Áron
-4 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Tagadták bűnösségüket az ajkai timföldgyár hidrátgyártó üzemének vezetői

2012.09.26. 15:52

Tagadták bűnösségüket az ajkai timföldgyár hidrátgyártó üzemének vezetői a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper tárgyalásának harmadik napján, szerdán a Veszprémi Törvényszéken.

A bíróság a 15 vádlott közül a nyolcadrendű vádlott L. Lászlót, a timföldgyár hidrátgyártó üzemének termelési vezetőjét és az ötödrendű vádlott D. Józsefet, a hidrátgyártás divízió igazgatóját hallgatta meg. Őket halált előidéző gondatlan közveszélyokozással, környezet- és természetkárosítással vádolják. Vallomást előbbi nem tett, míg utóbbi az írott vallomását olvasta fel, amihez 22 mellékletet csatolt. Mindketten tagadták bűnösségüket, a divízióigazgató elcsukló hangon azt mondta: "Nem vagyok felelős a tragédiáért." Szerinte az egész ügy az ő és a kollégái felelősségéről szól, ehelyett a hatóságoknak a valódi felelősöket kellene felkutatniuk.

A vád szerint L. László a hidrátgyár termelési vezetőjeként nem intézkedett a X-es tározó gátjainak állékonyságáról adatokat szolgáltató monitoringrendszer kiépítéséről; ez a rendszer a katasztrófa előtt időben jelzést adott volna. Termelési vezetőként arról sem gondoskodott a vád szerint, hogy a X-es kazettában tárolt folyadék szintje a technológiában előírtnak megfelelő legyen, és a túl magas folyadékoszlop terhelését nem bírta a gát. Terhére rótták, hogy a kazetta északi falánál elvégzett szintkiegyenlítési munkák után nem tisztíttatta ki a környező csurgalékvizet elvezető árokszakaszt, emiatt az összegyűlt talajvíz átáztatta a gát alatti talajt.

L. László panasszal élt a gyanúsítás ellen, és a nyomozás során tett vallomásában leírta, hogy a gátak állékonyságának ismerete nem feladata, az "külön szakma", és a monitoringrendszer üzemeltetésében sincs előírt intézkedési kötelezettsége. Vallomása szerint a gátak szintje süllyedésének vizsgálatára évente végeztek geodéziai méréseket, de ezekről nincs információja. Szerinte a kazetta tetején tárolt folyadék szintjére sincs előírás, csak a vörösiszap betöltésének engedélyezett szintjét írták elő. Tudomása szerint ezt a szintet soha nem érte el a kazettában tárolt iszap mennyisége.

D. József divízióigazgató, a vörösiszap-kazetták üzemeltetésének felelőse is azt hangsúlyozta felolvasott vallomásában, hogy az iszap feletti víz mennyisége nincs meghatározva a gyár engedélyében, a betöltési technológiát pedig az államtól örökölte a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Kiemelte, hogy a gyár nem terhelte az iszaptározót, hanem a X-es kazettán tárolt víz mennyiségét folyamatosan csökkentette, az extrém csapadékmennyiség ellenére. Ennek alátámasztására vízmérleget mutatott be. Egy szakértői vélemény szerint a gát kevesebb mennyiségű víz esetén is átszakadt volna - mondta.

Jelenleg éppen a porzás miatt zajlik nyomozás. Vallomása szerint a vörösiszap 13-as pH-értéken kerül a tározóba, a lúgkoncentráció növekedését korábban megküldték a zöldhatóságnak, és az nem emelt kifogást. Ő a katasztrófaelhárítási terv felülvizsgálatára nem volt jogosult, de ilyet a Malnak nem volt kötelessége készíteni, mert nem tartozott a veszélyes üzemeket kategorizáló úgynevezett Seveso-irányelv hatálya alá.

Az ügyészség a Mal Zrt. ajkai telephelyén, a X-es számú vörösiszap-tároló kazettájánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében több bűncselekmény miatt emelt vádat 15 ember ellen. Az ügy elsőrendű vádlottja B. Zoltán, az ajkai timföldgyár vezérigazgatója, a másodrendű vádlott D. József vezérigazgató-helyettes, a harmadrendű vádlott F. Józsefné környezetvédelmi felelős. A vádlottak között több divízióvezető és igazgató mellett környezetvédelmi felelősök és diszpécserek szerepelnek.

A tárgyalás csütörtökön folytatódik a vádlottak meghallgatásával.