Valér
1 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Politikusokat akartak megkenni a nyerőgépesek?

2012.10.02. 15:17
Szokatlan sietséggel, egyetlen nap alatt verte át a kormány a nyerőgépek betiltásáról szóló javaslatát a parlamenten. A képviselők azt sem tudták, milyen nemzetbiztonsági kockázatok miatt kell annyira sietni. Kormányzati források egyszerre beszélnek egy titkos jelentésről, ami szerint az iparág óriási megvesztegetésekre készült, illetve arról, hogy az egész nemzetbiztonsági fenyegetés csak kamu.

Több tízmilliárd forint készpénzt halmoztak fel nyerőgépeket működtető csoportok, melyek most kísérleteket tettek a közigazgatás bizonyos köreinek, a jogszabályalkotóknak a megvesztegetésére is - állítólag ezt tartalmazza az a kormány számára készült jelentés, melynek létét hivatalosan nem erősítették meg. (Egy kormányzati tisztviselő szerint a BM-ben készült a dokumentum, de a tárca ezt kérdésünkre tagadta). Több forrásunk szerint ez a jelentés áll amögött, hogy a kormányzat nemzetbiztonsági okokra hivatkozva döntött a nyerőgépek betiltása mellett.

A nemzetbiztonsági veszély kormányzati emlegetése azonban több kérdést is felvet: elsősorban azt, hogy a kormány tartott-e saját frakciója korrumpálódásától. Tény, hogy erre utaló megjegyzést tett a törvény sürgős elfogadását indokolva hétfőn Lázár János is, szerinte ha hónapokon keresztül folyna vita a témáról, akkor félő, hogy felpuhult volna a javaslat. Név nélkül más kormányzati szereplők is utaltak arra, hogy horribilis pénzek is megmozdulhattak volna, hogy befolyásolják egyes képviselők döntését.

Megkérdeztük Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőt, indult-e nyomozás bármely hatóságnál a frakciótagokat vagy más politikusokat érintő megvesztegetési kísérletek miatt. Rogán azt mondta, a frakcióülésen nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos információ nem hangzott el, és nem tud arról, hogy ilyen ügyben vizsgálat folyna. A kedd délután a BM-nél is érdeklődtünk, hogy folyik-e vizsgálat az ügyben, a tárca egyelőre nem válaszolt.

Kormányzati tisztviselőktől arra sem kaptunk magyarázatot, hogy miért pont most jutottak arra a következtetésre, hogy meg kell tenni a legdrasztikusabb lépést. A nyerőgépek betiltásával már évekkel ezelőtt is óriási veszteségeket okozhattak volna a hazai alvilágnak.

Egy kormánypárti forrásunk ugyanakkor egy teljesen más magyarázattal is előállt: eszerint a nemzetbiztonsági okokra való hivatkozás "kamu". Egyszerűen azt a célt szolgálja, hogy a valójában az alacsony jövedelműeket a szerencsejátéktól védő javaslatot utólag se kifogásolhassa érdemben az Alkotmánybíróság, a nemzetbiztonsági kockázat lebegtetése ugyanis megfelelő indok lehet a korlátozásra.

Egy nap alatt elfogadták

A kormány a legnagyobb titoktartás mellett, és szokatlan gyorsasággal lépett az ügyben. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfői reggeli sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a kormány a pénznyerő játékautomaták működtetésének teljes megszüntetését javasolta. Lázár ezt azzal indokolta, hogy a korábbi intézkedések nem érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne pénznyerő automatákba dobálják a pénzüket. Az államtitkár hozzátette: súlyos nemzetbiztonsági veszélyt jelentenek az automatákat üzemeltető csoportok egyes tagjai. Lázár részleteket nem árult el, annyit közölt: a "piacon résztvevők szándékai jelentettek kockázatot". A hétfői reggeli rendkívüli kormányülés egyik résztvevője az Indexnek azt mondta, a megbeszélésen sem részletezték, milyen nemzetbiztonsági kockázatról lehet szó.

Az erről szóló javaslatot Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn be is terjesztette, amelyet kedd délelőtt el is fogadott a parlament. A javaslat szerint a koncesszióban működő játékkaszinókat leszámítva Magyarországon nem működhetnek majd pénznyerő játékgépek. Jelenleg három ilyen játékkaszinó van az országban. A kieső költségvetési bevételeket, 20-30 milliárd forintot az online szerencsejáték megadóztatásából pótolnák.

Az automaták betiltásának előkészületeibe láthatólag nem avatták be még a Fidesz-frakció tagjait sem. Az Index által megkérdezett kormánypárti képviselők hétfőn teljesen tájékozatlanok voltak abban a kérdésben, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatokról beszélt Lázár. Annak ellenére így volt, hogy a javaslatot a kormánypártok hétfő délelőtti frakcióülésén maga Orbán Viktor kormányfő ismertette. Az ülés egyik résztvevője szerint Orbán a frakcióülésen kizárólag erről a javaslatról beszélt, többek között azt mondta, nem lehet megengedni, hogy a legszegényebbek a szociális segélyeket, jövedelmüket játékgépekbe szórják, a korábbi szabályok pedig nem értek el a kívánt eredményt.

Tavaly is hirtelen emeltek adót

Orbán és Lázár is hivatkozott arra, hogy a nyerőgépekről szóló tavalyi jogszabálymódosítás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A tavalyi törvénymódosítás is hirtelen lépés volt: a szeptember 12-én benyújtott javaslatban az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) még csak azt javasolta: a játékgépek után havonta fizetendő tételenkénti adót 100 ezer forintról emeljék meg 125 ezer, más gépeknél 150 ezer forintra. A szaktárca az emelési javaslatot a költségvetés érdekeivel illetve az arányos közteherviselés elvével magyarázta.

A szeptember 26-i zárószavazás előtt néhány órával azonban, Lázár János, akkor még frakcióvezetőként benyújtott módosítójában 2011 novemberétől 500, illetve 700 százalékos adóemelést javasolt. A szavazáskor az NGM eredeti adóemelési javaslata elbukott, a parlament Lázár módosítóját fogadta el. Akkor az indoklásban nem volt szó nemzetbiztonsági kockázatokról.

Neveket is mondtak

A hétfőn benyújtott javaslat miatt az ellenzék kezdeményezte hétfő estére az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását. A bizottság zárt ülésén a kormányzati javaslatról meghallgatták a nemzetbiztonsági szolgálatok tájékoztatóját. Gulyás Gergely, a bizottság fideszes alelnöke az ülés után újságíróknak azt mondta: "olyan körök működtetik ezeket a nyerőautomatákat, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek".

Az egyik résztvevő az Indexnek arról beszélt, hogy az ülésen is szóba került a kormányzati jelentés. A képviselő szerint a szakszolgálatok a korrupciós kísérletekről nem árultak el részleteket, inkább arról beszéltek, hogy kik állnak a nyerőgépeket működtető csoportok mögött. Ennek részeként több konkrét név is elhangzott az ülésen – tette hozzá. Egy másik résztvevő azt mondta, hogy a kormányzati jelentés megállapításait tartalmazó dokumentumot nem kaptak.

Az olajozás helyett

Forrásaink szerint éveken át ez az ágazat nyújtotta az egyik állandó bevételi forrást a bűnözői csoportok számára. A szerencsejáték ráadásul más „ágazatokhoz” képest azzal az előnnyel is bírt, hogy egyáltalán nem jelentett büntetőjogi rizikót.

A nyerőgépezés az 1990-es évek elején kezdődött Magyarországon, később pedig az olajozást felváltó iparággá vált. Nem véletlen, hogy a piac felosztása előtt a nyerőgépek elhelyezése körül évekig folyamatos csatározások zajlottak a szórakozóhelyeken.

Az iparág pacifikálódása után a gépeket fenntartó cégek komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy megváltozzon a megítélésük, és a jó adózó imázsa alakuljon ki róluk. Tény, hogy viszonylag szigorú szabályokat kellett betartaniuk, és az utóbbi időszakban már gyakorlatilag folyamatos adóellenőri felügyelet alatt működtek a vállalkozások.

Kormányzati források szerint azonban a szorosabb ellenőrzések sem gátolták meg a cégek mögött állókat, hogy továbbra is hatalmas jövedelmeket termeljenek maguk, és a helyeket védő csoportok számára. Az iparág képviselői szerint viszont az automatázás már az adómegszorítások miatt is visszaszorult, és a 2011-es 22 ezer darabos automataállomány rövid időn belül negyedére-ötödére apadt.

A Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke, Schreiber István a betiltás előtti hetekben az Indexnek azt állította, hogy a betiltással az állam önmagát is jelentős bevételtől fosztja meg. Scheiber szerint a szervezet tagjai 35 milliárd forintot fizettek be adók formájában. Az egyik, az iparágat belülről ismerő forrásunk szerint azonban téves ez a számítás, az állam vesztesége ennél kisebb lesz, „a segélyeket legfeljebb nem a gépekre, hanem a jövedéki adót termelő alkoholra költik majd”.

Eddig nehéz volt kikerülni

Budapest belvárosában az adómegszorítások ellenére most is könnyű belebotlani a nyerőgépes, rulettes helyekbe. A pesti Nagykörúton és a környező utcákban jelenleg is 15-20 szalon és automatával felszerelt szórakozóhely várja a vendégeket. A szalonok arról ismerhetők fel, hogy az üzlethelyiségek portálüvegeit gondosan elsötétítették. Az átláthatatlan matricák védik a benntartózkodókat a kíváncsiskodóktól, erre törvény kötelezte az üzletek fenntartóit. A mindig lámpafényes, légkondicionált helyiségek viszont arra is jók, hogy a játékosok kevésbé vegyék észre az idő múlását.