Tiszaeszlárra utaltak a Cozma-peren

A Cozma-gyilkosság perében a Legfőbb Ügyészség adott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriára, mert értékelésük szerint az első és a másodfokú eljárás során bizonytalanná vált a tényállás, amire az ítéleteket alapozták. A vádhatóság nem ért egyet azzal sem, hogy a másodfokú ítélet enyhébb minősítést tartalmazott a 2009. február 8-án hajnalban, a veszprémi Patrióta bárnál történtekre.

Két ítélet, két tényállás

Az alapvető különbség a két ítélet között az volt, hogy a Veszprém Megyei Bíróság 2011-ben úgy találta, bizonyított, hogy a három fő vádlott, Raffael Sándor, Németh Győző és Sztojka Iván akarategységben követték el az emberölést, és ugyanerre irányult a szándékuk az életveszélyesen megsebesített Ivan Pesics esetében is. Ezért Raffaelt és Némethet emberölés és annak kísérlete miatt életfogytiglani (minimum 30 évi) börtönre ítélte, míg Sztojka Iván 20 évet kapott.

2012 áprilisában jogerős döntésben a Győri Ítélőtábla részben megváltoztatta az ítéletet: eszerint az elkövetők között nem volt szándékegység a román Marian Cozma és Ivan Pesics megölésére, az indulatból végzett szúrásokat még a közelben állók sem észelték. A bíróság a megváltozott minősítés miatt a büntetéseket 18-18, illetve 8 évre csökkentette.

Az akarat- vagy szándékegység itt azt jelenti, hogy volt az eseménysorozatnak olyan pontja, amikor az elkövetők tudtak egymás emberölési cselekedetéről, szándékáról, és abban osztoztak. A bárban és a bár előtt történtek vizsgálata során nem került elő erre utaló bizonyíték, az első fokú bíróság mégis elfogadta a cselekmények ügyészségi minősítését.

A felülvizsgálati kérelem elbírálásának tárgyalása ennek megfelelően a két ítéletben leírt tényállás, és a cselemények minősítése körül forgott. Az ügyészség képviselője perbeszédében előadta, hogy a tényállások és az azokra alapozott minősítések közötti ellentmondások és különbségek (szándékegységben, vagy anélkül követték-e el a terheltek a cselekményeket) miatt új másodfokú eljárásra van szükség, ezért a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte a Kúriától, és hogy az ítélőtáblát utasítsa új eljárásra.

A nyilvánosság nyomása?

Raffael védője, Tuza Péter egyrészt elismerően beszélt a Kúria példátlanul gyors eljárásáról (fél év sem telt el a jogerős ítélet kihirdetése óta). Ugyanakkor kijelentette, hogy a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati kérelme mögött valójában nem jogi érvek, hanem a társadalmi elvárásokra reagáló önigazolási igyekezet húzódik meg, és a vádhatóság nem a jognak, hanem a nyilvánosságnak próbál megfelelni.

Emlékezetes, hogy a közvélemény által túl enyhének tartott jogerős ítélet kihirdetése után Orbán Viktor óvatosan, a szakminiszter Navracsics Tibor pedig nyíltan, a Kúria elnökének címzett levében utalt a büntetőbíróságokkal kapcsolatos társadalmi elvárásokra. Darák Péter, a Kúria elnöke elutasította az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatára tett javaslatot, a Cozma-ügy mostani tárgyalását vezető Kónya István pedig kijelentette, hogy jogilag értelmezhetetlen a társadalmi elvárás fogalma.

Tuza Péter kifejtette, hogy a Kúriának nincs lehetősége vizsgálni vagy vitatni a tényállás megalapozottságát: a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében a jogerős ítéletben leírt tényállást kell mérvadónak tekintenie. Az ügyészség által felvetett ítéletszerkesztési hibák szerinte csak az ügyészségnek tetsző elsőfokú ítéletet érintik, továbbá logikátlannak nevezte egyszerre támadni a tényállást és az abból fakadó minősítést.

Veszélyes precedenst teremthet a Kúria

Tuza arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a Kúria helyt ad a kérelemnek, azzal precedenst teremt, és ügyvédek ítéletek ezreivel fognak a legfelső ítélkezési fórumhoz fordulni, kérve az ítéletek alapjául szolgáló tényállások megváltoztatását. Az ügyvéd a jogerős ítélet hatályban tartását kérte a Kúriától.

Németh (kirendelt) ügyvédje, Tordai Nándor perbeszédében nem jogelvi kérdésekkel, hanem védence tettének megítélésével foglalkozott, a jogerős ítélet alapján hosszan kifejtve, hogy miért nem állhatott fenn akarategység a vádlottak között Cozma és Pesics megölésére. Idézett egy korábbi legfelsőbb bírósági jogegységi döntést, mely szerint nem felel a sértett haláláért, aki bár részt vett a súlyos testi sértés okozásában, de nem maga oltotta ki a sértett életét. Ő is a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.

A tiszaeszlári vád is a nyilvánosságak szólt

A védők közül legerősebben Sztojka ügyvédje, Szikinger István fogalmazott, aki először Eötvös Károly, a tiszaeszlári per védőügyvédjének híres, a perről szóló könyvéből olvasott fel egy, a bírók bölcsességéről és a közvéleményről szóló részletet. Szikinger szerint az eljárás során mindvégig folyamatosan megsértették az ártatlanság vélelmének szabályát, egységesen gyilkosnak nevezve a terhelteket.

Navracsics Tibor levelével kapcsolatban elismerte, hogy figyelembe kell venni a társadalom elvárásait, ugyanakkor a jogállami kultúra emlegetésével utalt a hatalmi ágak függetlenségére, valamint arra, hogy a torz közlések ellen is fel kell lépni.

Félelemtől telve

Szikinger is kifejtette, hogy az ügyészség nem állíthatja egyszerre, hogy rossz a másodfokú ítéletben leírt tényállás, és az arra alapozott minősítés: vagy a tényállást kell támadni, vagy a minősítést, a kettőt egyszerre értelmezhetetlen. Emlékeztetett rá, hogy a felülvizsgálat során nem támadható a jogerős ítélet tényállása, és kifejtette, hogy a szándékegységnek előzetesen kell kialakulni, továbbá hogy a késelés után Sztojka szavai ("gyertek, a Csoki teljesen megvadult!") is arra utaltak, hogy nem állt szándékában embert ölni.

Válaszában az ügyész elmondta, hogy nem új tényállás megállapítását kérte, hanem a régiekben szereplő elemek megfelelő elhelyezését.

A vádlottak közül egyedül Németh Győző szólalt fel. Mint mondta, nem vett részt Cozma megölésében, és most azért áll "félelemtől telve", mert félő, hogy újra életfogytiglanra ítélik valamiért, amit el sem követett (Cozmát Raffael Sándor szúrta szíven). "Hozzá sem értem, mégis Cozma gyilkosának tartanak" - mondta, sajnálatát fejezte ki a Pesiccsel és a szintén súlyos sérüléseket szenvedett Zsarko Sesummal történtek miatt.

A Kúria október 1-én hirdeti ki a határozatát.