Erste-kommandó próbálta elfoglalni a kártyanyomdát

Üzemcsarnok a Offset és Játékkártya Nyomda budapesti telepén

Fotó: Offset és Játékkártya Nyomda

Őrzővédők közötti idegháborúba torkollt a legrégebbi magyar kártyagyártó, az Offset és Játékkártya Nyomda Zrt. felszámolása.

2011-ben az osztrák tulajdonú Goldmann-csoport csődje temette maga alá a nagy múltú mátyásföldi üzemet. A több száz főt foglalkoztató nyomdát az sem mentette meg, hogy éppen rekord szintre emelte forgalmát. Az Offset a 2011. június 30-án lezárt üzleti évben 5,3 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el, a Goldmann Druck AG azonban a magyar rekordforgalmi adat megszületésével egyidőben jelentette be a fizetésképtelenségét. Az anyacégnek nagy érvágás volt többek között, hogy az osztrák piacon elvesztette megrendelői közül a Der Standard napilapot, és közben több tízmilliós eurós hiányt halmozott fel. A Bécstől északra fekvő tullni központban abban reménykedtek, hogy szerkezeti átalakításokkal tovább lehet működtetni, és – ha csak részben is – talpra lehet állítani a vállalatot.

2011. június 29-én a szerkezeti átalakítás jegyében Budapesten már napirendre is vették a felszámolás esetleges elindítását. Az Offset Nyomda Zrt. rendkívüli közgyűlésén ezt a döntést a hiteltárgyalásokra való tekintettel végül elnapolták, de az Ausztriából fizetett budapesti igazgató, Gerhard Stocker helyett két hétre egy magyar vezetőt ültettek a cég vezérigazgatói székébe. (A két hét lejárta után ismét Stocker vette át a cégvezetést.)

Az Index információi szerint Majoros László munkaszerződése a néhány napos igazgatói megbízatásra több mint 3 millió forintos, azaz 12 ezer eurós juttatást helyezett kilátásba. Majoros írta alá többek között azt a megállapodást, amely a cég egyik legfőbb hitelezőjének, az Erste Banknak elővásárlási jogot adott a nyomda gépparkjára. A pénzintézet ezután a nyilvánvaló pénzügyi nehézségek ellenére még többször is nyújtott százmilliós nagyságrendű hitelt a cégnek, amíg idén januárban végül elindult az Offset és Játékkártya Nyomda Zrt. felszámolása.

A felszámolási eljárást ismerő, neve elhallgatását kérő forrásunk szerint az Erste 600 millió forinton számította be a cég nyomdai berendezéseit, holott becslése szerint a hiteleket ellentételező gépek ennél jóval többet érnének. A felszámolók végül nem is engedték, hogy a bank éljen opciós jogával, mert megítélésük szerint ez vagyonkimentésnek minősülne, és a többi hitelező pénzének visszafizetését veszélyeztetné. Az Offset teljes hitelállománya ugyanis megközelítette a 3 milliárd forintot.

Ez az ellentét vezetett oda, hogy az Erste képviselői megpróbálták elfoglalni a felszámolók által őriztetett nyomdát.

Úgy tudjuk, két hónapja az egyik volt országos rendőrfőkapitány fia hívta fel a felszámolók által megbízott őrzővédő szolgálat vezetőjét, hogy a „hitelezői választmány” szeretné megnézni a vagyontárgyakat, ezért kérte, hogy engedjék be őket a telephelyre. A hitelezői választmány 10-12 fővel jelent meg a nyomdában, és amikor a telephelyen belül voltak, ketten közülük levették az addig álcázásnak használt pólójukat. Közölték, hogy ők az Erste Bank által megbízott őrzővédő cég tagjai, birtokon belül vannak, szolgálatba helyezik magukat és átveszik a telep, valamint a vagyontárgyak őrzését.

A felszámolók őrzővédő szolgálata azonban más véleményen volt. A két csapat több órás patthelyzetben állt szemben egymással a nyomdaudvaron. Számos telefonbeszélgetés lebonyolítása után az erstések végül belátták, hogy jogilag nehezen lenne védhető az akció, ezért végül elhagyták a telephelyet.

Az Offset és Játékkártya Nyomda által az elmúlt 50 év során gyártott kártyák

Fotó: Offset és Játékkártya Nyomda

Forrásunk szerint a pénzintézet, mivel nem tudta elszállíttatni a gépeket, megtiltotta használatukat, ezért, bár a nyomda továbbüzemeltetésével meg lehetett volna tartani a több mint 100 munkahelyet, és a hitelek visszafizetésére is több esély lett volna, végleg elküldték a dolgozókat.

Megkerestük az Erste Bank kommunikációs igazgatóját, Danks Emesét, hogy a bank miként látja a kialakult szembenállást, és hogy a későbbiekben hogyan próbál érvényt szerezni az opciós szerződésének. A kommunikációs igazgató válaszából kitűnt, hogy a bank pert indított az ügyben, de "a folyamatban lévő eljárásra és a banktitokra való tekintettel" további részleteket nem árult el.

Majoros László, a két hétig regnáló vezérigazgató telefonon annyit mondott, hogy ő mindent a tulajdonos jóváhagyásával tett, a szerződéseket már előkészített állapotban kapta meg, és írta alá, de szerinte az általa szignált szerződéseknek a többszörös eladósodás miatt már „nem sok jelentősége volt”. Majoros azt is állította, ő sem érti, hogy miért csak két hetet tölthetett a cégnél, „először nagy volt a bizalom, aztán pedig hirtelen mennem kellett”.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!