Vannak, akiket zavarba ejtett a nyolc arany
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
„Amit itt látunk, Londonban, az jóval-jóval a csoda felett van.” Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, fideszes képviselő kommentálta így a magyar csapat Londonban elért eredményeit röviddel a játékok vége előtt. Borkai azért emlegette a csodát, mert korábban sokkal szerényebb előrejelzéseket fogalmazott meg. Óvatosan azt hangoztatta, elégedett lenne akkor is, ha a magyarok a pekingi három aranyat hozó teljesítményüket ismételnék meg.
Az Index forrásai szerint a Fideszben több olyan sportügyekhez értő politikus is van, akit komolyan meglepett a kimagasló teljesítmény és az éremeső. A zavar oka az, hogy Borkai Zsolthoz hasonlóan azt gondolták, hogy a magyar sportéletet nem a javulás, hanem inkább a fokozódó pénztelenség, átláthatatlanság és szétzilálódás jellemezte az elmúlt négy évben. Ezért reálisan nem volt várható a sokkal jobb eredmény, az pedig a legkevésbé sem, hogy a nulla érmet szerző, de a tömegsportokban sokkal előrébb járó Ausztriában arra a következtetésre jussanak, hogy érdemes Magyarországról másolni a sportélet szervezését.
A hivatalos álláspont szerint az Orbán-kormány már eddigi is komoly változtatásokat hajtott végre a sport terén. Az Indexnek nyilatkozó Szalay Ferenc, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának fideszes elnökének álláspontja szerint nagy lépés volt a sporttörvény tavaly év végi módosítása, amely a korábbi öt helyett egyetlen testület, a Magyar Olimpiai Bizottság kezébe adta a sportélet irányítását. Szalay kijelentette: a változtatással nemcsak szélesedtek a MOB hatáskörei, hanem több forrást is kapott: a korábbi 150 millió helyett, már közel 3 milliárd forint felett rendelkezik. Az Orbán-kormány további intézkedései közül az öt látvány- és csapatsportág támogatását emelte ki. Az Országgyűlés 2010 júliusában fogadta el azt a javaslatot, amely megkönnyítette néhány, úgynevezett látványsport (a labdarúgás, a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda és a vízilabda) támogatását. Ezen sportágak szövetségeinek adott támogatást társaságiadó-kedvezményként lehet leírni, ami azt eredményezte, hogy márciusig a labdarúgásba négymilliárd forintot tettek piaci cégek.
Szalay egyébként nagyon visszafogottan nyilatkozott arról, hogy a politikának mennyire szabad kihasználnia a sportolók által elért eredményeket. Szerinte az olimpiai szereplés befolyásolja ugyan az ország hangulatát, de ebbe a politikát nem szabad belekeverni.
A kritikusok viszont már nem is attól tartanak, hogy a kormányzat egyes tagjai megpróbálnak tőkét kovácsolni a nyolc aranyból, hanem attól, hogy nem akarják észrevenni a valós helyzetet, azt hogy a nem látványsportokban dolgozó budapesti edzők néhol hónapokig nem kapnak fizetést, és hogy egyes klubok már komplett szakágaktól igyekeznek megszabadulni, mert nem tudják finanszírozni működésüket.
Forrásunk szerint a Szalay által említett változás, a MOB hatásköreinek kibővítése nem más, mint Schmitt Pál és Orbán Viktor korábbi alkuja. A 2010-es választások után állami felsővezetői posztokra delegált Schmitt a miniszterelnök támogatásával továbbra is megtarthatta, sőt erősíthette befolyását a sportélet felett annak ellenére, hogy hivatalosan átadta a MOB irányítását Borkainak. A Schmitthez szintén lojális államtitkár, Czene Attila sem állt ellen, amikor az elmúlt két évben gyakorlatilag kiszervezték a kormányzatból a terület felelősségi köreit, valamint az összes hozzá tartozó forrást. Czene marginális szerepét mutatja, hogy még az olimpiát követő sajtószereplései során sem tudta megválaszolni, hogy mekkora lesz az olimpiai érmesek jutalma, amelynek meghatározása szintén a MOB feladata lett.
A Schmitt Pál által felépített sportszervezet rendkívüli megerősödése egyébként példa nélküli a sport nemzetközi világában. A Fideszben is vannak olyanok, akik a MOB-ot egy rossz szervezeti struktúrával összerakott, elöregedett szervezetnek tartják, amely alkalmatlan arra, hogy felvegye a ritmust a főleg gazdasági alapokon szerveződött modern, nemzetközi versenysporttal. Sportberkekben legendák keringenek a tisztségviselők hozzáállásáról, megtörtént eset, hogy amikor egy több tízmillió forintot adó cég vezetője számon kérte, miért hiányzik a vállalata logója az általuk támogatott eseményről, a válasz annyi volt, hogy “több tiszteletet kellene mutatni a magyar sport iránt.” Az új törvényi szabályozás bebetonozta a MOB-ot, ami, különösen Schmitt bukása után sok embernek nem tetszett.
A volt köztársasági elnök egyébként biztosra akart menni a 2010-es választások előtt, és előrelátóan igyekezett elkerülni, hogy megismétlődhessen az 1998-as, számára komoly presztízsveszteséggel járó helyzet, amikor egy erős fideszes politikus lenyúlja a területét. A sportigazgatásban ma is aktívan szerepet vállaló forrásunk szerint ez a magyarázata annak, hogy Schmitt miért próbálta minden eszközzel megakadályozni a Deutsch Tamás mögé felsorakozott újgenerációs sportközgazdászok térnyerését. A csapat Dénes Ferenc helyettes államtitkár vezetésével, külsősként kezdett el agilisan belebeszélni az irányításba, mit, miért kellene megváltoztatni a magyar sportban.
A 2010-es választások előtt azonban légüres tér keletkezett az akkor még ellenzéki pártként működő Fideszben. Szalay már szolnoki polgármester volt, a területet politikailag irányító Bánki Erik pedig inkább a turisztikai ügyekre koncentrált, ezért 12 év után Schmitt zavartalanul formálhatta a saját ízlése szerint a hazai sportirányítás rendszerét. Kis gondot jelentett még köztársasági elnökként összeférhetetlensége a MOB elnöki pozícióval. Annak ellenére, hogy több önjelölt is volt a megüresedő helyére, végül Borkai mögé állt, akiről azt gondolta, hogy polgármesteri és parlamenti elfoglaltsága miatt nem lesz ideje és energiája megreformálni a rendszert, ami az utóbbi évtizedek alatt az ő irányítása alatt jött létre. Bár Kovács Kokó István valóságos kampányt folytatott, hogy MOB-elnök lehessen, forrásunk szerint Schmitt bárki mást inkább megbízott volna, mint egy olyan embert, aki nyilvánvalóan azonnal elkezdte volna az átalakításokat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
