Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Elutasították a Mansfeld ügyésze elleni feljelentést

2012.09.20. 12:10

Bűncselekmény hiányában utasította el a Mátsik György, a Mansfeld Péterre is halálos ítéletet kérő volt ügyész elleni feljelentést a Központ Nyomozó Főügyészség, mert az akkori jogszabályok szerint az ügyben az ügyész csak halálbüntetés kiszabását indítványozhatta - mondta Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője.

Az ügyre vonatkozó dokumentáció és az akkori jogi szabályozás áttekintése nyomán az ügyészség arra a következtetésre jutott, hogy a feljelentetett cselekmény nem bűncselekmény - közölte Fazekas Géza.

Az 1956-os forradalmárt, Mansfeld Pétert 18 évesen 1959-ben végezték ki. Mátsik Györgyöt idén júliusban Mansfeld László, Mansfeld Péter testvére jelentette fel felbujtóként elkövetett emberölésért, hivatali visszaélésért, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazásért, kényszervallatásért és jogellenes fogva tartásért. Kezdeményezéséhez csatlakozott Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő, Murányi Levente, a Jobbik alelnöke és Dégi András, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnöke is. A feljelentés elutasítása ellen Mansfeld László tehet panaszt nyolc napon belül.

Az eljáró ügyész számára az akkor hatályos jogszabályok meghatározták, hogy a kérdéses ügyben a halálbüntetésen kívül más büntetés kiszabását nem indítványozhatta, mondta Fazekas Géza. Ugyanakkor a bíróság az eset összes körülményének mérlegelésével ettől eltérő döntést is hozhatott. Ráadásul az akkor hatályos jogszabályok nem érvényesítették a súlyosítási tilalmat, tehát a Legfelsőbb Bíróság a büntetést akkor is súlyosbíthatta, ha a vádlott terhére az ügyész nem jelentett be fellebbezést - magyarázta.

Fazekas Géza közölte, ebben az ügyben nem ügyészi fellebbezésre, hanem - a rendelkezésre álló adatok szerint - a másodfokon eljárt bíróság saját hatáskörében döntött. Mivel az elsőfokú bíróság nem szabott ki halálbüntetést, a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság saját hatáskörében döntött úgy, hogy a halálbüntetést alkalmazza - fejtette ki.

Kitért arra, az akkor hatályos törvények alapján, hogyha a bűncselekmény elkövetésekor a 16. életévét betöltötte az elkövető, akkor bizonyos bűncselekmények esetében a halálbüntetés is alkalmazható volt.

Ezeket, az 1956 utáni időszakra vonatkozóan hozott bírósági ítéleteket az úgynevezett semmisségi törvények felülvizsgálták, de ebben az esetben azt kellett vizsgálni, hogy az akkori szabályok alapján történt-e olyan jogsértés, amely valakinek a terhére róható - mondta Fazekas Géza.

Utalt még a Legfelsőbb Bíróság egyik 1992-es eseti döntésére, amely kifejtette azt: "azok a hivatalos személyek, akik szabályosan kihirdetett jogszabály, és rögtönítélő bírósági eljárást kezdeményező ügyészi vád alapján ilyen eljárást lefolytatottak, halálos ítéletet hoztak, bűncselekményt önmagában ezzel nem követtek el".

Az iratokból az is megállapítható volt, hogy az ügyész szerepe formális volt az eljárásban. A nyomozás végén az ügyészség már kész vádirattervezetet kapott a nyomozó hatóságtól. Tehát mind az ügyészi kihallgatás, mind a bírósági eljárás az esetek nagy részében, így ebben az esetben is formális volt - mondta el Fazekas Géza. A nyomozóhatóság által készített vádirattervezet és a benyújtott vádirat megegyezett egymással.

Fazekas Géza közölte: a beszerzett iratok alapján nem merült fel olyan, hogy akár Mátsik György vagy akár más ügyész bármely eljárási cselekmény foganatosításában részt vett, vagy utasítást adott volna Mansfeld Péter ügyében.