Törvénysértően tettek különbséget az orvosok béremelésénél

Éger István, a MOK elnöke közölte: ez utóbbi eljárás sérti a bérfejlesztésről szóló törvényt. Kiemelte, hogy akik közfinanszírozott ellátást végeznek, azoknak egyenlően meg kell kapniuk a bérfejlesztést most és a jövőben is.

Véleménye szerint az alapellátásban dolgozók anyagi helyzetének rendezése sem tűr halasztást, ezért üdvözölte, hogy a hírek szerint a következő lépésben az ő jövedelmüket is emelik. Éger István azonban úgy véli, ennek fedezetét nem látni a jövő évi költségvetésben. Közlése szerint ehhez jövőre minimum a jelenlegi – 80 milliárd forintos – háziorvosi kassza két és félszeresére lesz szükség.

A MOK elnöke megjegyezte: azonfelül, hogy a mostani emelés az orvostársadalomban messze nem volt teljes körű, még csak nem is alapbéremelés történt, az egészségügyi dolgozók csak illetménykiegészítést kaptak.

Szólt továbbá arról, hogy a béremelésről szóló törvényben ügyeleti moratóriumot is rögzítettek. Ha ezt nem oldják fel, akkor Éger István szerint az számos orvosnál – a csökkenő ügyeleti bevételük révén – a bérfejlesztést lenullázó keresetveszteséget okoz.

Kiemelte: az egészségügyi bérfejlesztés célja nem utolsósorban az orvosmigráció csökkentése, esetleg később annak megállítása. Éger István szerint viszont a mostani, bár nem jelentéktelen béremelés, önmagában nem képes ezt a célt szolgálni. Az orvosmigráció növekszik – hangsúlyozta, hozzátéve: ahhoz hogy ezt megállítsák, további két lépcsőben, 2013-ra és 2014-re is legalább a mostani emeléssel megegyező mértékű alapbéremelést kell garantálni.

Az orvosi kamara megkezdte az egyes gyógyintézményekben az orvoshiány felmérését. A tervek szerint az adatokat az ősz elején hozzák nyilvánosságra, s fel kívánják használni őket a döntéshozókkal folytatandó tárgyalásokon, amelyeket jelenleg is szorgalmaznak az egyre kilátástalanabb orvoshelyzet rendezése érdekében.

Éger István kiemelte: a kötelező egészségügyi minimumfeltételek közül a személyi jellegűek nem teljesülnek. Ez a munkaerőhiány már olyan mértékű, amely "súlyos, a betegellátás biztonságát veszélyeztető tényező" – tette hozzá.

Az orvosi kamarának is volt beleszólása

Az egészségügyi államtitkárság úgy reagált: a rendelkezésre álló források elosztásáról szóló egyeztetéseken a MOK képviselői is részt vettek. Kifejtették: az a tárgyalópartnerek előtt is ismert volt, hogy béremelést az állami, önkormányzati, egyházi, illetve dolgozói tulajdonban álló, járó- és/vagy fekvőbeteg-ellátást nyújtó, a kormányrendeletben felsorolt intézményekben dolgozó azon orvosok, szakdolgozók és egyéb diplomások kapnak, akik egészségügyi tevékenységet végeznek, és közvetlenül részt vesznek vagy munkájuk nélkülözhetetlen a betegellátásban. Az erről szóló kormányrendelet tételesen felsorolja azokat a munkaköröket, amelyek betöltése feljogosít a béremelésre.

A béremelés nagysága eltérő attól függően, hogy milyen munkakört tölt be a béremelésre jogosult munkavállaló. Orvosok, szakorvosok, fogorvosok esetén a bruttó 350 ezer forintos havi jövedelem alatt keresők havonta csaknem 65 ezer forintos emelést kaptak; az e fölött keresők béremelése 10 ezer forintonként 5 ezer forinttal csökken. A szakdolgozók esetén új bértáblát vezettek be. Ennek nyomán fizetési osztálytól függően ezer és 25 ezer forint között van a bruttó béremelés összege, míg az egyéb diplomások több mint 31 ezer forintos bruttó béremelésben részesülnek havonta.

Most csaknem 90 ezer egészségügyi dolgozó részesült a januárig visszamenőleges hatályú béremelésből. Ennek a július bérekkel átutalt összeg csaknem 17 milliárd forint.