A menyét, aki az alvilágban nőtt fel

“Nem véletlenül hívták a legközvetlenebb emberei is menyétnek. A menyét arról híres, hogy nagyon ravasz és nem bízik semmiben.”

Labanc Ferenc volt operatív főnyomozó meséli ezt a három hete letartóztatott Portik Tamásról, akit
az Aranykéz utcai robbantással és Prisztás József meggyilkolásával kapcsolatban gyanúsít a rendőrség felbujtóként. Portikról legendák sora kering, miközben sokan vannak azok is, akik jobbnak látják semmit sem mondani róla. Ebben hasonlít a szintén a közelmúltban őrizetbe vett V. Lászlóra – róla is annyit tudtak a legtöbben, akik hajlandóak voltak beszélni, hogy mindenki félt tőle. További hasonlóság, hogy mindkettőjüket érinthetetlen alvilági figurának gondolják sokan, legalábbis sokáig annak hitték, egészen a legújabb fejleményekig.

A hasonlóságok mellett azonban fontos különbségek is vannak közöttük. V. László pedig sietett is közleményt kiadni ügyvédjén keresztül, hogy semmi köze se Portik üzleti tevékenységéhez, se a bűncselekményekhez.

A túl nagyra nőtt birodalom zuhanhatott rá

Az őt ismerő források szinte egybehangzóan állítják, hogy a kilencvenes években V. egyik pillanatról a másikra lett diszkók tulajdonosa és olyan ember, aki jelentős pénzeket kezel. Az alvilágban – különösen kezdetben – őt sem tekintették igazán fajsúlyos szereplőnek, sokkal inkább olyan valakinek, aki kezeli a rábízott pénzeket. Forrásaink szerint az is egyértelmű, hogy az olajügyekben felhalmozódott milliárdok az éjszakai életben hasznosultak tovább.

V. tehát nem volt olyan szerves szereplője az alvilágnak, mint az abban felnőtt Portik. A szereplőket ismerő forrásaink szerint Portik sosem lett volna olyan óvatlan, mint V., akinek birodalma egyszerűen túl nagyra nőtt és azt hihette, a rendőri védelem örökre szól.

Arról, hogy pontosan mi lehet a kapcsolat a két letartóztatás között, különféle elméletek szólnak. Azt, hogy közvetlenül V. vallott volna, senki sem tartja valószínűnek. Az egyik forgatókönyv, hogy V. elfogása után a nyomozás olyan rendőrségi szereplőkhöz jutott el, akik információkat adtak ki Portikról saját mentességükért cserébe.

A célszemély segít

Kedden jelent meg egy cikk a Pesti Srácok blogon, mely a kecskeméti maffiaperben elítélt Radnai László, Portik egykori társának állítólagos vallomásán alapul - ez alapján Radnai tett terhelő vallomást Portikra még tavaly ősszel. Arra, hogy ez a vallomás tényleg megtörtént, utalhat az, hogy a Népszabadság szerint a cikk megjelenése után belső nyomozás indult az Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) annak kiderítésére, hogyan szivároghatott ki az anyag. A lap szerint tavaly, amikor Radnai vallomást tett a rendőrségen, kikötötte, hogy az NNI-vel nem áll szóba, mert úgy tudta, az iroda több vezető munkatársa közvetlen kapcsolatban áll V. Lászlóval, és rajta keresztül Portikkal is. Ami biztos: Radnait nem sokkal Portik letartóztatása után egészségügyi okokból átmenetileg kiengedték a börtönből. A Heti Válasz online ugyanakkor szerdán azt írta, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) két magas rangú volt rendőrtisztje hamis információkat gyártott, hogy növelje a fenyegetettség érzését V. László vállalkozóban, és így minél több pénzt csikarjon ki tőle. Így készítették a lap szerint a Radnai-féle jegyzőkönyvet is, ami ürügyül használtak havi ötmilliós, V. Lászlótól kapott fizetésük megemeltetésére.

Amíg Portik és V. jellegzetesen más karakterek, Portik és Radnai karrierje a kezdetektől fogva összekapcsolódott.

Dráma két felvonásban

Portik karrierje két, jól elkülöníthető részre osztható, melyet 1997 és 2003 közötti rejtőzködése választ el. Arról is különféle történetek szólnak, hol volt ebben a hat évben, van, aki szerint az Egyesült Államokban, más szerint Svájcban volt, ahová vagyonának jelentős részét is kimenekítette, de olyan változat is van, aki szerint mindvégig Magyarországon volt. Annyi biztos, hogy ekkor már ő vezette a körözött bűnözők listáját, míg 2003-ban vissza nem vonták a körözést. De hogyan jutott idáig?

A javítóintézetet, illetve fiatalkorúak börtönét is megjárt Portik őt ismerő forrásunk szerint “autós balhékkal” kezdte pályafutását és a kilencvenes évek elejére, húszas évei elején már hírnevet szerzett az alvilágban. Kemény volt, kíméletlen és soha nem dobott fel senkit, ezekkel a tulajdonságokkal pedig jól tudott érvényesülni ezekben a körökben. Ebben az időszakban került be a Conti-Car–csoportba – a nappal autókereskedésként működő vállalkozás volt az alvilág egyik fontos központja akkoriban.

A csoport meghatározó tagja volt többek között Radnai is, akit aztán 2006-ban a kecskeméti maffiaperben ítéltek el, mint főnököt – ez volt az első eset, hogy egy csoportot bűnszervezetként ítéltek el Magyarországon. A csoport ugyan foglalkozott lopott autókkal és más hasonló üzletekkel is, a legnagyobb pénz azonban ekkorra már nem ehhez, hanem az olajozáshoz kapcsolódott. A rendszerváltás utáni évek legnagyobb üzletének tartott, az államnak ezermilliárdos kárt okozó ügyeket az Index korábban cikksorozatban dolgozta fel.

Terrorizálták, majd bevédték

Sándor István, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt főnyomozója 2000-es vallomásában, melyet az akkori parlamenti olajbizottság előtt tett, beszélt Portiknak erről az időszakáról.
“Piti kis zsebtolvajok, autótolvajok és kisstílű bűnözők bandákba verődtek, első körben rátelepültek azokra a már működő olajos személyekre, akiknek már tapasztalatuk volt...Amikor az első támadások érik a kiskőrösi telepet, akkor az oroszok és valójában Portik Tamás és a hozzá kapcsolódó oroszok azok, akik betámadják Móriczot (a telep tulajdonosa). Majd a Móriczot megvédik, később átveszik tőle a telepet.”

Portik kiérdemelte, hogy huszonévesen az üzletág egyik legfontosabb cége, az Energol alapítói közé kerüljön. Ez a cég vezetett későbbi meggyanúsításához: 1997-ben indult a nyomozás, amikor ő már Energol-igazgató volt, de eltűnt a hatóságok elől azelőtt, hogy kihallgathatták volna.
Ahogy a Népszabadság írja, az Energol-pertől sokan azt várták, felfedi az olajügyek valódi történetét, de mire eljutott az ítéletig, milliárdok helyett százmilliós tételekről szólt a vád, az elítéltek addigra letöltötték büntetéseiket, a homály pedig nem oszlott el. A hangzatosnak ígérkező, később azonban igazi válaszokkal nem szolgáló leleplezések végigkísérik az olajügyek, és az ahhoz kötődő leszámolások történetét.

Leszámolások kora

Mire Portik eltűnt a hatóságok elől, már elkezdődtek a gyilkosságok és robbantásos merényletek, melyekről eddig ugyan soha nem bizonyították, hogy közük volt az olajügyekhez, a korabeli sajtó és az ügyeket ismerő szereplők biztosak ebben. A gyilkosságok akkor kezdődtek el, amikor az állami szabályozás szigorítása miatt már beszűkültek a lehetőségek, az olajozás, mint korlátlan profitlehetőség megszűnt, annak meghatározó szereplői pedig kezdtek egymás ellen fordulni.

Az első utcai kivégzés Prisztás Józsefé volt, akit 1996-ban fényes nappal ölt meg egy kerékpáros. Labanc Ferenc szerint Prisztás nagyon ravasz, szinte bármivel üzletelő orgazda volt, aki rendkívül népszerű volt alvilági körökben, mert sokaknak segített és szinte bármit el tudott intézni. Ezt mutatja az is, hogy temetésére több ezren mentek el, a korabeli alvilág nagy része megjelent akkor. Mindez a motiváció szempontjából is fontos lehet, alapos ok kellett ugyanis ahhoz, hogy valaki megölje az ezekben a körökben kifejezetten szeretett Prisztást. Az ügyben egészen mostanáig nem talált gyanúsítottat a rendőrség.

Más a helyzet az 1998-ban az Aranykéz utcában három járókelő mellett felrobbantott Boros Tamás néven ismert (valójában Boros József Károly nevű) vállalkozóval, akit Labanc szerint senki nem vett igazán komolyan ezekben a körökben. Boros már korábban is tett terhelő vallomásokat az alvilág meghatározó szereplőire a rendőrségnek, Labanc szerint a merénylet mögött valójában mégsem ez, hanem elszámolási vita állt. “Ezek az emberek nem voltak hülyék. A merényletek mögött nem érzelmektől fűtött bosszú volt, hanem mindig valami racionális ok” – mondja az egykori rendőr. Ebben az időszakban történt Seres Zoltán kivégzése, Fenyő János meggyilkolása és több országgyűlési képviselő elleni merénylet is.

A felszínen maradtak

2000-ben tíz hónapig foglalkozott az olajügyek feltárásával egy parlamenti bizottság. A bizottság tagjai Portik Tamást is meg akarták hallgatni, de nem lehetett őt megtalálni. A bizottság munkájával kapcsolatban, bár akkoriban komoly figyelem kísérte, jellemző vélemény, hogy csak a felszínt sikerült igazán kapargatni, a fontos szereplőkhöz és összefüggésekhez nem jutottak közelebb. Igaz, Sándor István már idézett akkori vallomása a mai napig fontos forrás az olajügyekről, alvilági viszonyokkal és a rendőrségi korrupcióról. (Előkerült például V. László elfogása után is, akiről Sándor azt mondta, “ő egy katona”).

Nagyon konspirált

2003-ban Portik lekerült a körözött személyek listájáról – egyszerűen nem sikerült elkapni az elévülési időn belül, így nem léphettek ellene. Ezzel kezdődött a második szakasz. Visszatért Magyarországra, de jellemzően visszahúzódott. Amikor elindult a kecskeméti maffiaper, melyben egykori társait keresték, az ő neve is felmerült.  “Képbe került és kerestük is, de Portik nagyon konspirált, és komoly összeget emésztett fel az, hogy sikerült elbújnia előlünk” – mondta a Pest Srácok blognak adott interjúban Orosz István, a Nemzeti Nyomozó Iroda bűnszervezetek elleni osztályának egykori vezetője. A viszony viszont az egykori társakkal, többek között Radnaival egyértelműen megromlott eddigre. Ahogy a hvg.hu írja, a tárgyalás egyik szünetében Portik és egykori energolos társa, Droblich Gábor, akit korábban apaként tisztelt, egymásnak estek.

Gesztus a filmvilágban

Máshol ugyanakkor kevésbé volt visszahúzódó. Portik neve egy film stáblistáján is szerepel, itt a Kaméleon című filmhez nyújtott segítségét köszönték, többek között Andrew G. Vajna neve mellett. A film producerei Kálomista Gábor, Mécs Mónika és Mesterházy Ernő voltak. "A Zuhanórepülés című filmnél találkoztam vele először, ott adott bérbe helyszíneket, majd később a Kaméleonnál is segített - válaszolta kérdésünkre Kálomista. - Helyszínkeresés közben találkoztunk, de a bérlésen kívül nem volt üzleti kapcsolat". Kálomista nem részletezte tovább a témát, arra hivatkozott, hogy mivel már 29 filmet készített eddig összesen, és filmenként több tucat helyszínt alkalmaztak, így a 2007-es és 2008-as filmek helyszíneivel kapcsolatban további konkrétumokra nem emlékszik.

"A Kaméleon díszbemutatóján találkoztam csak vele, gratulált a filmhez, én meg megköszöntem a segítséget - mondta Goda Kriszta, a Kaméleon című szélhámosfilm rendezője. - Úgy tudom, a Callas kávézóban segített, hogy megkapjuk a helyszínt. A stáblistán azoknak jár köszönet, akik valamilyen gesztust gyakorolnak, például olcsóbban, vagy ingyen adnak egy helyszínt." A Callas információink szerint nem Portik tulajdona, csak a hely megszerzésében segített. Egyébként ezen a helyszínen szédíti a filmben Nagy Ervin Hámori Gabriellát.

Kölcsönadta a Mercedesét

Az egy évvel azelőtt, 2006-ban készült Zuhanórepülésnek a munkálataiban komolyabban részt vett Portik, a filmet rendező Novák Erik így emlékszik a jelenlétére a forgatáson: "találkoztam vele, sok segítséget kaptam tőle a filmem forgatása közben. Korrekt volt, szimpatikus, amit ígért, betartotta, és egy fillérrel sem kért többet, mint amiben megállapodtunk. Tetszett neki a forgatókönyv, hitelesnek tartotta, és egy-két apróságban pontosította is a dialógusokat - mondta a sittről kikerült drogügyletekbe keveredett fiúról (Nagy Zsolt) szóló történetről. - Teljesen józan ember volt, saját elmondása alapján soha nem ivott, drogozott, nem is dohányzott. Nagyon intelligens ember, és süt a személyiségéből az erő, ha megjelenik valahol."

"A helyszínül szolgáló hely neve azóta hatszor változott, a Vígszínházzal szemben egy éjszakai bár, ahol rúdtáncos lányok dolgoztak, Igor (Thörköly Levente) mulatója volt a filmben, de a saját Mercedes terepjáróját is kölcsönadta egy jelenethez. Konkrét dialógus pontosításaira már nem emlékszem, apróságokat javított a hitelesség kedvéért" - mondta még el Novák.

Ennél is szélesebb nyilvánosság előtt jelent meg a neve, amikor 2007-ben ismeretlenek összeverték az olajügyekkel foglalkozó újságírót, Kármán Irént. Kármán kórházi ágyán arról beszélt, “gyengéd érzelmi szálak” fűzték Portikhoz. Az újságíró a napokban blogján ismét írt a témáról: “Elég mákonyosan, de feltehetően tudatom teljes birtokában mondtam, hogy igen, ez gyengéd érzelmi szál volt. Magyarázhattam aztán a bizonyítványom, hogy ez nem ilyen meg olyan kapcsolat volt, nem szerelmi viszony, nem is szeretői, egészen egyszerűen emberi.”

Legközelebb akkor lehetett hallani róla, amikor a Terrorelhárítási Központ emberei csuklyában vitték el idén júliusban.

További csavar a történetben, hogy a Népszabadság szerint Portik titkosszolgálati kapcsolatait is vizsgálják. Erre Orosz István is utalt az idézett interjúban: “folytattak információgyűjtést az Energol tagjaira, viszont a rendőri felderítő szerveknek szelektált információkat adtak, vagy egyáltalán nem mondtak semmit. Roppant módon nehezítette a helyzetet, hogy aki a rendőri szerveknél célszemély volt, az némely esetben informátorként dolgozott az NBH-nak.”