Kevés DNS-minta a romagyilkos-peren

2012.07.20. 16:35
Az igazságügyi hemogenetikus szakértő újabb meghallgatásával folytatódott a romák elleni támadásokkal vádolt négy férfi büntetőpere pénteken a Budapest Környéki Törvényszéken. A szakértő véleménye szerint a Tarnabodon talált sörétes lőszerhüvelyeken, a Kislétán fellelt lőszerhüvelyeken és a Tiszalökről származó papírdarabokon nem volt az azonosításhoz elegendő DNS-minta.

A hat halálos áldozatot követelő fegyveres és Molotov-koktélos támadások ügyében Kiss Árpádot, a testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot és a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Csontos Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.

A biológiai anyagok és anyagmaradványok azonosságával és azonosításával foglalkozó szakértő véleménye szerint a Tarnabodon talált sörétes lőszerhüvelyeken, a Kislétán fellelt lőszerhüvelyeken és a Tiszalökről származó papírdarabokon nem volt az azonosításhoz elegendő DNS-minta. A Tatárszentgyörgyről származó benzines kannán talált nyomokból nem a vádlottak, hanem egy ismeretlen személy DNS-mintáit azonosították - tette hozzá a szakértő.

Az elkövetők 2009. február 23-án-án hajnalban Tatárszentgyörgyön egy 28 éves férfit és ötéves kisfiát lőtték le, miután előzőleg felgyújtották a település szélén lévő házukat. 2009. április 22-én Tiszalökön házának udvarán gyilkoltak meg egy férfit, távcsöves vadászpuskából mintegy húsz méterről lőttek rá.

2009. augusztus 3-ra virradó éjszaka a Szabolcs megyei Kislétán egy gyermekét egyedül nevelő 45 éves nő volt az áldozat. Az elkövetők előbb a családi ház ablakára, ajtajára adtak le lövéseket, majd eltalálták a lakás előterébe kijövő kislányt, a gyermek életveszélyes sérüléseket szenvedett. Ezután az épületben több lövéssel kivégezték az ágyon fekvő nőt. Tarnabodon 2008. szeptember 29-én követtek el fegyveres és gyújtópalackos támadást.

Az igazságügyi hemogenetikus szakértő a pénteki tárgyaláson ismertette a Debrecenben lefoglalt bakancsok DNS-vizsgálatának eredményét: a bakancsokon az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott DNS-mintáit is azonosították. A vádlottak közül ketten úgy nyilatkoztak, hogy az ő lábméretük nem egyezik a bakancsok méretével.

A tárgyalás elején Kiss Árpád elsőrendű vádlott a szakértő meghallgatásának felfüggesztését kérte a bíróságtól, mert a szakértő munkaviszonya időközben megszűnt. A bíróság ezt elutasította, mert álláspontja szerint "a szakértő munkaviszonyának megszűntével nem szűnt meg a felelőssége".

A tárgyalás - a nyári bírósági szünet után - szeptember 18-án tanúk és további szakértők meghallgatásával folytatódik. A büntetőper 2011. március 25-én kezdődött, az ügyben eljáró bírói tanács több mint százötven tanút és harminc szakértőt idézett be. Az idén február elsején tartották az első tárgyalást, az elmúlt fél évben csaknem negyven tárgyalási napon folytatódott a bizonyítási eljárás. Ennek során tanúkat hallgatott meg, illetve pszichológusokat, igazságügyi fegyverszakértőket és hemogenetikus szakértőt is kérdezett a Miszori László vezette bírói tanács.