel szemben ha meg nem is javul, élete végéig szembesül azzal a pillanattal, amikor szúrt vagy lőtt. Miután sokan nem bírják tartósan ezt a helyzetet, maguk hajtják végre a halálos ítéletet, és öngyilkosok lesznek. A többiek dolgoznak a börtönben, amivel részben megtermelik ellátásuk költségeit, és évtizedeken át fizetik vissza a társadalomnak azt, amit elkövettek ellene.
A cikk elkészítéséhez felhasználtuk Tóth J. Zoltán: Halálbüntetés: pro és kontra című tanulmányát.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!