Az állam fizetné a parlamenti jelöltek költőpénzét

Mindenki tudja, mégis mindenki szemet huny afölött, hogy a nagy pártok rendszeresen törvényt sértenek és adatokat hamisítanak az országgyűlési választások idején: négy-ötszörösét költik kampányra az engedélyezett pénzkeretnek, majd sokkal kisebb összeget szerepeltetnek a költségvetési beszámolóikban, akkorát, ami megfelel a törvényi előírásoknak. A korábbi ciklusokban többször is megpróbálták rendezni a kérdést, a pártok azonban nem tudtak dűlőre jutni. A Fidesz-KDNP szintén azt tervezte, hogy a választási szabályok mellett teljesen átalakítja a kampányfinanszírozást eddigi rendszerét is.

Jelöltenként 2-3 millió

Lázár János még a Fidesz frakcióvezetőjeként tavaly szeptemberben azt ígérte: néhány hónapon belül megszülethet az erről szoló jogszabály, a javaslatból akkor azonban nem lett semmi. Idén szeptemberben már a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként ismét szóba hozta a kérdést. A politikus azon a szeptember 10-i sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyen az új választási eljárási törvény tervezetet ismertette. Lázár szavai alapján úgy tűnt, hogy a kampányfinanszírozás rendezése is része lesz a törvényjavalatnak. Ez azért is logikusnak tűnt, mert a kampányfinanszírozást jelenleg is a választási eljárási törvény szabályozza. Az Országgyűlés elé szeptember közepén beterjesztett javaslat azonban mégsem foglalkozik a kérdéssel.

Lázár sajtótájékoztatóján annyit árult el a kormánypártok terveiről, hogy a kampánykiadások nagy részét a pártok helyett az állam biztosítaná. A tervek szerint a jelöltek két-hárommillió forintot kapnának, amellyel a választások után tételesen el kell számolniuk. Ennek szankcionálása várhatóan bekerül a büntető törvénykönyvbe (Btk.) is. A fideszes politikus hozzátette: egyéb támogatást csak magánszemélyektől lehetne elfogadni, de ez várhatóan csak a költségeknek egyharmadát teheti majd ki. A kormánypártok tervei között szerepel, hogy a közmédiában ingyenes lenne a kampányhirdetés, a kereskedelmi hirdetést viszont megtiltanák.

Nem akartak több frontot

Egy fideszes képviselő szerint azért maradt ki a választási törvényből a kampányfinanszírozás szabályozása, mert már a választási regisztráció is komoly konfliktusokat okozott. A forrás szerint ennek az volt oka, hogy a kormányzat rosszul kommunikálta a választási regisztráció szükségességét. Így egy törvényen belül a kormánypárt vezetői valószínűleg nem akartak megnyitni egy másik konfliktusos témát, mondta a politikus. Szerinte várhatóan a kampányfinanszírozás rendezését sem lesz egyszerű elmagyarázni a választóknak, főként a jelöltekre fordítható összeg emelése miatt.

Egy másik kormánypárti képviselő viszont arról beszélt, hogy azért halasztották el a kérdést, mert a kopogtatócédulás rendszer eltörlésével engedményt tettek az LMP-nek. Az ajánlószelvényeket a jövőben ajánlóívek váltanák fel, a jelöltséghez pedig ezer kopogtatócédula helyett kétszáz aláírást kell majd összegyűjteni. A politikus szerint azért kell átgondolni a kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályokat, mert megnőhet a visszaélések kockázata, ha kétszáz aláírás ellenében hozzá lehetne jutni a 2-3 millió forinthoz. A képviselő szerint ehhez elengedő lenne, ha kétszáz ember összefogna, egymást ajánlaná, majd pedig felvennék a pénzt az államtól.

Hiába várnak készpénzre

A KDNP-s Vejkey Imre –, aki Lázár mellett az egyik benyújtója volt a választási eljárásról szóló javaslatnak – az Indexnek azt mondta: a visszaéléseket úgy lehetne kiküszöbölni, ha a jelöltek részletekben kapnák meg az állami támogatást. Először például az összegnek csak a 10 százalékát kapnák kézhez a jelöltek. Vejkey szerint valószínű, hogy ha egy jelölt nem ér el bizonyos százalékot a választásokon, akkor vissza kell majd fizetnie a pénzt.

A Fideszben korábban az is felmerült, hogy esetleg az állami támogatáshoz mérhető kaució letételéhez kötnék a támogatást. Ezt az ötletet azonban állítólag elvetették, mert túlzottan előtérbe helyezte, hogy „gazdagok” indulhatnak a képviselőhelyekért. A visszaéléseket inkább azzal védenék ki, hogy készpénz helyett olyan folyószámlát nyitnának a jelölteknek, amelyről utólag, megfelelő számla ellenében juthatnának hozzá a forrásokhoz. A pártok maguk dönthetnék el, hogy a jelöltek után járó folyószámlás összegeket külön-külön kezelik-e, vagy összevonják-e egy szervezeti szintű kampányhoz.

Összeségében nem kapnak többet

Vejkey szerint a kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályokat módosító javaslat formában nyújthatják be a választási eljárási törvényhez. Több fideszes képviselő szerint elképzelhető az is, hogy a kérdést egy másik törvényben, például egy párt- és kampányfinanszírozásról szóló jogszabályban rendezik. Kialakult álláspont még nincs az ügyben, a Fidesz vezetésének egyik tagja az Indexnek azt mondta, hogy a kampányfinanszírozásról még nem tárgyalt a párt vezetősége, a téma azonban várhatóan vitákat generál majd a kormánypártban.

Mivel a kampányköltségeket korábban a pártok állták, így ha a pártfinanszírozás szabályai változatlanok maradnak, akkor több állami forráshoz juthatnának a pártok. Vejkey szerint azonban ennek kicsi a valószínűsége: azt a többletforrást, amit a pártok a kampányra kapnak, valószínűleg lefaragják majd az állami támogatásukból. Erre utalhat, hogy Orbán Viktor kormányfő még májusban arról beszélt, hogy a költségvetés rossz helyzete miatt két évre szüneteltetni kellene a kifizetéseket a politikai szervezetek számára.

Négy-ötszörösét költik

A jelenleg szabályok szerint (az 1997-es választási eljárási törvény értelmében) az országgyűlési választáson a pártok jelöltenként saját kasszájukból egymillió forintot költhetnek, vagyis összesen 386 milliót fordíthatnak kampányra. A 2010-es kampányra például a Fidesz saját bevallása szerint 385 millió 883 ezer forintot költött, amit 18,8 milliós állami támogatás egészített ki. Az MSZP saját beszámolója szerint 385 millió 997 ezer forintot költött, ehhez jött az ugyancsak 18,8 milliós állami forrás. Ezzel szemben a Tranparency International összesítése szerint a Fidesz igazából 1 milliárd 289 milliót, az MSZP pedig 1 milliárd 159 milliót fordított a kampányra.

A nyilvánvaló túlköltekezést a pártok gazdálkodását ellenőrző Állami Számvevőszék is látja, jelentéseiben minden egyes alakalommal szóvá is tette a kampányköltések visszásságait. A 2010-es választási kampányról szóló jelentésében újra javasolta a választási eljárási törvény módosítását annak érdekében, hogy a kampány finanszírozása átlátható és ellenőrizhető legyen. Az ÁSZ fő kifogása, hogy eddig csak az minősült kampányköltségnek, amit a pártok annak minősítettek. A különböző reklámok, plakátok, hirdetések költségei pedig általában nem jelentek meg a pártok kimutatásaiban.