Gyárfás
19 °C
35 °C

Nagyot nyújtóztunk az azeriek felé

2012.09.04. 14:20
A magyar-azeri kapcsolatok nagyon felpörögtek az elmúlt két évben. Hiába nagyon kicsi a két ország közötti kereskedelem, a kormány Bakuban tervezi megnyitni első keleti kereskedőházát. Orbán Viktor kétszer, Schmitt Pál egyszer járt az azeri fővárosban. Igazságügyi területen is élénk kapcsolat volt: járt kint a magyar katonai főügyész és Répássy Róbert államtitkár is, illetve az azeri igazságügyminiszter külön fogadta a magyar nagykövetet. A komoly aktivitás mögött nem teljesen világos, hogy mi van, talán gázt akarunk majd egyszer onnan.

Az Orbán-kormány nagyon komolyan vette eddig a közeledést Azerbajdzsánhoz, bár a magyar kivitel 2008. óta évről-évre csökken a kaukázusi állam felé. Tavaly 74,6 millió dollár értékben adtak el termékeket magyar vállalatok Azerbajdzsánba, ez a 108 milliárdos teljes magyar export 0,06 százaléka. A magyar kormány azonban sokat remélhet az azeri piactól, mert sok energiát tesz a kapcsolatok erősítésébe.

Első keleti célpont

A gazdasági tárca 3 milliárd forintot tervez jövőre keleti piacszerzésre költeni. A pénzből részben az NGM új osztályait működtetnék, illetve öt vagy hat kereskedőház megnyitását tervezik keleti országokban. A célpontok között van többek között Kína és Szaúd-Arábia is, ám az elsőt e külföldi irodák közül Azerbajdzsánban tervezik megnyitni. Legalábbis júniusban még erről beszélt Nagy Róza, a nemzetgazdasági minisztérium közigazgatási államtitkára, kétnapos bakui látogatása után.

A minisztérium belső ügyeit jól ismerő forrásaink szerint leginkább Nagy a motorja az azeri gazdasági közeledésnek, a kereskedőház ottani erőltetése is elsősorban hozzá kötődik. Állítólag Nagy még a diákéveiben szerzett értékes azeri kapcsolatokat (hivatalos életrajza szerint egy moszkvai egyetemen tanult), és ezeket kamatoztatja most.

Az államtitkár júniusi látogatásakor a day.az azeri lapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy Magyarország szívesen várja az azeri befektetőket is, és külön kiemelte a termálfürdők fejlesztését, illetve a gyógyturizmust.

Az iparágat Nagy jól ismerheti, hiszen államtitkári kinevezése előtt a Hévízgyógyfürdő és a Szentes András Reumakórház Nonprofit Kft stratégiai igazgatója volt.

A gáz lehet a nagy üzlet

Nagy természetesen nemcsak termálvizes üzletek reményében utazott Bakuba, hanem előkészítette Orbán Viktor miniszterelnök június végi látogatását is. A magyar kormányfő elsősorban földgázt vár Azerbajdzsántól. Az egyoldalú orosz gázfüggés enyhítése a mostani kormány egyik stratégiai célja, és úgy tűnik, hogy Azerbajdzsánban elég nagy gázmezők vannak, ahol még csak most kezdik meg a kitermelést.

2010-ben Orbán már elvi megállapodást kötött egy azeri-grúz-román-magyar tervről, amelynek értelmében Azerbajdzsánból Grúziáig vezetéken áramlana a gáz, onnan tankerhajón a Fekete-tengeren át Romániába szállítanák, majd onnan ismét vezetéken Magyarországra szállítanák. A terv egyik nagy problémája, hogy a gáz hajózásához szükséges cseppfolyósítás, majd a gáz visszaállítása légneművé, nagyon drága lenne. Az Indexnek korábban nyilatkozó iparági szakértők szerint ezért az AGRI-nak nevezett projektnek inkább politikai jelentősége van, egy jelzés Oroszországnak, hogy ha kell, meg lehet csinálni.

Orbán Viktor júliusban találkozott Azerbajdzsán miniszterelnökével.
Orbán Viktor júliusban találkozott Azerbajdzsán miniszterelnökével.
Fotó: Miniszterelnökség / Facebook.com

Ugyanakkor az azeri gáz tisztán vezetékes Magyarországra szállításáról is több terv készült már. Ugyan a Nabucco vezetékből úgy tűnik egyhamar semmi sem lesz, egy azeri-török-bolgár-román-magyar nyomvonalú gázvezeték megépítésében továbbra is bízik a magyar kormány.

Viszont sok vevője lenne az azeri gáznak, amit hamarosan a Sah Deniz II. nevű lelőhelyen kezdenek kitermelni. Például Oroszország is bejelentkezett már érte. Hiába van ugyanis az oroszoknak sok gázmezője, előszeretettel vásárolják fel a volt szovjet területek készleteit (például Türkmenisztánét), hogy minél keményebb kézzel ellenőrizhessék a nyugati irányú gázexportot. Az oroszok azt tervezik, hogy maguk építenék meg a nagyjából a Nabucco nyomvonalára tervezett vezetéket, Déli Áramlat néven. Tovább bonyolíthatja a helyzetet, hogy a törökök is szívesen vásárolnának nagy tételben, és nem biztos, hogy elég gázt hagynának a Balkán felé tartó vezetékben, hogy azt megérje észak felé megépíteni.

Delegációk jöttek-mentek

A bakui magyar kereskedőház megnyitását még Schmitt Pál jelentette be 2011. novemberi azeri látogatásakor, a magyar államfő akkor több régióbeli ex-szovjet országot is meglátogatott. Nagy Róza tagja volt az akkori delegációnak is, ahogy idén találkozott az azeri parlamenti elnökkel is, annak budapesti látogatásakor.

Nagy Róza államtitkár (NGM)
Nagy Róza államtitkár (NGM)
Fotó: Miniszterelnökség / kormány.hu

Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi államtitkára idén júliusban tárgyalt Azerbajdzsánban, ő akkor építőipari és vasútfejlesztési munkákat, vetőmagot és csatornázást ajánlott az azerieknek. Szijjártó tárgyalt az azeri állami értékpapír-felügyelet igazgatójával is, minden bizonnyal magyar államkötvények eladásáról.

2011. februárjában Németh Zsolt külügyi államtitkár járt Bakuban, és azt ígérte, hogy Magyarország az EU felé lesz híd Azerbajdzsánnak. Akkor komoly delegáció ment oda, 17 magyar cég képviselői kerestek piacot, és ott volt Olajos Péter államtitkár is a fejlesztési minisztériumból. A találkozókat összekötötték a bakui magyar követség új épületének felavatásával.

A nagy megbeszéléseken túl kedves gesztusokra is futotta. Idén áprilisban például a Parlament épületében nyitották meg a külföldön tanuló azerbajdzsáni fiatalok fórumát, ahol a diákokat Soltész Miklós szociális államtitkár köszöntötte. Júniusban pedig Pintér Sándor belügyminiszter egy budapesti konferencia alkalmával kitüntette az azeri határőrség parancsnokát.

Volt sok közös jogászkodás is

2011-ben igazságügyi területen is komoly tárgyalások folytak a két ország között. Februárban látogatott Kovács Árpád katonai főügyész Azerbajdzsánba, hogy a korrupció ellenes küzdelem fontosságáról tárgyaljon kollégájával a hivatalos azeri közlemény szerint. Tavaly novemberben Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is Bakuba utazott, és a két találkozó között, 2011 áprilisában az azeri igazságügyminiszter külön fogadta Csutora Zsolt magyar nagykövetet.

Egyik találkozót kísérő hivatalos közleményben sem jött elő a baltás gyilkos ügye.

Folytatódik a barátkozás

Az együttműködés a mostani diplomáciai botrány ellenére folytatódik. A Világgazdaság keddi számában arról ír, hogy megtartják az október 8-9-ére tervezett budapesti gazdasági találkozót. A Molnak is komoly tervei vannak, az azeri olajtermelésbe szeretne beszállni.