Kónya: A büntetlenség ígérete bűnre csábít

2012.07.29. 10:36

Nem fordult fel fenekestül a kódex, a klasszikus büntetőjogi alapelvek megmaradtak, ugyanakkor minden egyes új, még ki nem próbált rendelkezés vethet fel kérdéseket a gyakorlatban – mondta az új Btk.-val kapcsolatban Kónya István, a Kúria új elnökhelyettese, aki augusztus elsején foglalja el hivatalát.

Kónya az egy év múlva életbe lépő új büntető törvénykönyv kapcsán elmondta, hogy amikor az anyagi jogi kódex, a büntetőbírák egyik legalapvetőbb munkaeszköze újul meg, akkor az alkalmazás során nyilvánvalóan számos kérdés vetődik fel. Ilyen lehet a jogos védelem vagy a jóvátételi munka alkalmazása, a nemi erkölcs elleni bűncselekmények közül a fizikai erőszak nélküli kényszerítés bizonyítása. Ilyenek a 12-14 éves vádlottak ügyei, ahol már a büntethetőség kérdésének eldöntéséhez is szakértőt kell igénybe venni, de egy ilyen korú vádlottnál a kérdezés, a jogokra történő kioktatás is eddig ismeretlen nehézségeket jelenthet bíró számára.

Az elnökhelyettes szerint, akinek jelenlegi megbízatása hat évre szól, a büntető bírák és a jogászok üdvözölték, hogy a kodifikáció egy pontján megindult a széles körű szakmai vita, és a törvény-előkészítés a jobbítás szándékával, az alkalmazhatóság szempontjának folyamatos érvényesítésével folyt.

A szaktárca nagyrészt figyelembe vette a Kúria büntetőkollégiumának észrevételeit, ilyen volt például a kötelezően alkalmazandó életfogytiglannal összefüggő koherenciazavar kiküszöbölése, a pénzbüntetés alsó határának mérséklése, az ittas járművezetésnél a jogosítvány kötelező elvétele helyett a bírói mérlegelés lehetővé tétele különös méltánylást érdemlő esetekben és a lelki bántalmazás rendkívüli bizonyítási nehézségeket felvető tényállásának kihagyása a kódexből.

A törvényjavaslatot érintő változtatások közül az új elnökhelyettes kiemelte a büntethetőségi korhatár 14-ről 12 évre leszállítását. Kónya szerint a büntetlenség ígérete bűnre csábít, ezért valóban indokolt egyértelművé tenni, hogy súlyos bűncselekményeket már ebben az életkorban sem lehet következmények nélkül elkövetni. Az a kérdés viszont megosztja a szakmát, hogy vajon ezeket a következményeket mindig büntetőbíróságnak kell-e megállapítania, vagy más lehetőségek, például a gyámhatóság is szóba jöhet. Attól, hogy valaki bekerül a tárgyalóterembe, még nem válik felnőtté – jegyezte meg Kónya, aki évekig vezette a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumát.



  • Hírek
  • Támogatások