Kedden kezdődik a Cozma-ügy felülvizsgálata

A Kúrián kedden kezdődik a Cozma-ügyben idén áprilisban született jogerős ítélet miatt indított ügyészségi felülvizsgálati kérelem elbírálása. Az ügyészség súlyosbítaná a Győri Ítélőtábla ítéletét, és kéri az elsőfokú ítéletben megállapított büntetőjogi tényállás visszaállítását.

Az országos felháborodást kiváltó támadás 2009. február 8-ára virradóra történt, amikor a veszprémi Patrióta lokál előtt szíven szúrták Marian Cozmát, a város európai élvonalhoz tartozó kézilabdacsapatának népszerű román vendégjátékosát. Cozma meghalt, a védelmére siető csapattársai közül a szerb Zsarko Sesum egy rúgástól súlyos fejsérülést szenvedett. A horvát Ivan Pesics életveszélyes állapotba került, miután vesén szúrták, később a bal veséjét el kellett távolítani.

Raffaelt és Némethet már másnap elfogták Ausztriában, pár nappal később Sztojka Iván is rendőrkézre került. Kiderült, hogy az enyingi férfiak a környék ismert nehézfiúi, erőszakos bűncselekmények miatt már többször álltak bíróság előtt.

A Veszprém Megyei Bíróság 2011. június 23-án Raffael Sándort és Németh Győzőt első fokon életfogytiglanra ítélte, kikötve, hogy mindketten leghamarabb 30 év múlva szabadulhatnak. Sztojka Iván 20 év börtönt kapott. A negyedrendű vádlott Pál Gábort 5, az ötödrendű Bihari Csabát 4 év börtönbüntetésre ítélte a bíróság.

A rendkívül szigorú ítélet részben egy váratlan ügyészségi húzás eredménye volt: az első fokú tárgyalássorozat vége felé a két fő vádlott tekintetében több emberen elkövetett emberölés kísérletére módosították a vádat. Ezt arra alapozták, hogy orvosi segítség nélkül Pesics is meghalt volna, a lépéssel az ügyészség valószínűleg a vádlottak védekezését akarta megnehezíteni. A bíróság a módosított vádban találta bűnösnek Raffaeléket.

A másodfokú tárgyaláson Sztojka Iván fel is hozta a büntetőeljárás cigányellenességét, és Németh Győző is panaszkodott, hogy (Pesiccsel kapcsolatban) két és fél év után gyanúsították meg emberöléssel, holott nem került elő új információ. A Győri Ítélőtábla 2012 áprilisában 18-18 évre csökkentette Raffael Sándor és Németh Győző ítéletét. Sztojka Iván 20 helyett 8 évet kapott. A bíróság szerint az indulatból elkövetett szúrásokról nem lehet kijelenteni, hogy akarategységben történtek, ezért nem tekinthetők több emberen elkövetett emberölésnek.

Az akarategység Raffelék esetében azt jelenti, hogy volt az eseménysorozatnak olyan pontja, amikor az elkövetők tudtak egymás emberölési cselekedetéről, szándékáról, és abban osztoztak. A bárban és a bár előtt történtek vizsgálata során nem került elő erre utaló bizonyíték.

Raffaelt egyrendbeli emberölés és egy-egy rendbeli társtettesként, illetve bűnsegédként elkövetett testi sértés, Némethet egyrendbeli emberölés kísérlete és kétrendbeli testi sértés, míg Sztojkát háromrendbeli testi sértés miatt találták bűnösnek. A kiszabható 20 évhez képest a 18 is súlyos ítéletnek számít, amihez 10 év közügyektől való eltiltás és 70 milliós bűnügyi költség megtérítése is társul.

A vártnál enyhébb ítélet miatt a parlamentben feltételes módban beszélve Orbán Viktor is kifejezte a nemtetszését, Navracsics Tibor igazságügyminiszter pedig levélben kérte a Kúria elnökét, Darák Pétert az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatára. Szerinte kérdéses, hogy az ítélkezés gyakorlata megfelel-e a társadalom elvárásainak, és a bíróságok kellő szigort mutatnak-e az olyan kiemelkedő esetekben, mint amilyen a Cozma-gyilkosság volt.

Darák májusban határozottan elutasította Navracsics kérését. Mint írta, egyedül az ügyben eljáró bíró van a birtokában mindazoknak az ismereteknek, melyek alapján körültekintő döntés születhet. Jogilag értelmezhetetlennek nevezte a társadalmi elvárás fogalmát Kónya István, a Kúria büntetőkollégiumának vezetője is.

Álláspontja szerint a bíróság az ítéleteit csak a konkrét ügy minden fontos részletének, körülményének alapos tanulmányozása után, kizárólag a hatályos törvényekre alapítva hozhatja meg, és semmiképpen nem lehet tekintettel a közhangulatra, társadalmi elvárásra vagy más, büntetőjogon kívüli körülményre. Kónya állásfoglalása azért is érdekes, mert ő vezeti a Kúrián a Cozma-ügyben eljáró tanácsot.

Navracsics Tibor erre reagálva úgy fogalmazott, hogy miniszterként felelős az igazságszolgáltatást érintő kormányzati feladatok elvégzéséért, így többek között a büntető anyagi jogi szabályok Országgyűlés elé terjesztéséért. "Így ha azt tapasztalom, hogy ezen szabályok gyakorlatban való megvalósulása során nem töltik be megfelelően a céljukat, úgy erkölcsi kötelességemnek érzem jelezni ezt azon személy felé, akinek az alaptörvényből eredően kötelessége a jogalkalmazás egységének biztosítása, nevezetesen a Kúria elnöke részére."

A miniszter emlékeztetett: az Alaptörvény szerint a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. A bíróságok szervezetéről szóló törvény tartalmazza részletesen azokat a szabályokat, amelyek alapján a Kúria ezt a jogát gyakorolja, illetve ezt a kötelezettségét teljesíti. Ennek keretében a Kúria jogerősen befejezett ügyekben joggyakorlat-elemzést folytat.

A jogegységi döntés intézménye azonban nem használható arra, hogy a Cozma-ügyhöz hasonló egyedi esetekben útmutatást adjon a bíráknak a büntetés mértékére nézve. Ehhez az esetek túlságosan különbözők, a másodfokú bíróság pedig nem nagyvonalúságból hozott enyhébb ítéletet, hanem mert nem látta bizonyítottnak azt a tényállást, amire a szigorú elsőfokú ítélet alapult - mondta az üggyel kapcsolatban az Indexnek Kádár Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke.

A Kúria október 2-án dönt az ügyben.