Elemér
0 °C
10 °C

A piac negyedét akarja az állami mobilcég

2012.08.06. 13:47
Az állami mobilcég vezetői arra számítanak, hogy öt-hat év múlva 20-25 százalékos lehet a piaci részesedésük. Ez a cég piaci lehetőségeit vizsgáló megvalósíthatósági tanulmányban van benne, abban a dokumentumban, amelyet az MVM csak az adatvédelmi hatóság beavatkozása után volt hajlandó kiadni nekünk, akkor is csak részben. Egy olyan változatát bocsátottak rendelkezésünkre, amelyből minden fontosabb információt kihúztak.

Húsz-huszonöt százalékos piaci részesedésre számít az indulás előtt álló állami mobilcég, az MPVI Zrt. – derül ki az Index által megismert megvalósíthatósági tanulmányból. A dokumentum tavaly novemberében készült, még azelőtt, hogy a Magyar Posta Zrt., a Magyar Villamos Művek (MVM) és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. alkotta konzorcium elindult volna a negyedik mobilfrekvenciára kiírt tenderen. A tanulmány azt vizsgálta, hogy az államnak miért érheti meg belépni a mobilpiacra, illetve milyen üzleti modell alapján működne az állami mobilcég.

Nagy része üzleti titok

A tanulmányt a múlt héten kaptuk meg az MVM-től, a rendelkezésünkre bocsátott 181 oldalas dokumentumból azonban üzleti titokra hivatkozva közel 100 oldalt teljesen vagy részlegesen kitakartak. Így azokat a fejezeteket nem tudtuk megismerni, amelyek a mobilcég üzleti tervéről, az új márkanévről, a várható bevételekről, a költségekről, illetve a kockázatokról szólnak. Ezeknél a fejezeteknél az MVM csak olyan mondatokat hagyott benne az Indexnek elküldött példányban, hogy „az új szolgáltató következetes üzenetekkel, kreativitással és nagyon hatékony tervezéssel építi fel azt a saját imázst, amely felveszi a versenyt a vezető márkákkal”.

A várható piaci részesét a tanulmány készítői egy hosszabb gondolatmenettel vezetik le. Eszerint a negyedik mobilszolgáltató ugyanakkora frekvenciamennyiséggel rendelkezik, mint a piacon lévő három szolgáltató. Az állami mobilcég a frekvenciák 25 százalékát szerezte meg, amikor januárban nyert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pályázatán. A tanulmány készítői szerint a rendelkezésre álló erőforrások már középtávon (ez alatt 5-6 évet értenek) is jelentősen befolyásolják a piaci részesedést. Majd hozzáteszik: „hosszabb távon pedig az várható, hogy a szolgáltatók a rendelkezésre álló frekvencia arányában részesedhetnek a piacról”. Vagyis az új mobilcég piaci részesedése 20-25 százalék lehet, írják.

Az általunk megismert szövegrészekből kevés konkrétum derül ki arról, hogy ezt a gyakorlatban hogyan akarja elérni az állami mobilcég. Erről többek között azt írják, hogy „a versenytársak ajánlataihoz képest ugyanazon az áron vagy alacsonyabb áron nagyon agresszív kedvezményekkel” fognak előállni. Néhány oldallal később a vezetői összefoglalóban azt írják: „az új szolgáltató nem a működő szolgáltatók követőjeként, hanem egy új stratégiával, megközelítéssel, piaci ajánlatokkal jelenne meg”. A vállalat sikerét pedig a hatékony működés mellett az értékesítés határozza majd meg, teszik hozzá.

Távvezeték-oszlopokra pakolják

A terjeszkedési lehetőségeket az új mobilcég vezetői az internetszolgáltatásban és az okostelefonokban látják. A tanulmány előszavában erről az olvasható, hogy a negyedik mobilszolgáltatóra pont akkor írták ki a pályázatot Magyarországon, amikor „az okostelefonokra, az adatforgalom iránti igényre alapozó stratégiával a siker lehetőségei megalapozottak”. A tanulmány az erről szóló részekben a felhasznált források között feltünteti az Index egyik októberi cikkét is, amely arról szólt, hogy az EU egy külön pénzalapot is létrehozott az európai internetforgalom felgyorsítására.

A várható költségekről annyi derül ki, hogy a legnagyobb kiadásokat a frekvenciahasználati díj kifizetése, a bázisállomások, a számlázási rendszer kiépítése, illetve a különböző értékesítési pontok kialakítása jelentik. A költségeket viszont csökkentheti, hogy az MVM és a Posta épületei alkalmasak lehetnek a rádióállomások, bázisállomások kialakítására. Az MVM szakemberei a tanulmány szerint vizsgálják, hogyan lehetne a villamos művek tulajdonában lévő távvezeték-oszlopok egy részén rádiós bázisállomásokat elhelyezni. A Posta hálózata pedig a későbbi ügyfelek elérésében, a számlalevelek elküldésében lehet hasznos a cég számára.

A tanulmány szerint a mobilcég üzleti terve 2012 és 2026 között éves bontásban tartalmazza a várható pénzügyi eredményeket. Az üzleti modell három lehetőséget (alap-, optimista, illetve pesszimista esetet) is számba vesz – ezeket az ügyfélszám, az árszínvonal, a piaci növekedés alapján állították össze. A tanulmány a várható kockázatok között számol többek között az okostelefonok terjedésének csökkenésével, a gazdasági recesszióval, a piacon lévő szolgáltatók versenyfokozó lépéseivel, illetve a közbeszerzési szabályozás változásával. Mivel ezeket a fejezeket üzleti titokként kezeli az MVM, ezekről semmilyen konkrétumot nem tudtunk meg.

Részben jogos a kérés

A megvalósíthatósági tanulmányt, illetve a konzorciumot létrehozó szindikátusi szerődést még áprilisban kértük ki a mobilcéget létrehozó vállalatoktól, illetve az alakuló MPVI Zrt.-től. Megkeresésünkre a konzorciumot vezető Posta, illetve az MPVI Zrt. nem reagált. Az MVM elutasító válaszában azt írta: a mobilpiac telítettsége miatt rendkívül nehéz helyzetben van az új állami mobilszolgáltató, ezért életbevágóan fontos, hogy a cég megőrizze az üzleti titkait. Ezt követően még áprilisban a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk.

A NAIH júliusi állásfoglalásában az olvasható, hogy az állami mobilcég arra hivatkozva tagadta meg az Index adatigénylését, hogy szerintük a vállalat nem lát el közfeladatot. A NAIH elutasította ezt az érvelést, többek között az új alkotmány közpénzekről szóló fejezetére hivatkozva. Az alaptörvény szerint „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával”. Az MPVI Zrt-t létrehozó három állami vállalat pedig állami pénzből gazdálkodik.

A NAIH szerint azonban tekintettel kell lenni az állami mobilcég gazdasági, piaci érdekeire is: a cég helyzetét jelentősen megnehezítené, ha a versenytársak megismernék az üzleti stratégiáját. Az adatvédelmi hatóság így felszólította az MVM-et, hogy bocsássa rendelkezésünkre a megvalósíthatósági tanulmány azon részeit, amelyek nyilvánosságra hozatala nem sérti a cég üzleti érdekeit. Arról, hogy a 181 oldalas dokumentumból mi számít üzleti titoknak, nem az adatvédelmi hatóság, hanem az MVM döntött.

Tudatos hallgatás

A kormány szerint azért van szükség egy új mobilszolgáltatóra, mert fokozná a versenyt a mobilpiacon. Tavaly, amikor először felmerült, hogy pályázatot írnak ki a negyedik mobilfrekvenciára, a kormány vezető politikusai nyilvános megszólalásaikban nem beszéltek arról, hogy az állam a mobilpiacon való megjelenést tervezné, illetve arról sem, hogy az erről szóló kormányzati döntés mikor született meg. Az állami mobilcég létrehozásának körülményeit közelről ismerő forrás szerint ez tudatos kormányzati döntés volt, a piaci versenytársak így nem tudták megnehezíteni az alakuló állami konzorcium helyzetét. Információink szerint Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter viszont nem támogatta a koncepciót, mert úgy vélte, hogy a telített mobilpiacon a több milliárdos állami beruházás hosszú évekig nem lenne kifizetődő.

Az NMHH augusztus elején írt ki pályázatot a negyedik mobilfrekvenciára, mindössze néhány nappal a december 8-i jelentkezési határidő előtt derült ki, hogy az állami cégek alkotta konzorcium is indul a tenderen. Az Index által korábban ismertetett MVM-es jegyzőkönyv a cég december 2-i közgyűlésen hagyta jóvá a konzorciumhoz történő csatlakozást. Az MVM felügyelőbizottsága a részvételt támogatta, azt viszont kifogásolta, hogy nem végeztek részletesebb vizsgálatokat. A jegyzőkönyvből kiderült az is, hogy az MVM szerint az állami mobilcég arra számít, hogy a saját fejlesztéseik előtt nem kell közbeszerzési eljárásokat lebonyolítaniuk. A közbeszerzéssel járó nyilvánosság így nem kötné a vállalatot a beruházásainak megvalósításakor.

Július elején a Világgazdaság arról írt, hogy valószínűleg csúszni fog a negyedik mobilszolgáltató indulása, a cég ugyanis egy bírósági döntés miatt még két hónapig nem veheti használatba frekvenciáit. A bírósági per a Telenor és a Magyar Telekom kezdeményezésére indult. Az új piaci szereplőnek az eredeti pályázati kiírás szerint 2012. december 31-ig kell megindítania saját szolgáltatását Budapesten, de szakértők szerint várhatóan nem sikerül tartani ezt az időpontot.

A tapasztalat mást mond

A tanulmányban leírtakkal nem feltétlenül értenek egyet az Index által megkédezett, a jelenlegi szolgáltatók működését közelről ismerő szakértők. A források szerint ha a frekvenciatartomány méretéből levezethető lenne a várható piaci részesedés, akkor a Vodafone most 33 százalékos piaci részesedésen állna, de ettől 12 év után is nagyon messze van: a SIM-kártyák száma alapján a 20 százalékhoz áll közelebb, árbevétel szerint azonban ennél is kisebb a részesedése.

A Magyar Posta által nyújtott előnyök is kérdésesek, kezdve azzal, hogy a Vodafone-nal együtt elindított Postafon lassú terjedése nem a postai értékesítési hálózat sikerét mutatja. A konzorcium várhatóan azt sem használhatja ki, hogy a Posta ingyen kézbesíteni tudja az MPVI számláit, mert ez tiltott állami támogatásnak minősülhet, és az EU elkaszálhatja. Ha mégsem így történik, akkor a Posta az ingyenes kézbesítés miatt árbevételt veszít, hiszen a meglévő szolgáltatók ugyanezért a szolgáltatásért eddig fizettek neki.

Ami pedig a Posta és az MVM ingatlanjainak hasznosítását illeti, ha az olyan előnyös lenne, a többi szolgáltató is élne ezzel a lehetőséggel, és tőlük bérelnének helyet az antennáknak. Az MVM vezetékeinek többsége nem lakott területen van, a lefedettséghez szükséges infrastruktúra az áramszolgáltatók tulajdona.

Az iparági szakértő szerint Magyarországon az ügyfelek kevesebb, mint 5 százaléka vált szolgáltatót egy adott évben, és a többségük a vállalati flotta miatt. Az MPVI abban nem téved, hogy az embereket elsősorban a készülékajánlatok érdeklik, de az okostelefonok terjedését masszívan támogatni kell. A kedvezményes készülékvásárlás, hogy az emberek kamatmentes hitelre, vagy magasabb havidíjért cserébe olcsón szerezhessnek okostelefont, éves szinten több milliárd forintos befektetést jelent a szolgáltató részéről.

Kétségek merülnek fel a közbeszerzési törvény módosításával kapcsolatban is, mert ügyvédek hada figyeli az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, és az EU nagyon érzékeny minden versenykorlátozó intézkedésre. De ha sikerül is megváltoztatni a törvényeket, az állami szféra akkor is csak évek alatt válhatna az MPVI ügyfelévé, mert a különböző intézményeknél és szervezeteknél eltérő időpontokban esedékesek a tenderek.