Rafael
19 °C
33 °C

Mit kerestek az elrabolt magyarok Damaszkuszban?

2012.08.27. 16:05 Módosítva: 2012.08.27. 16:12
A Damaszkusznál augusztus közepén elrabolt, de a napokban elengedett három magyar hazaért, de nem tudni, miért voltak kint. A külügy is vizsgálódik, mert rossz fényt vethettek volna Magyarországra. Elengedésükhöz tárgyalások, nem pedig katonai akció vezetett.

Máig nem tisztázott, mit csinált Damaszkuszban az augusztus közepén elrabolt, majd a napokban kiszabadult három magyar, mondta Takács Szabolcs, a külügyminisztérium helyettes államtitkára a Terrorelhárítási Központ (TEK) hétfőn rendezett sajtótájékoztatóján, amelyen a három túsz is részt vett.

Takács hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak semmi köze nem volt a három túsz kinttartózkodásához, vagy kinti tevékenységéhez. Vizsgálatot is kezdeményeztek ennek kiderítésére, mert kint tartózkodásuknak negatív következménye is lehetett volna Magyarország megítélésére.

A sajtótájékoztatón a három túsz közül csak egyik szólalt meg, és hangsúlyozta, hogy semmi közük nem volt a magyar kormányhoz. Az Index kérdésére határozottan tagadta, hogy a magyarokat elraboló Szíriai Szabad Hadsereg (FSA) egyik közleményének megfelelően a rezsimhez köthető speciális egységhez tartoztak volna. Az FSA augusztus 25-én kiadott közleményében az szerepelt, hogy augusztus 13-án a rezsimhez tartozó speciális egység hat tagját fogták el.

Kérdésre válaszolva a nyilatkozó túsz azt mondta, hogy magánúton jártak Damaszkuszban, „volt városnézés is". Mint mondta, abból egy szó sem igaz, hogy a rezsimhez, vagy a másik oldalhoz tartoztak volna, azon kívül, hogy „vendégszeretetüket élveztük."

Bodnár Zsolt, a TEK felderítési igazgatója, főigazgató-helyettese az eset hátterét ismertetve azt mondta, hogy a három magyart augusztus 13-án rabolták el. Megtámadott járművükben a magyarok mellett három szír állampolgár utazott.

Egy nappal később már kiderült, hogy a felkelők Szíriai Szabad Hadseregének (FSA) emberei fogták el őket, arra számítottak, hogy a rezsim külföldi tanácsadóit rabolták el. Sokoldalú tárgyalás kezdődött, az FSA pedig augusztus 23-án jelezte, hogy elengedi a magyarokat.

Váltságdíjat nem fizettek értük, és mást sem ajánlottak. Hangsúlyozták, hogy korábbi sajtóhírekkel szemben fogvatartóik elengedték őket, kiszabadulásukat tárgyalásos úton, nem pedig katonai, vagy erőszakos akcióval érték el.

A Magyar Nemzet kérdésére Hajdú János, a TEK főigazgatója rövid gondolkodás után elismerte, hogy a magyarok elengedése előtt napokkal járt a térségben. „De nem ez hozta meg a kívánt sikert, hanem egy itthoni felderítési eredmény, és egy külföldi társszerv munkája" – mondta. Hajdú a sajtójtájékoztató elején elmondta, hogy több külföldi hírszerzési és terrorelhárítási szervezet is segítette a munkájukat, de ezeket nem nevezheti meg.

A három 40 év körüli férfi korábban a rendőrség különböző szakmai területein teljesített szolgálatot, egyikőjük kutyakiképzéssel foglalkozott. Mindhárman évekkel ezelőtt leszereltek, az eddigi adatok alapján 2005-ben, 2007-ben és 2008-ban hagyták el a szervezetet.

Az eset nincs összefüggésben azzal az áprilisi emberrablással, ahol két magyar tűnt el Szíriában, és a TEK csak hosszas diplomáciai huzavona után tudott kommandósokat küldeni a helyszínre. Az akkori akciónak azonban egyelőre semmilyen látható eredménye nincsen, még csak új információ sem érkezett a sorsukról.