Ki lehet szűrni az alkalmatlan tanárt?
További Belföld cikkek
- Botrányt okozott egy székely zászló Romániában, ezért a székelyek még többet tesznek ki belőle
- Elkezdődött a keresztféléves felvételi eljárás
- ’56-os megemlékezéssel törne borsot Orbán Viktor orra alá az Európai Néppárt
- A napokban valami megváltozik az időjárásban
- Ha jó pillanatban néz az égre, üstököst is láthat
“Ezt az embert nem szabadna gyerekek közé engedni. Még a macskámat sem bíznám rá. Nem tud rendesen magyarázni, bezzeg számonkérni igen. Látszik rajta, hogy utálja a szakmáját. A pedofil legalább szereti a gyerekeket” - jól ismert mondatok szülőktől és diákoktól, és tudjuk: Magyarországon a foci mellett még a pedagógia az, amihez mindenki ért és amiről mindenki véleményt is mond.
A 2010-es kampány idején a Fidesz egyik ígérete volt, hogy kirúgják az alkalmatlan tanárokat. Az elmúlt két évben nyomon követtük, hogyan sikerült ezt teljesíteni. Némi változás ugyan történt, de kemény szigorról nem lehet beszélni. A tanárok munkáját a jövőben külső szakértők is minősítik majd, de emiatt elbocsátani senkit nem lehet. Ez legfeljebb akkor történhet meg, ha valaki nem teszi majd le a kötelező minősítő vizsgákat és nem vesz részt a továbbképzéseken.
Kiderülne az elején, ki nem ért a gyerekekhez
A napokban zárul le a tanárképzés átalakításáról szóló kormányrendelet-tervezet társadalmi vitája. Az elképzelések szerint osztatlan képzéssé válik az általános- és a középiskolai tanárképzés. Akiket ide fölvesznek, eleve tanárnak képzik ki őket négy-, illetve öt év alatt. Ismét csak kétszakos tanárokat képeznek majd. Már a tanulmányok idején nagyobb szerepet kap a gyakorlati képzés, a végén pedig az eddigi fél év helyett egy évre hosszabbodik meg a gyakorlótanítás ideje. Bár a részletek még nem ismertek, de a tanárképzést azzal is vonzóbbá igyekeznek tenni, hogy az ide járók magasabb ösztöndíjakat kaphatnak.
A tanári alkalmasság kérdése így most ismét felmerült egy másik szempontból: lehessen-e egyáltalán tanár az, akiről már az elején látszik, hogy ez a pálya nem neki való. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezért nemrég azt vetette fel, hogy aki tanárnak akar menni, azt már a felvételinél teszteljék. Állítsák oda egy 10-15 fős diákcsoport elé, hogy látható legyen, mennyire képes szót érteni a gyerekekkel.
"Ez egyelőre csak egy kidolgozásra váró ötlet, a törvény ugyanis ilyet nem ír elő" - mondta az Indexnek a PDSZ elnöke. Mendrey László szerint a szakma minőségének megőrzése az elsődleges cél. Így valakiről nem két-három év múlva a főiskolán vagy a tanulmányai végén, a gyakorlótanításon derülne ki, hogy abszolút alkalmatlan a hivatásra. Ezzel sok pénzt lehetne spórolni és a kudarcoktól is meg lehetne védeni a hallgatókat, mondta Mendrey.
Nagy kérdés persze, hogy egy ilyen gyakorlati teszttel mennyire tudnának válogatni a felsőoktatási intézmények a jelentkezők közül. Miután a tanári pálya presztízse két évtizede folyamatosan értékelődik le és az alacsony fizetések miatt nem jelent vonzó perspektívát, nem lehet azt mondani, hogy a legjobb képességű fiatalok rohamozzák ezeket a szakokat. Mendrey László szerint a szűrő a pálya népszerűségétől függetlenül is indokolt lenne. Önmagában attól, hogy megemelik a fizetéseket, a rossz tanár nem fog jobban tanítani. Ha viszont olyan emberek kerülnek a pályára, akik értenek a gyerekekhez és szeretik a szakmájukat, a pálya társadalmi megbecsültsége is jobb lesz és ezt magasabb fizetéssel lehet elismerni.
Begörcsölnek a gyerekektől
"A hozzánk kerülő tanárjelöltek elvégeznek egy rakás kurzust, komoly módszertani felkészültségük van elméletben, de az látható, hogy gyerekekkel alig találkoztak" - mondja egy budapesti gyakorló gimnázium vezető tanára, aki nem akart névvel nyilatkozni. Az első gyakorló tanításokon két alaptípus figyelhető meg: van, aki nagyon ért a tárgyhoz, nagyon szorgalmas és elmélyült, de fizikailag rosszul lesz, ha be kell menni a gyerekek elé. A másik típus laza és könnyed, meg tudja nevettetni a diákokat, és aztán hajlamos is visszaélni ezzel - nála viszont néha az alapok hiányoznak.
"Vannak olyan jelöltek, akik gyerekkoruk óta tanárok akarnak lenni. Fel is építették már ezt magukban, az egyetemen is erre készültek, de az első gyakorló órákon jönnek rá, hogy képtelenek megragadni akárcsak a fél osztály figyelmét, izgulnak, nem tudnak improvizálni, zavarba jönnek a kérdésektől. Ott derül ki számukra, hogy ezt nem tudják vagy nem akarják csinálni".
A vezető tanár szerint a korai alkalmassági vizsga legalább erre rávilágítana, és nem is annyira a felvételiztető tanárképző intézménynek lenne fontos, hanem magának a diáknak. A tanár szerint a felvételi előtti teszteléssel ugyanakkor az a baj, hogy csak külső dolgokat lehetne látni és azt nem, ami később valakit valóban alkalmassá tesz a hivatásra. "Az iskolánkban például van egy nagyon népszerű és kiváló tanár, aki hadar, sőt dadog is. Őt valószínűleg már a legelején eltanácsolták volna a pályáról."
Az alkalmatlanságot lehetne szűrni
"Kérdés, hogy valaki 18 évesen elég érett-e, eléggé kialakult személyiség-e ahhoz, hogy fölmérjék a képességeit. Ebben a pszichológusoknak kell dönteni" - véli Galambos Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógiai Karának dékánja. A professzor szerint később, a tanulmányok során mindenképpen szükség lenne a tanári pályára való alkalmasság vizsgálatára. Ezzel kiszűrhetőek lennének azok, akik agresszívek, nincs bennük empátia vagy nem tudnak egyénre szabottan foglalkozni a gyerekekkel.
"A tanári pályaalkalmasság vizsgálatára nincs érvényes és megbízható mérőeszköz, azt pedig már korábban bizonyították, hogy a pályaalkalmassági vizsgálat és a pályán való beválás nem korrelál egymással" - állítja Szivák Judit, az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karának oktatási dékánhelyettese. Szivák Judit szerint ha az alkalmasságot nem is, az alkalmatlanságot lehetne szűrni. Pszichológiai tesztekkel, orvosi diagnosztikai módszerekkel megállapítható például ha valaki súlyos mentális betegségben szenved, ezt azonban a felvételin a személyiségi jogok védelme miatt nem lehetne alkalmazni.
"Egy kizáró jellegű alkalmassági vizsgálattal 18 éves emberekre nem lehet azonnal bélyeget sütni azzal, hogy nem alkalmasak a pályára. Ezzel ugyanis épp a tanárképzés lényegét kérdőjelezzük meg. Hiszen a személyiségében, a képességekben és tudásban a tanárképzés jelenleg öt, a tervek szerint hat éve alatt pozitív irányú fejlődés következhet be, ez a képzés célja" – mondja Szivák Judit.
Tanácsadás, önszelekció
Más országokban is főként elbeszélgetésen próbálják felmérni a tanárképzésre jelentkezők alkalmasságát, derül ki abból az egri Eszterházy Károly Főiskola által kiadott tanulmányból (.pdf), amely egy uniós pályázatra készült. A szelekció lehetőségei persze nagyon másként néznek ki ott, ahol népszerű a tanári pálya és sok jelentkező közül lehet válogatni. Angliában például ilyeneket kérdeznek a tanári pályára készülőktől: "Mit gondol, van valami különbség az oktatás mai állapota, működése és a között, amikor ön iskolába járt?" "Volt-e már olyan szituációban, amikor egy nehéz témát kellett mások számára hozzáférhetővé, érthetővé tenni?" "Az iskola egy igazán multikulturális környezet. Az ön életében miként jelenik meg a különböző emberek tisztelete? Milyen gyakorlati helyzetet tudna említeni?"
Finnországban már az elején nagyon szigorúan szelektálják a tanárképzésbe bekerülőket. Egyszerre hat jelentkezőt hívnak be egy csoportos beszélgetésre, akiknek egymással kell megvitatniuk egy előre adott társadalmi problémát, szociális és kommunikációs képességeiket eközben három oktató figyeli.
Más országokban, például Németországban és Ausztriában inkább az önszelekcióra helyezik a hangsúlyt. A hallgatókkal egyrészt megismertetik, mi szükséges a tanári pályához, egy ezzel kapcsolatos kérdőívet is kitöltetnek velük, majd egy tanácsadáson próbálják tisztázni és beláttatni a jelölttel, hogy alkalmas-e vagy sem a pályára.
A tanárképzés közben szűrnek
Az Emberi Erőforrások Minisztériumában egyelőre dolgoznak azon, milyen feltételeket állapítsanak meg a tanárképzésbe való bekerüléshez. A jelek szerint a mostani rendszer inkább abba az irányba megy, hogy a jelölteknek inkább a tanárképzés, illetve a pálya első lépcsőinél mennek át szűrőkön. A tanítóképzés régóta sokkal gyakorlatorientáltabb az általános- és középiskolai tanárképzésnél, a hallgatók nagyon hamar dolgoznak együtt gyerekekkel, így ott hamar kiderül, kinek nem való ez a szakma. A pedagógusjelöltek a jövőben a mostani félév helyett egy évig járnak majd gyakorlótanításra tanulmányaik utolsó évében. Aki elkezd dolgozni egy iskolában, az a mostani rezidens orvosokhoz hasonlóan legalább 2-4 évig gyakornokként dolgozik majd. Csak egy minősítő vizsga után kerülhet a pedagógus I. fokozatba magasabb fizetéssel. Az életpályamodell szerint ezután 6, legkésőbb 9 év múlva kell egy újabb kötelező minősítő vizsgát tennie a Pedagógus II. fokozat eléréséhez.
Szivák Judit szerint a tanári alkalmasság megállapítására a képzés során a legkevésbé a szaktárgyi kurzusokon szerzett jegyek alkalmasak. A pedagógiai fejlődést és ezzel együtt a pályadöntést legfőképpen a pedagógiai és pszichológia kurzusok támogatják. Ezek fontos visszajelzést jelentenek magának a hallgatónak is: ebből láthatja, érdemes-e ezt a pályát választania. A baj csak az, hogy a tervek szerint épp a pedagógiai-pszichológiai felkészítés arányát csökkentik drasztikusan a tanárképzőkön.
A tanárképzés osztatlan képzéssé alakítása illetve az, hogy a jelentkezőknek már 18 évesen dönteniük kell a pálya mellett vagy ellen, nem fogja segíteni a rátermett hallgatók pályára vonzását, véli Szivák Judit. Várható, hogy a megfelelő tudású diákok a piacon jól hasznosítható szakra fognak felvételizni, míg az alacsonyabb pontszámok miatt a szerényebb képességű diákok kerülnek majd be a tanári szakokra. Szivák Judit szerint ebből a szempontból jobb a mai rendszer, amelyben például, mindenki fizika alapszakra jelentkezik, a jók közül lehet válogatni, és az egyetem alatt a hallgató eldöntheti, hogy tanár kíván-e lenni vagy sem.
A gyakorlótanítás egy évre hosszabbítását az ELTE PPK dékánhelyettese is jónak tartja, de szerinte legalább ilyen fontos, hogy a pedagógushallgatók már tanulmányaik elején megismerkedjenek az iskolai környezettel és tapasztalatot szerezzenek a diákokkal való interakciókban. A tanárképzés alapozó szakaszában most van iskolai óralátogatás, és fontos a fokozatosság, a gyakorlati órák egymásra épülése. Szivák Judit szerint azonban az új rendelet tervezete szerint a jövőben a tanárképzésben drasztikusan csökken az erre fordítható kreditek száma, amely megalapozhatná az egy évre növelt gyakorlati idő eredményességét.