Aki nem írja alá a szerződést, fizethet az egyetemért

2012.09.06. 13:35
51 ezer felsőoktatásba felvételt nyert fiatalnak kell eldöntenie a következő napokban, vállalják-e, hogy az ingyenes taníttatásáért cserébe a képzési idő kétszeresét Magyarországon dolgozzák le, miután lediplomáztak. Bár a hallgatói ösztöndíjszerződést nem kötelező elfogadni, de ha valaki mégsem írja alá az itthoni munkavállalásra kötelező szerződést, csak önköltséges képzésben kezdheti meg felsőfokú tanulmányait.

"Nincs szó röghöz kötésről”, a külföldi munkából származó magasabb fizetéseikből pedig vissza tudják majd fizetni a taníttatásaik költségeit azok, akik a külföldi munkavállalás mellett döntenek. Ezt maga Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár mondta még tavaly októberben azután, hogy körvonalazódott, hallgatói szerződésben köteleznék itthoni munkavégzésre a frissdiplomásokat.

Az idei tanév újdonsága, hogy a felsőoktatási intézményekbe felvételizőknek úgynevezett hallgatói ösztöndíjszerződést kell kitölteni a beiratkozáskor. A szerződések az állami ösztöndíjas (korábbi nevén államilag finanszírozott), illetve az állami részösztöndíjas képzésekre felvételt nyert hallgatókra vonatkoznak. (A részösztöndíjról bővebben a keretes írásunkban olvashat.)

Az idei felvételi eljárásban állami ösztöndíjas képzésre 51 059-en, részösztöndíjas képzésre pedig 2 ezeren nyertek felvételt. Hogy közülük pontosan hányan fogják megtagadni a szerződés aláírását, még nem tudni, de valószínű, hogy nem sokan lesznek olyanok, akik azt mondják, inkább kifizetik a képzés költségét. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EEMI) Oktatásért Felelős Államtitkársága is csak reménykedik, hogy minden állami ösztöndíjas képzésre felvételt nyert elsőévest itthoni munkavállalásra tudnak kötelezni.

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után Kis Norbert távozó felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár is csak úgy fogalmazott, bíznak abban, hogy szeptemberben mind az 51 ezer felvételiző aláírja a hallgatói szerződést, és "elkötelezik magukat, hogy életük egy bizonyos szakaszában a magyar gazdaság számára is dolgozzanak".

A részösztöndíjas képzés lényege, hogy a képzési költség felét állja csak az állam, másik felét pedig a hallgatónak kell megfizetni. Erre a képzési formára külön nem is lehetett jelentkezni, és csak a műszaki, informatikai, természettudományi, orvos- és egészségtudományi valamint agrárműszaki területeken a költségtérítéses szakokra jelentkezők közül a legmagasabb pontszámot elérők kaphattak csak részösztöndíjat. Viszont akik ilyen képzésre nyertek felvételt, azokra is jóformán ugyanazok a követelmények vonatkoznak, mint akinek tanulmányit teljesen mértékben az állam finanszírozza. Így nem meglepő, hogy meglehetősen nagy bukást jelentett ennek a képzési formának a bevezetése: a meghirdetett 15 500 részösztöndíjas helyett nem tudták volna feltölteni, ezért a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése előtt egy hónappal átcsoportosították a helyeket az állami ösztöndíjas keretszakok javára, és csak 5 500 részösztöndíjas hely hagytak meg, ám erre végül alig kétezren jelentkeztek.

Korábban a szaktárca is elismerte, a hallgatói szerződés aláírása nem kötelező, és akik az ingyenes tanulás fejében semmilyen kötelezettséget nem akarnak vállalni, azok önköltséges formában tanulhatnak csak tovább. Ez azt jelenti, ha valaki meggondolja magát, és azt mondja, nem hajlandó elfogadni az állam által kínált feltételeket – noha mégis bejutott valamilyen ösztöndíjas bachelor, master, vagy osztatlan képzésre –, akkor már csak az önköltséges képzési formára iratkozhat be. Azaz senkinek sem kötelező aláírnia az évekre Magyarországhoz kötő szerződést, viszont ebben az esetben vállalnia kell, hogy fizet a képzésért. Ez egy-egy szemeszterben több százezer, vagy akár milliós kiadást is jelenthet.

Az EEMI július végén hozta nyilvánosságra a hallgatói ösztöndíjszerződések mintapéldányát. Minden ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésben felvélt nyert leendő elsőéves, aki regisztrált a Felvi.hu-n , elektronikus úton is megnézheti, pontosan milyen szerződést kell majd aláírnia a szeptemberi beiratkozáskor. A leendő elsőévesek azonban jól teszik, ha már a beiratkozás előtt elolvassák, ténylegesen milyen kötelezettség vár rájuk a szerződés aláírásával, ugyanis a nyakatekert megfogalmazást elsőre nem biztos, hogy értelmezi tudják majd. Például azt, hogy pontosan mit is kell vállalniuk az ingyenes képzésért cserébe. A négyoldalas dokumentum első oldalán az állam kötelezettségvállalása két pontban merül ki, majd két és fél oldalon a hallgató kötelezettségeinek tételes felsorolása következik.

Részlet az ösztöndíjszerződésből:

A Magyar Állam kötelezettséget vállal arra, hogy:
a) a Hallgató által az adott képzésben igénybe vett támogatási idő alatt, de legfeljebb a hallgatói jogviszonyának megszűnéséig a Hallgatóra tekintettel biztosítja a felsőoktatási intézménynek a Hallgató magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésének költségeit (a továbbiakban: állami (rész)ösztöndíj),
b) foglalkoztatáspolitikai eszközrendszerére támaszkodva törekszik arra, hogy az állami (rész)ösztöndíjas Hallgató számára a (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés befejezését követően megfelelő munkalehetőséget biztosítson.
2. A Hallgató kötelezettséget vállal arra, hogy:
a) az általa folyatott, állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül
megszerzi az oklevelet, és
b) az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa – a jelen szerződés szerinti képzésben – (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, fenntart vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytat (a továbbiakban: hazai munkaviszony), amely kötelezettség több részletben is teljesítheti,

Azt se tudják, mit írnak alá

"Fingom sincs, hogy mi volt a szerződésben, mert a beiratkozáskor nem volt idő elolvasni. Azt mondták, hogy fent van a neten két hete. Én csak innen-onnan, hallomásból tudom, hogy mit írtam alá, de nálunk nem volt olyan, aki ne írta volna alá a szerződést" – meséli beiratkozási élményeit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnök szakára felvételiző fiú.

Ugyan a legtöbb főiskolán, egyetemen a héten, illetve a jövő héten kezdődik a tanév, néhány intézményben már az elmúlt napokban megtartották a beiratkozást. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK) a múlt héten keddtől péntekig tartották a beiratkozásokat: turnusonként 120 gólya, így négy nap alatt közel 2200 elsőéves iratkozott be a BTK szakjaira.

000 HKG2004052701731

"Annak ellenére, hogy a Felvi.hu-n hetekkel előre mindenki megnézhette a saját ösztöndíjszerződését, a tapasztalat azt mutatta, hogy a beiratkozók nem tájékozódtak előre, és nem jártak utána alaposan, mit jelent ennek aláírása. A beiratkozásnál viszont még az is részletesen áttanulmányozta a hallgatói szerződést, aki tudta, mit ír alá. Volt olyan lány, aki tíz percet gondolkodott azon, hogy aláírja-e a szerződést vagy sem, de akadt olyan is, aki azt mondta, nem írja alá, és inkább vállalja az önköltséges képzési formát, de csak egy ilyen hallgató volt, így a 2200 felvételizőnél azért ez jó arány" – mondta az Indexnek Prischetzky Réka, az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzat Tanulmányi Bizottságának elnöke.

A diákok nem csak, hogy nem tudták, mit vállalnak, a tanulmányi bizottság elnökének tapasztalatai szerint a szerződések adminisztrációja jócskán lelassította a beiratkozás folyamatát is. A leendő elsőéveseknek legelőször a hallgatói szerződést kellett aláírniuk, és csak utána tudták felvenni a személyi anyagukat, ami tartalmazza például a leckekönyvüket, és különböző kitöltendő nyomtatványokat. Előfordult, hogy két órát kellett sorban állni, hogy valaki sorra kerüljön és beiratkozhasson az egyetemre, majd utána körülbelül még egy órába tellett maga a szerződés három példányban történő kitöltése és a többi adminisztráció.

Az ösztöndíjszerződés főbb elemei:

  • A szerződés a hallgató és a Magyar Állam nevében eljáró Oktatási Hivatal között jön létre.
  • Az állam vállalja, hogy a hallgató képzésének költségét részben vagy egészben átvállalja, a hallgató pedig azt, hogy oklevelét a megszabott időn belül megszerzi és a végzés után 20 éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon fog dolgozni.
  • Az állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal támogatott félévek száma legfeljebb 12 lehet.
  • A diploma megszerzés utáni húsz éven belül a képzési idő kétszeresét magyar joghatóság alatt álló munkaadónál kell eltölteni. (Például egy három éves bachelor képzés esetében hat évet, egy osztatlan öt éves jogászképzésnél tíz év itthon dolgozást jelent.) Ez több részletben is lehet teljesíteni.
  • Ha a képzési idő másfélszeresén a hallgató nem diplomázik le, annak az ösztöndíj vagy részösztöndíj 50 százalékát vissza kell fizetni.
  • Aki aláírja a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie a képzés költségét, plusz a jegybanki alapkamat három százalékponttal meghaladó kamattal megnövelt összegét. Ez alól mentesülhetnek a megváltozott munkaképességűek, illetve azok, akik tartós betegség, baleset, szülés miatt nem tudják teljesíteni a feltételeket.
  • Aki három gyereket szül, annak nem kell a képzési idő másfélszerese alatt diplomát szereznie.
  • Lehet részletfizetést kérni: ötmillió forint alatti tíz év, ötmillió forint feletti összegnél tizenöt év alatt kell visszafizetni az összeget.
  • Önkéntes katonai szolgálatnál egy év munkaviszony kettőnek számít.
  • A hitéleti képzésben részt vevőkre nem vonatkozik a magyarországi munkavállalás.
  • A hazai munkavállalás teljesítése szüneteltethető külföldön folytatott tanulmányok, illetve a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében folytatott tanulmányok esetén.

Rendelet helyett törvény

A hallgatók már tavaly októberben is tiltakoztak az oktatási államtitkárság épülete előtt a röghöz kötés ellen. Mégis, a szerződést tartalmazó rendeletet a kormány januárban elfogadta. A kormányrendeletet aztán az Alkotmánybíróság (Ab) július elején Szabó Máté alapvető jogok biztosának indítványára alkotmányellenesnek találta, és megsemmisítette. A testület többek között amellett érvelt, hogy a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogot is, ezért a hallgatói szerződésekre vonatkozó lényeges szabályokat törvényben kell meghatározni.

Az Ab döntése után egy héttel a parlament oktatási bizottsága benyújtotta a hallgatói szerződéseket szabályozó módosító indítványát a felsőoktatási törvényhez, és az országgyűlés a nyári ülésszak zárónapján végül elfogadta, és törvényi szintre emelte a hallgatói szerződéseket, annyi különbséggel, hogy a hallgatókkal kötendő szerződés nevét hallgatói ösztöndíjszerződésre módosították.

Az ombudsman legutóbb a múlt hét végén kifogásolta a hallgatói szerződéseket. Szabó Máté annak a vizsgálatát kérte az Ab-tól, hogy az ugyan már törvényi szintű, de változatlan tartalmú szabályozása összeegyeztethető-e a foglalkozás szabad megválasztása és a felsőoktatásban való részvétel jogával, és továbbra is aránytalan jogkorlátozással járnak a szerződés kötelező feltételei, különösen a hosszú idejű és általános hazai munkavégzés kikötése.



  • Hírek
  • Hírek