Az ellenzék és a civilek is kikeltek a regisztáció ellen

Szerdán a parlament alkotmányügyi bizottsága kezdeményezte az alaptörvény módosítását. Ennek alapján az alkotmány nemcsak lehetővé tenné az előzetes regisztráció bevezetését, hanem annak alapvető szabályait is meghatározná, rögzítve, hogy Magyarországról nem, csak a határon túlról lehet levélben feliratkozni.

A választási feliratkozást az MSZP és az LMP is ellenzi, ezért közös módosító indítvánnyal törölnék a javaslatból. Indítványuk a Magyarországon állandó lakhellyel rendelkezők esetében elvetné a választási regisztrációt, szerintük ugyanis az állam által összeállított választói névjegyzék kiválóan alkalmas a szavazás lebonyolítására.

A szocialisták szerint a választási eljárási rendszer megváltoztatását a választópolgárok akaratától kellene függővé tenni, ezért Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és két frakciótársa az alaptörvény-módosító javaslathoz benyújtott indítványában kimondaná, hogy ha sarkalatos törvény a választójog gyakorlását feliratkozáshoz köti, az erről szóló jogszabály megerősítéséről ügydöntő népszavazást kell tartani. A törvényt a köztársasági elnök csak a megerősítés után írhatná alá.

Az LMP is népszavazást akar

Az LMP-s Karácsony Gergely is népszavazást javasol, szerinte azonban a megerősítő referendumnak a regisztráció alkotmányos alapjáról kellene döntenie. Előterjesztése értelmében a feliratkozást lehetővé tevő alkotmánymódosítást parlamenti elfogadása után népszavazásra kellene bocsátani, mégpedig négy hónapon belül, az államfő pedig csak akkor írhatná alá, ha a népszavazáson az érvényesen szavazók több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint negyede annak hatálybalépésére szavaz.

A legtöbb módosító javaslatot a Jobbik jegyzi. A párt képviselői többek között lehetővé tennék az alkotmányban, hogy a választójogot alapfokú iskolai végzettséghez kössék. Kivennék továbbá a választási eljárási törvényből, hogy a pártoknak be kell jelenteniük azok nevét és lakcímét, akik az ajánlások gyűjtésében részt vesznek. Erre vonatkozó javaslatot az LMP-s Karácsony Gergely is benyújtott.

Karácsony: Súlyos jogkorlátozás

Karácsony egyébként pártjának weboldalán azt írta: „Az LMP a regisztrációt semmilyen formában nem támogatja, de az új javaslat minden korábbi elképzelésnél súlyosabb, a világon mindenhol elfogadhatatlan jogkorlátozást jelent."

„2014-ben nem lesznek szabad választások" – írta a tervezetről Gyurcsány Ferenc volt minsizterelnök. „Hú de be vannak rezelve Fideszék. Alkotmányban kívánják rögzíteni, hogy magyarországi lakhellyel rendelkező személyek csak elektronikus úton vagy személyesen kérhetik, hogy felvegyék őket a választói névjegyzékbe. A levélben történő előzetes regisztráció számukra egyenesen alkotmányellenes lesz" – írta szerdán Gyurcsány, aki szerint a Fidesz javaslatainak magyarázata a félelem a vereségtől.

TASZ: A kormány korlátozná a választójogot

„Az előzetes választói regisztráció aláásná az általános és egyenlő választójogot, és a részvétel költségeinek növekedésével a választásoktól való távolmaradást ösztönözné. Az esélyegyenlőség ellen hat, hogy a választási részvétel a társadalom legsérülékenyebb rétegei, a mélyszegénységben élők, illetve a fogyatékossággal élők számára az átlagosnál nagyobb terhet jelent" – írta a Társaság a Szabadságjokokért (TASZ) szerdán kiadott közleményében, miután véleményezte a választási eljárásról szóló törvényjavaslat regisztrációra vonatkozó részét.

A TASZ szerint az előzetes regisztráció bevezetése mellett nem szól kényszerítő vagy nyomós indok, azaz önkényes, és a bevezetésével járó hátrányokat nem ellensúlyozzák legitim előnyök.

A bejelentkezésen alapuló névjegyzék intézményének bevezetése nem fogja jobban óvni a választások tisztaságát, mint a jelenlegi választási eljárás, a bejelentkezéses névjegyzék önmagában nem tud több választási csalást kiszűrni, írta a szervezet közleményében.

A választás legitimitását is befolyásolhatja

A TASZ szerint a bejelentkezés nem az önkéntes részvételt fogja ösztönözni, hanem a választásoktól való távolmaradást, mert költségesebbé teszi a részvételt (a bejelentkezés ráfordítással jár: pénzt, időt, figyelmet követel). Ennek eredményeképpen az új intézmény az esélyegyenlőség ellen hat, hiszen a plusz ráfordítás a társadalom legsérülékenyebb rétegei, a mélyszegénységben élők, illetve a fogyatékosok számára az átlagosnál nagyobb terhet jelent. A választási eljárás szabályai nemcsak a választás kimenetelét, de az eredmény legitimitását is befolyásolják.

Az ötlet, hogy csak az szavazhasson az országgyűlési választásokon, aki előzetesen nyilvántartásba véteti magát, tavaly novemberben merült fel először, bár Kósa Lajos fideszes politikus már öt éve beszélt hasonló kezdeményezésről.