Homály fedi a Bándy-ügy részleteit

Napokon át tartó találgatásnak vethet véget a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szombatra meghirdetett sajtótájékoztatója, amelyen a Bándy Kata meggyilkolása ügyében folyó nyomozásról fognak beszámolni. A hírzárlatnak véget vető sajtótájékoztatón valószínűleg választ tudnak majd a legfontosabb kérdésekre, mivel korábban azt ígérték: akkor tartanak majd ilyet, ha a bűncselekmény valamennyi körülményét tisztázták már.

Tényleg több tettes van?

A rendőrség erről a kérdésről egyelőre nem beszél. Nem cáfol, és nem erősít meg erre vonatkozó értesüléseket. Határozott választ csak egyvalaki adott erre a kérdésre: a Bándy-gyilkosság eddigi egyetlen ismert gyanúsítottja, P. László, aki tagadja, hogy lettek volna tettestársai. P-t ugyanakkor valószínűleg a rendőrség sem tartja igazán szavahihetőnek. A korábbi ellentmondásos sajtóértesülések után a bama.hu pénteken az ügyvédjétől megtudta: csütörtökön poligráfos vizsgálatnak vetették alá.

Több lap azt is tudni véli, kit keresnek, vagy kerestek a rendőrök. A pénteki Blikk, a Bors, a Pécs Ma és a bama.hu is azt írta, hogy P. László unokatestvéréről, J. Olivérről van szó, aki vele együtt érkezett néhány héttel a gyilkosság előtt Pécsre. A Blikk információi szerint J. Olivér DNS-ét azonosították a meggyilkolt lány körme alatt talált anyagmaradványokban. A férfit állítólag múlt hét közepe óta senki nem látta a pécsi Magtár utcai ház közelében, ahol korábban P. Lászlóval együtt megszállt. A sajtóértesülések arról szóltak, hogy a rendőrség folyamatosan ellenőrzi azokat a helyeket, ahol számítanak a felbukkanására, figyelik az ismeretségi körét, a pályaudvarokat, a határt.

A bama.hu pénteken már arról írt: információik szerint a nyomozók egy harmadik személyt is keresnek, és nem kizárt, hogy a rendőrök azt feltételezik, ő lehetett a sofőr azon az éjszakán, vagy övé volt az autó.

Ha valóban kerestek további gyanúsítottakat a rendőrök, az is elképzelhető, hogy péntek délutánra már meg is találták őket, és ezért döntöttek úgy, hogy most már meghirdethetik a sajtótájékoztatót.

Mi alapján kételkednek sokan az egyelkövetős verzióban?

• P. László szavai: Elfogása után tett beismerő vallomásában kirendelt ügyvédje szerint úgy fogalmazott: „egyedül viszem el a balhét”. Ebben a mondatban benne van az a jelentéstartalom, hogy „a balhét” többen követték el.
• A rendőrség kommunikációja: A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság hétfő reggel számolt be P. László elfogásáról. Közleményükben leírták, hogy P. László beismerő vallomást tett, viszont közvetlenül ezután azt is közölték, hogy „a rendőrség továbbra is nagy erőkkel folytatja a nyomozást". Szokatlan az is, hogy a rendőrség a hétfő reggeli szűkszavú közlemény óta nem adott ki újabbat, nem tartott sajtótájékoztatót. Máskor, ha megvan az az ember, akit a rendőrség egyedüli elkövetőként gyanúsít, és még beismerő vallomás is van a kezükben, a rendőrök általában szívesen, részletesen beszámolnak az elvégzett sikeres munkáról. Most arról sem adtak ki közleményt, hogy visszavonták-e a kitűzött nyomravezetői díjat.

Mi történt a nyomravezetői díjjal?

Hatala József országos rendőr-főkapitány múlt szerdán, a holttest megtalálása után egymillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki segít kézre keríteni Bándy Kata gyilkosát. Csütörtök reggel a Baranyai megyei Rendőr-főkapitányságnak és az ORFK-nak is elküldtük a következő kérdéseket: visszavonták-e a kitűzött nyomravezetői díjat, vagy a felhívás továbbra is él; illetve amennyiben visszavonták, akadt-e nyomravezető, kifizetik-e valakinek a kitűzött díjat. Az országos főkapitányság egy 2009-es ORFK utasításra hivatkozva csak annyit írt vissza, hogy a díjkitűzés eredményességére vagy eredménytelenségére vonatkozó információ nem hozható nyilvánosságra. A megyei főkapitányság szóvivője közölte, hogy a díjkitűzés továbbra is érvényben van. Ez is arra utal, hogy a rendőrség akkor még keresett valakit vagy valakiket.

Miért falazna másoknak P. László?

Az egyszerű betyárbecsületen kívül felvetődhet az is, hogy fél tőlük, vagy félt tőlük valakiket. Felmerült az is, hogy talán enyhébb büntetésben reménykedik. P. László ellentmondásos beismerő vallomása után több lap is felvetette: azért tagadhatja le a társait, mert a csoportos elkövetés súlyosító körülménynek számít a bíróság előtt. Ez a feltételezett ok a legkevésbé valószínű, mert egyáltalán nem biztos, hogy összességében jobban jár azzal, ha „egyedül viszi el a balhét”.

P. Lászlót aljas indokból elkövetett emberöléssel gyanúsítják, azaz az emberölés egyik minősített esetével, amiért akár életfogytiglant is ki lehet szabni. Ha őt ítélik el Bándy Kata meggyilkolásáért, csoportos elkövetés nélkül is épp elég sok súlyosító körülmény hozható fel ellene a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának „a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről" szóló véleménye alapján.

Először is ott van a büntetett előélet, amelynek „fokozott a nyomatéka”, ha „a sorozatos elítélésekből, az elkövető életviteléből és az újabb bűnelkövetésből a bűnöző életmódra lehet következtetni”. Másrészt ebben az útmutatásban az is szerepel: „ha az elkövetőnek a létfenntartást biztosító jövedelme nincs, és munkakerülő, csavargó életmódot folytat, fokozott a veszélye annak, hogy a szükségletét illegális módon, akár bűncselekmény útján elégíti ki, és a személyének a veszélyessége fokozott”. Ez is illik P. Lászlóra.

A férfi a vallomásában arról beszélt, hogy két liter bort ivott és szintetikus kábítószert is fogyasztott a gyilkosság napján. Súlyosító körülmény, „ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el, és ennek az állapotnak szerepe volt a bűncselekmény elkövetésében; különös nyomatéka a gátlástalanul, a garázda módon végrehajtott - élet, testi épség vagy nemi erkölcs elleni - bűncselekmények esetében”.

Ha viszont P. László nem egyedül volt Bándy Kata meggyilkolásakor, és ezt hajlandó lenne elmondani a rendőröknek, az akár enyhítő körülményként írhatnák a javára. Enyhítő hatású, ha az elkövető közreműködik a bűncselekmény felderítésében, de enyhítő körülménynek számít az is, ha valaki más személy ráhatására vagy befolyása alatt követte el a bűncselekményt. Kérdés, hogy a férfi vajon mennyire van tisztában a büntetőjogi gyakorlattal, egyáltalán képes-e mindezt mérlegelni. Ha egyáltalán nem, akkor arról sem tudhat, hogy a csoportos elkövetés súlyosító körülmény. Ha pedig van némi tudása ezekről a dolgokról (márpedig a korábbi büntetőügyei és a börtönévek alatt lehetett alkalma hallani ezt-azt), akkor furcsa, miért ne tudna arról, hogy a többiek leleplezésével jó pontot szerezhetne.

A gyilkosság körülményeiben utal valami több elkövetőre?

Az a hely, ahol az áldozat holttestét megtalálták, 5-800 méterre van a lány lakásától. Ez a hely pár utcával távolabb esik a szórakozóhelytől, ahonnan hazafelé indult a lány aznap éjjel, mint az otthona, tehát nem esett útba. Ha igaz az, hogy autóba tuszkolták, és úgy vitték oda, az a több elkövetőről szóló elméletet erősíti. A nyomozásba szakértő tanácsadóként bevont nyugalmazott nyomozó, Kovács Lajos szerint P. László nem lett volna képes egymaga autót vezetni, leendő áldozatát lefogni, netán már a kocsiban megerőszakolni, megfojtani, a táskáját kiüríteni.

Mi szól az autós verzió mellett?

A Dunántúli Napló úgy tudja: találtak a nyomozók egy fültanút, aki egy keveset látott is a történtekből, és szerinte Bándy Katát a Vöröskereszt utcában betuszkolták akkor éjjel egy autóba, a lakhelyétől mindössze kétszáz méterre. A Magyar Nemzet is tud egy tanúról, aki egy nő sikoltozását hallotta a gyilkosság hajnalán, és állítólag látott egy fekete autót elhajtani a helyszínről.
P. László miközben azt állítja, hogy nem volt kocsi, nem volt következes abban, hogyan kerültek a Délibáb utcai bokros részre. Első vallomásában azt mondta, hogy a lány önszántából, útközben beszélgetve ment vele gyalog arra a helyre, ahol a holttestet megtalálták. Keddi részletes vallomásában változtatott a történeten. Akkor már arról beszélt, hogy Bándy Katát a lány lakásának ajtajában szólította le, és ezután a lány a saját házától távolodva a mintegy 400 méterre lévő Vadász utca irányába ment tovább, ő pedig követte. P. második vallomása szerint a Vadász utcai buszmegállónál még beszélt a nővel, onnan már ő hurcolta át a buszmegállótól ötven méterre lévő bokros részre.

Megerőszakolták az áldozatot?

A megyei főkapitányság erről hivatalosan nem adott tájékoztatást, a meg nem erősített sajtóértesülések pedig ellentmondásosak. Egyes állítólagos szemtanúk szerint meztelen volt a holttest, amikor rátaláltak, mások szerint viszont rajta volt a ruhája. Kovács Lajos azt nyilatkozta, hogy a helyszínen tapasztaltak alapján szinte biztosan megerőszakolták az áldozatot. P. László csak annyit ismert el vallomásaiban, hogy szexuális indítékkal támadta meg a lányt, ugyanakkor tagadta, hogy megtörtént volna a nemi erőszak. A Heti Válasz interjút készített a helyszíni és a halottszemlét végző alezredessel, Angyal Miklóssal. Ő az interjúban azt mondta: „A nemiséggel való visszaélés mindig megrázó”. Amikor a riporter erre azt mondta, hogy „megerősíti tehát a kéjgyilkosság hírét”, Angyal azt válaszolta: „nem árulok el titkot ezzel”.

Az előzetes letartóztatást elrendelő bíróság szóvivője, Hajdu István szerdán azt mondta: P. Lászlót aljas indokból elkövetett emberöléssel gyanúsították meg. Azt nem említette, hogy erőszakos közösüléssel is gyanúsítanák. Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem is történt nemi erőszak. Hajdu vagyon elleni bűncselekményt sem említett, pedig P. László elvette az áldozat mobiltelefonját, azt nála találták meg.