Zsuzsanna
-2 °C
13 °C

Gyurcsány nem halt bele az éhezésbe

2012.09.15. 20:09
Túlélte az éhségsztrájkot, és Európára éhezik leginkább Gyurcsány Ferenc – ez derült ki a Demokratikus Koalíció éhségsztrájkzáró, többezres nagytüntetésén. Vadai Ágnes még mindig az utcákon masírozó fasisztáktól fél, Molnár Csaba pedig egyhetes léböjtkúra után már tudja, hogy mi az a nyomor. Gyurcsány szerint kutyaszívű emberek helyett nyugatos polgárokra van szüksége az Európai Egyesült Államoknak, és Orbán egy felelőtlen ártány.

„Vörös fasiszták! Vörös fasiszták! Gyurcsány és társai! Gyurcsány és társai!” – óbégatta a Kossuth téren a megafonba egy úr egy 56-os zászló alól a Batthyány-örökmécses felé tartó DK-szimpatizánsok százai felé, akik az egy hétig tartó éhségsztrájk végét mentek megünnepelni. A Demokratikus Koalíció nagytüntetésén több ezer ember (köztük olyan szocialista poltiikusok is, mint Szanyi Tibor vagy Lendvai Ildikó) várta, hogy Gyurcsány visszatérve az önkéntes száműzetéséből, hús-vér valójában jelenjen meg a színpadon.

Jézus Krisztus csak egy napig maradt meg a kereszten, aztán meg is halt, Gyurcsány Ferenc viszont 7, azaz hét napig is kibírta színhús vagy péksütemény nélkül, sőt túl is élte a vakmerő kalandot. A tüntetés elején a négy éhező egymás kezét a magasba emelve ünnepelte a győzelmet, miközben a rajongók azt harsogták, hogy: „Szép volt, Feri!”

Vadai Ágnes messziről indított: „Magyarországot mérgezik. Mérgezi az utcán masírozó náci söpredék.” A kormány szerinte némán tűri „a lightos holokauszttagadást és a kemény zsidózást”. Vadai antifasiszta beszéde az éhezés végét ünneplő és a választási feliratozás ellen megszervezett tüntetésen annyira húsbavágó volt, hogy megfagyott a levegő ezen a '44-es zord télen, és szinte hallani lehetett a nyilas sortüzeket. Az átlagemberekhez beszélt, többször is elmondta, hogy: „Nem hősök kellenek, hanem emberek az embertelenségben.” Vadai felszólított minden demokratát arra, hogy: „Gyere ki!”, majd megállapította, hogy a DK vezetői mindannyiunk szabadságáért éhségsztrájkoltak.

Ezután Bornai Tibor Félelem című száma következett, majd közszereplők (pl. a Pa-dö-dő, Jancsó Miklós, Lendvai Ildikó) videóüzenetei jöttek. Az egyiken Vágó István földöntúli logikával megállapította, hogy a médiafigyelem a kezdeményezők igazát támasztja alá.

Molnár Csaba, Gyurcsány padavanja azt részletezte, hogy az egyhetes léböjtkúra után most már jobban megértik a szegényeknek azt a szenvedését és nyomorát, amibe az elmúlt két évben kerültek. Olyan lelkesen beszélt, hogy azt a tendenciát látva, hogy először egy avasi lakótelepre, majd a Kossuth téri sátrakba költöztek, csakis arra tudtam gondolni, hogy a 2014-es kampányt már egy dögkútban fogja átvészelni.

„Mi túléltük” – csapott bele Gyurcsány Ferenc, az éhezés hivatalos lezárásával most már engedéllyel, a lecsóba. Mostani beszédében szinte rebootolta az őszödi beszédet, és felhozta 2006-ot, amikor is hiába próbálkozott, nem sikerült szembe néznünk önmagunkkal. Így magyarázta el, hogy nem a politikusoké az ország, hanem a népé: „Maguké az ország, nem a miénk az ország, én egy vagyok maguk közül, Csaba és Lendvai Ildikó is egy maguk közül, miénk ez az ország.”

A DK elnöke nemcsak azzal tett tanúbizonyságot sajátos történelemszemléletéről, hogy az amerikai polgárháborút a demokratikus összefogás példájaként hozta fel, hanem azzal is, ahogy a jelenlegi politikai-gazdasági helyzetet látja. Megkérdezte ugyanis a közönséget, hogy mit mondanak majd az unokáknak, hogy miért jutott idáig az ország. „Gyurcsány elhibázta? Miért nem álltak a sarkukra? Orbán elhibázta? Miért nem álltak a sarkukra?” – mondta a 2006-os zavargások alatt, és a 2009-es lemondásáig miniszterelnökként politizáló Gyurcsány.

„Nem az a baj, hogy a miniszterelnök egy felelőtlen ártány” – mondta Gyurcsány, aki arról is beszélt, hogy amikor az MSZP-vel elbukott, belátta, hogy nem elég, ha jóhiszemű, az is fontos, hogy tisztességes emberekkel vegye magát körül. Mint mindig, amikor a nyugati civilizációról beszél, most is a napfénybe fordította az arcát, amikor arról beszélt, hogy nem visszamenni kell Trianonba, hanem előre, az Európai Egyesült Államokba.

Gyurcsány boldogan jelentette be, hogy két év után végre az MSZP is biztosította a támogatásáról, és a Szolidaritás is meghívta az október 23-i tüntetésre. Ez valóban mérföldkő a párt történetében, hiszen a szolidaritásosok (és a többi párt is) eddig mindig rászóltak a DK-sokra, hogy ne lobogtassák a zászlójukat civil tüntetéseken, mert Gyurcsány szerintük lejáratja az ügyüket. Ezért miután Gyurcsány beszámolt a nagy összeborulásról, nekiment a többi pártnak azok „finnyásságáért” és „vélt vagy valós személyes sértettségéért”.

A 300 ezer határon túli szavazó az új 23 millió román munkavállaló: bár Gyurcsány néhány perccel korábban arról beszélt, hogy Magyarország a határon túliaké is, külön fejezetet biztosított a beszédében annak, hogy nem szabad nekik szavazati jogot adni, mert ha az ő szavazataikkal fog nyerni a Fidesz, akkor mindenki meg fogja őket utálni. „Nem lehetünk kutyaszívű emberek!” – mondta aztán Gyurcsány, amit remélem, hogy nemcsak én nem értettem.

Végül beszélt még egy kicsit az éhezésről, emberpróbáló erejéről, és arról, hogy: „Nem színházat játszunk, nem magunkat mutogatjuk.” Majd még egyszer magasba emelték egymás kezét a színpadon, megtapsolták a közönséget, végül Gyurcsány a rajongók áradatán keresztül bepattant egy kocsiba, ami elhajtott vele, és véget ért a komédia.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!