Az Alkotmánybírósághoz fordul az ombudsman

Kezdeményezte a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló jogszabály felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa. Álláspontja szerint a törvény rendelkezései ellentétesek a jogállamiság elvével, a személyes adatok védelméhez fűződő joggal, valamint a szociális biztonsághoz való joggal - derül ki az ombudsman közleményéből.

A törvény 2012. január 1-jén lépett hatályba és megszüntette a korhatár előtti öregségi nyugdíjakat. A korábban már megállapított ellátásokat más jogcímen, úgynevezett korhatár előtti ellátásként, például átmeneti bányászjáradékként, vagy a fegyveres testületek esetében szolgálati járandóságként folyósítják tovább.

Jogellenes lehet az adóztatás

Bizonyos ellátások (országgyűlési képviselők korhatár előtti ellátása, szolgálati járandóság) havi összegét a törvény szerint a személyi jövedelemadó mértékével csökkenteni kell, ám a jogállamiságra visszavezethető követelményt sértenek a törvény azon rendelkezései, melyek a nyugdíjak nominális összegét közteherrel, így elvonással terhelik – állapította meg az alapvető jogok biztosa.

Nem lehet büntetésből megvonni

Álláspontja szerint önkényes az is, hogy a törvény meghatározott bűncselekmények automatikus "mellékbüntetésszerű" jogkövetkezményeként határozza meg a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetését. Az Alaptörvényből következik, hogy az állam nem használhatja önkényesen a büntetőjogi eszközrendszert, ezért Szabó Máté ennek a rendelkezésnek a megsemmisítését indítványozta. Ezzel megszűnne az a rendelkezés is, ami alapján eddig a nyugdíjmegállapító továbbította a jogosultak személyes adatait a bűnügyi nyilvántartó szerveknek.

A törvény értelmében megszüntetik a nyugellátás folyósítását, ha a jogosult hétköznapi kifejezéssel élve "feketén dolgozik". Az ombudsman szerint a törvény két, össze nem függő kérdéskört köt össze: a jogosult nyugellátásszerű ellátásának vagy járandóságának folyósítását, illetve az ilyen fekete munka jövedelmeként be nem vallott adózási kötelezettség elmulasztását. Ezért ez a rendelkezés szintén sérti a jogállamiság követelményét

Szabó Máté csaknem 30 magánszemély, valamint két társadalmi szervezet beadványát figyelembe véve kezdeményezte a törvény Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát.

Gond lehet a KEHI perindítási jogával is

Vasárnap a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról (KEHI) szóló kormányrendelet módosítása miatt is az Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman, azt kezdeményezve, hogy a testület semmisítse meg azt a paragrafust, amely kimondja: a KEHI saját nevében, "közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül" keresetet indíthat a hatáskörében eljárva megismert szerződés semmisségének megállapítása iránt.

Szabó Máté szerint a KEHI perindítási joga szabályozatlan, a közvetlen jogi érdek nélküli perindítás mérlegelésének szempontjai nincsenek rögzítve, a törvényi garanciák teljes hiánya pedig már önmagában is alkotmánysértő. Emellett a KEHI részére biztosított közvetlen jogi érdek igazolása nélküli, semmisség megállapítása iránti keresetindítási jog túlterjeszkedik a Ptk. szabályrendszerén.