Kik Orbán ellenforradalmárai?

Sokan akarják elhalasztani az új rendszer elindításának dátumát, "ellenforradalmi kísérletek zajlanak", mondta a kormány felsőoktatási terveiről Orbán Viktor kormányfő kedden a Fidelitas tagjai előtt elmondott beszédében.

A kormányfő példaként Szabó Máténak, az alapvető jogok biztosának keddi állásfoglalását említette. Az ombudsman ebben a felsőoktatásba felvehető hallgatók létszámkeretéről szóló határozat visszavonását kérte a kormánytól. A kifogása többek között az volt, hogy a kormány nem tartotta be a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény rendelkezéseit, a létszámkeret előző évhez viszonyított plusz-mínusz 10 százalékos változást engedélyező, illetve korlátozó garanciális szabályát.

Orbán ezen kívül rektorokra, hallgatókra utalva azt mondta: sokan akarják elhalasztani az új rendszer elindításának dátumát. Ez a kormányfő szerint azért probléma, mert a felsőoktatást minél előbb úgy kell átalakítani, hogy igazodjon a munkaerőpiac elvárásaihoz. Az ellenforradalmi kísérletek résztvevőiről azt mondta: nem a célokról, hanem a részletkérdésekről folyt a vita. "Ez azt jelenti, hogy politikailag nem végeztünk jó munkát" – mondta Orbán.

Szabó Mátén kívül azonban a kormányfő más nevet nem említett. Az elmúlt hónapok eseményei, kijelentései alapján megpróbáltuk összeszedni, hogy Orbán kikre gondolhatott, a kormány felsőoktatási terveiről kik fogalmaztak meg részletekbe menő kritikákat.

Alkotmánybíróság

A testület júliusi eleji határozata szerint a felsőoktatásról szóló törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy rendeletben határozzák meg az ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés tatalmát. Az AB szerint ezt a kérdést csak törvényben lehet szabályozni. A hallgatókkal kötendő szerződés meghatározott ideig magyarországi munkára kötelezné a végzett diákokat. Az AB Szabó Máté indítványa alapján vizsgálta, hogy a hallgatói szerződés megfelel-e az alaptörvénynek. Az ítélet után néhány nappal az AB kifogásainak megfelelően a Fidesz-KDNP módosította a felsőoktatási törvényt.

Lázár János

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János februárban még frakcióvezetőként a Népszabadságnak azt mondta: "az államtitkárság nem biztos, hogy jól mérte fel a magyar valóságot, de a kormánydöntés megszületett. A kételyeimet meg fogom osztani az államtitkár asszonnyal is, mert sok képviselőtársam hasonló aggályokat oszt." Lázár hozzátette: valószínűsíti, hogy a száz államilag finanszírozott jogászhely következménye az lesz, hogy társadalmi csoportok nagy része előtt záródik el a jogászképzés lehetősége, így pedig homogén jogász-közgazdász társadalom alakul ki. „Ami azt jelenti, hogy egy falusi szegény gyerekből lehet, hogy lesz mérnök vagy pedagógus, de jogász és közgazdász nem” – fogalmazott. A politikus nem vitatta, hogy az oktatási rendszerben, többek között a felsőoktatásban is hatékonyabb forrásfelhasználásra van szükség.

Pokorni Zoltán

Pokorni Zoltán főként a köznevelési törvényt bírálta, de a felsőoktatási törvényt sem szavazta meg, és ezt előre meg is mondta Orbán Viktornak. Bár a törvény számos elemét jónak tartja, nem tudta elfogadni, hogy szűkülnek a szegényebb diákok bekerülési esélyei az egyetemekre. Felvételi követelményként írták elő például a "C" típusú nyelvvizsgát, de ez az utolsó pillanatban kikerült a javaslatból. Benne maradt viszont a szóbeliztetés lehetősége, ami Pokorni szerint kizárólag független vizsgabizottság előtt lenne elképzelhető, különben ismét visszahozza a szubjektivizmust és a nyolcvanas-kilencvenes évek elejének "urambátyám világát" a felvételikre. Pokorninak nem tetszett az sem, hogy a törvény felszeleteli a pedagógusképzést, és különbséget tesz a gimnáziumban, illetve általános iskolában tanító tanárok képzési ideje, módja és bérezése között.

A rektorok

Az egyetemek vezetőt tömörítő Magyar Rektori Konferencia tavaly októberben a felsőoktatási törvény tervezetét látva kifogásolta, hogy az egyetemek autonómiája erősen csorbulna, és egy központilag, rendeleti úton irányított felsőoktatási rendszer jön létre, amelyben az egyetemek mozgástere nagyon szűkös. A rektorok azt kérték: az államilag finanszírozott helyek számát az előző évihez képest 25 százaléknál nagyobb mértékben ne csökkentsék. Azzal egyetértettek, hogy a műszaki és természettudományi képzések nagyobb támogatást kapnak, de azzal nem, hogy a jogi vagy gazdasági képzéseken alig marad tandíjmentes hely. Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke július 12-én azt mondta a Népszabadságnak: a felsőoktatásban elfogytak a tartalékok, mert a költségvetési intézkedések teljesen ledarálták ezeket. A 2013-as költségvetési tervezet szerint az ideinél 23 milliárddal kevesebb jutna a felsőoktatásra, a kisebb főiskolák már nem bírják a további elvonásokat és csődbe fognak menni.

A HÖOK

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája alapjaiban nem értett egyet a hallgatói szerződésekkel. A szervezet szerint a szerződések szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák az egyetemi, főiskolai hallgatók alapvető jogait, és sértik az egyenlő bánásmód követelményét. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke korábban azt mondta, a hallgatói szerződések nem jelentenek megoldást, és nem látják, hogyan lehet majd azokat nyomon követni, számon tartani. A szervezet szerint igazságtalan, hogy húsz éven belül a képzési idő kétszeresét kell itthon tölteni, ráadásul azonos képzési időhöz nem feltétlenül társulnak azonos költségek. A diákok a felsőoktatási törvény ellen többször is tüntetést szerveztek, tavaly októberben például Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár menesztését sürgették.