Vanda, Paula
-2 °C
3 °C

Törvénysértően tettek különbséget az orvosok béremelésénél

2012.08.15. 15:28 Módosítva: 2012.08.15. 18:34
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint az egészségügyi ágazatban megvalósult béremelés során nemcsak az alapellátásban, illetve más tulajdonban lévő intézmények dolgozói, más módon foglalkoztatott orvosok, hanem törvénysértő módon több közalkalmazott orvos sem kapott pluszjuttatást.

Éger István, a MOK elnöke közölte: ez utóbbi eljárás sérti a bérfejlesztésről szóló törvényt. Kiemelte, hogy akik közfinanszírozott ellátást végeznek, azoknak egyenlően meg kell kapniuk a bérfejlesztést most és a jövőben is.

Véleménye szerint az alapellátásban dolgozók anyagi helyzetének rendezése sem tűr halasztást, ezért üdvözölte, hogy a hírek szerint a következő lépésben az ő jövedelmüket is emelik. Éger István azonban úgy véli, ennek fedezetét nem látni a jövő évi költségvetésben. Közlése szerint ehhez jövőre minimum a jelenlegi – 80 milliárd forintos – háziorvosi kassza két és félszeresére lesz szükség.

A MOK elnöke megjegyezte: azonfelül, hogy a mostani emelés az orvostársadalomban messze nem volt teljes körű, még csak nem is alapbéremelés történt, az egészségügyi dolgozók csak illetménykiegészítést kaptak.

Szólt továbbá arról, hogy a béremelésről szóló törvényben ügyeleti moratóriumot is rögzítettek. Ha ezt nem oldják fel, akkor Éger István szerint az számos orvosnál – a csökkenő ügyeleti bevételük révén – a bérfejlesztést lenullázó keresetveszteséget okoz.

Kiemelte: az egészségügyi bérfejlesztés célja nem utolsósorban az orvosmigráció csökkentése, esetleg később annak megállítása. Éger István szerint viszont a mostani, bár nem jelentéktelen béremelés, önmagában nem képes ezt a célt szolgálni. Az orvosmigráció növekszik – hangsúlyozta, hozzátéve: ahhoz hogy ezt megállítsák, további két lépcsőben, 2013-ra és 2014-re is legalább a mostani emeléssel megegyező mértékű alapbéremelést kell garantálni.

Az orvosi kamara megkezdte az egyes gyógyintézményekben az orvoshiány felmérését. A tervek szerint az adatokat az ősz elején hozzák nyilvánosságra, s fel kívánják használni őket a döntéshozókkal folytatandó tárgyalásokon, amelyeket jelenleg is szorgalmaznak az egyre kilátástalanabb orvoshelyzet rendezése érdekében.

Éger István kiemelte: a kötelező egészségügyi minimumfeltételek közül a személyi jellegűek nem teljesülnek. Ez a munkaerőhiány már olyan mértékű, amely "súlyos, a betegellátás biztonságát veszélyeztető tényező" – tette hozzá.

Az orvosi kamarának is volt beleszólása

Az egészségügyi államtitkárság úgy reagált: a rendelkezésre álló források elosztásáról szóló egyeztetéseken a MOK képviselői is részt vettek. Kifejtették: az a tárgyalópartnerek előtt is ismert volt, hogy béremelést az állami, önkormányzati, egyházi, illetve dolgozói tulajdonban álló, járó- és/vagy fekvőbeteg-ellátást nyújtó, a kormányrendeletben felsorolt intézményekben dolgozó azon orvosok, szakdolgozók és egyéb diplomások kapnak, akik egészségügyi tevékenységet végeznek, és közvetlenül részt vesznek vagy munkájuk nélkülözhetetlen a betegellátásban. Az erről szóló kormányrendelet tételesen felsorolja azokat a munkaköröket, amelyek betöltése feljogosít a béremelésre.

A béremelés nagysága eltérő attól függően, hogy milyen munkakört tölt be a béremelésre jogosult munkavállaló. Orvosok, szakorvosok, fogorvosok esetén a bruttó 350 ezer forintos havi jövedelem alatt keresők havonta csaknem 65 ezer forintos emelést kaptak; az e fölött keresők béremelése 10 ezer forintonként 5 ezer forinttal csökken. A szakdolgozók esetén új bértáblát vezettek be. Ennek nyomán fizetési osztálytól függően ezer és 25 ezer forint között van a bruttó béremelés összege, míg az egyéb diplomások több mint 31 ezer forintos bruttó béremelésben részesülnek havonta.

Most csaknem 90 ezer egészségügyi dolgozó részesült a januárig visszamenőleges hatályú béremelésből. Ennek a július bérekkel átutalt összeg csaknem 17 milliárd forint.