Gellért, Mercédesz
11 °C
22 °C

Romániának adtuk ki a legtöbb gyilkost

2012.09.04. 16:27
Az elmúlt években Romániának adtuk ki a legtöbb rablás és gyilkosság miatt elítélt bűnözőt, de szinte mindig valamelyik szomszédos ország volt eddig a kiadatás célállomása. Az azeri baltás gyilkos átadása így eltér a kormány korábbi kiadatási gyakorlatától. Forrásaink szerint a kormányzat számított azeri ünnepelésre és örmény neheztelésre, de a konfliktus mértékét alábecsülte.

"Mi ezt egy nemzetközi jogi kérdésnek tekintettük és tekintjük, évente átlagosan 8-12 ilyen kiadatás van Magyarországon” - mondta vasárnap az MTI-nek Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi államtitkára. Szijjártó azt követően beszélt erről, hogy diplomáciai konfliktus alakult ki azt követően, hogy Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak azt az azeri férfit, akit életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek egy örmény katona meggyilkolása miatt. Örményország tiltakozását az váltotta ki, hogy a férfi hazaszállítása után azonnal elnöki kegyelemben részesült.

Főként a szomszédoknak

A kiadatást lebonyolító Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) pénteki közleményében arról számolt be, hogy egy 1983-as strasbourgi egyezmény alapján Magyarország 2010-ben 11, 2011-ben 7, 2012-ben pedig eddig 8 elítéltet szállított külföldre. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a minisztérium és a külügyi államtitkár által idézett adatok milyen eseteket takarnak, illetve, hogy az elmúlt két évben a kormány milyen országoknak adott ki elítélteket.

A KIM válaszaiból az derült ki, hogy magyar hatóságok az elmúlt három évben legtöbbször, összesen 15 alkalommal Romániának adtak át elítélteket. Ezek között négy emberölési eset volt, 7-től 12-ig terjedő szabadságvesztésekkel. Hét alkalommal rablás miatt elítélt embereket adtunk ki Romániának, de az is előfordult, hogy kábítószerrel való visszaélés, testi sértés vagy szemérem elleni erőszak miatt börtönben ülőket adtunk át.

Romián kívül Ukrajnának, Horvátországnak, Szerbiának, Szlovákiának, Németországnak, Svájcnak, Bulgáriának adtunk ki rabokat. A KIM által küldött statisztikában Európán kívül ország nem található, a listán főként szomszédos országok szerepelnek. Kiváncsiak voltunk arra is, hogy a kormány milyen esetekben utasított el kérelmeket, az erre vonatkozó kérdéseinkre azonban nem válaszolt a minisztérium.

Az elmúlt évek kiadatásai

2010-ben:
1. Romániába, emberölés miatt, 10 év szabadságvesztésre ítélték,
2. Romániába, testi sértés miatt, 5 év szabadságvesztésre ítélték,
3. Romániába, személyi szabadság megsértése, lopás, közokirat-hamisítás, szemérem elleni erőszak, rablás, közokirattal visszaélés miatt, 7 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélték,
4. Romániába, rablás miatt, 6 év szabadságvesztésre ítélték,
5. Romániába, rablás és testi sértés miatt, 3 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélték,
6. Romániába, emberölés miatt, 7 év szabadságvesztésre ítélték,
7. Romániába, kábítószerrel visszaélés miatt, 5 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélték,
8. Szerbiába, kifosztás és testi sértés miatt 3 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélték,
9. Horvátországba, ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés miatt 3 év szabadságvesztésre ítélték,
10. Ukrajnába, bűnszervezetben elkövetett lopás, rongálás, közokirat-hamisítás, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés miatt 8 év szabadságvesztésre ítélték,
11. Ukrajnába, bűnszervezetben elkövetett lopás, rongálás, közokirat-hamisítás, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés miatt 7 év szabadságvesztésre ítélték.

2011-ben:
1. Romániába, rablás, testi sértés, lopás miatt, 8 év 5 hónap 15 nap szabadságvesztésre ítélték,
2. Romániába, rablás, testi sértés, személyi szabadság megsértése miatt, 3 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélték,
3. Romániába, emberölés miatt, 8 év szabadságvesztésre ítélték,
4. Bosznia-Hercegovinába, kábítószerrel visszaélés miatt 3 év 4 hónap szabadságvesztésre ítélték,
5. Szlovákiába, rablás miatt 8 év szabadságvesztésre ítélték,
6. Németországba, kábítószerrel visszaélés miatt 5 év szabadságvesztésre ítélték,
7. Svájcba, kábítószerrel visszaélés miatt 5 év szabadságvesztésre ítélték.

2012-ben:
1. Romániába, rablás, lopás, magánlaksértés, testi sértés miatt, 8 év szabadságvesztésre ítélték,
2. Romániába, emberölés miatt, 12 év szabadságvesztésre ítélték,
3. Romániába, rablás miatt, 6 év szabadságvesztésre ítélték,
4. Romániába, rablás miatt, 4 év szabadságvesztésre ítélték,
5. Romániába, rablás miatt, 4 év szabadságvesztésre ítélték
6. Bulgáriába, kábítószerrel visszaélés miatt, 6 év szabadságvesztésre ítélték,
7. Ukrajnába, emberölés miatt életfogytig terjedő szabadságvesztésre ítélték,
8. Németországba, kábítószerrel visszaélés miatt 4 év szabadságvesztésre ítélték.

(forrás: KIM)

Egy vezető beosztású kormányzati tisztviselő az Indexnek azt mondta: a kiadatások általában rutineljárásnak számítanak. Az eljárást a jogszabályok ugyan pontosan szabályozzák, a forrás szerint a kérelmeknek általában eleget tesznek, ha a kormány megkapja a szükséges garanciákat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elítéltet a kiadatás után nem fenyegeti halálbüntetés, illetve feltehetően hasonló körülmények között folytathatja majd a büntetését a hazaszállítás után is.

Ekkora feszültséget nem vártak

A korábbi kiadatások azonban olyan jellegű konfliktust nem váltottak ki, mint az azeri férfi átadása. Az Azerbajdzsánnal ellenséges viszonyban lévő Örményország pénteken megszakította a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal, az országban magyar zászlót is égettek. Ráadásul az Egyesült Államok is magyarázatot követelt az azeri férfi átengedése miatt. Egy örmény politikus még a múlt héten azt állította, hogy a baltás gyilkos szabadon bocsátása mögött az állhat, hogy a magyar kormány 2-3 milliárd dollárnyi állampapírt szándékozik eladni Azerbajdzsánnak. A Figyelő augusztus 23-án a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz közel álló forrásra hivatkozva arról írt, hogy Azerbajdzsán 2-3 milliárd euró értékű magyar államkötvényt vásárolna török közvetítéssel.

Az elmúlt napokban a kormány úgy érvelt a kiadatás mellett, hogy Azerbajdzsán igazságügyi minisztériuma korábban arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy nem alakítja át Safarov ítéletét. A kormány szerint garanciának tekintették az erről szóló levelet. Hétfőn megszólalt az ügyben Orbán Viktor kormányfő is, azt mondta, hogy a magyar kormány a nemzetközi jognak megfelelően járt el. Orbán, aki júniusban járt Azerbajdzsánban, tagadta, hogy háttéralku született volna a két ország között. Szijjártó hétfőn az MTV Este című műsorában arról beszélt, hogy Magyarország a jövőben is egyeztetni fog Azerbajdzsánnal gazdasági ügyekben, ezek azonban függetlenek az olyan nemzetközi jogi kérdésektől, mint a kiadatási ügy.

Az azeriek 2004 óta folyamatosan kérték a férfi kiadatását, az ügyben többször megkeresték az Orbán-kormányt is, mondta az Indexnek egy vezető beosztású kormányzati tisztviselő. Egy külügyi forrás szerint a Fidesz, illetve a kormány az elmúlt években is hajlott arra, hogy kiadják Ramil Safarovot. A kormányzati tisztviselő szerint a kormány számított rá, hogy Azerbajdzsánban ünnepelni fogják Safarovot, de azt gondolták, hogy börtönben, a Magyarországinál enyhébb körülmények között tartják majd fogva. A kormány arra is számított, hogy az örmények neheztelni fognak, a tiltakozás hevessége azonban meglepő volt, arra ugyanis nem számítottak, hogy a férfit azonnal szabadon engedik Azerbajdzsánban, tette hozzá a forrás.