Lenke
17 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Központi nyilvántartás nélkül se volna jobb

2012.10.18. 00:04
Rogán Antal leszámolna a központi lakcímnyilvántartás szocialista csökevényével. Bár kidolgozott javaslattal még nem állt elő, az eddig elmondottak alapján ez nem azt jelenti, hogy a jövőben nem tartanák nyilván a lakcímünket - enélkül, ha megoldhatatlan nem is, de nehézkés lenne akár az adóbehajtás is. Ha viszont lesz nyilvántartás, kevés értelmét látjuk a központi rendszer felszámolásának. Persze így máris indokolttá válna az előzetes választási regisztráció.

Rogán Antal Lázár János helyeslése mellett megszüntetné a központi lakcímnyilvántartást, amit szocialista csökevénynek tart. Ez az újság és ez az újságíró zsigerből ünnepli minden megszüntetését, amiben egymás mellett szerepelnek a kötelező, a központi és a nyilvántartás szavak. Mégis, a kötelező központi lakcímnyilvántartás megszüntetése több kérdést és problémát is felvet.

Kérdéseinkre az ötletet felvető Rogán Antaltól és az ügyben illetékes igazságügyi minisztériumtól is választ vártunk, de Rogán egyelőre nem reagált megkeresésünkre, a minisztérium pedig csak annyit közölt, hogy ha Rogán törvénytervezetként is benyújtja javaslatát, akkor arról majd lesz álláspontjuk. Így kénytelenek vagyunk mi magunk megválaszolni a kérdéseket.

Nem a nyilvántartást szüntetnék meg

Hogy egyből a közepébe vágjunk, Rogán felvetéséből egyáltalán nem következik a lakcímnyilvántartás megszüntetése. A Fidesz frakcióvezetője csak a központi nyilvántartást számolná fel, elképzelése szerint a jövőben az önkormányzatok tartanák nyilván az állampolgárok címadatait. Vagyis a lakcímét a jövőben is mindenki köteles lenne bejelenteni, de központi adatbázis híján ezt már csak a lakhelye szerint illetékes önkormányzatnál tehetné meg, nem akármelyik okmányirodán van kormányablaknál.

Hacsak nem oldják meg, hogy az okmányirodák, kormányablakok a jövőben is lekérdezhessék a lakcímadatbázist. Ez esetben viszont nem is beszélhetnénk a központi nyilvántartás megszünéséről. Teljesen mindegy, hogy az adatokat fizikailag hol tárolják, ha továbbra is létezik rendszer, amit használva az összes adathoz hozzá lehet férni.

Márpedig annak van értelme, ha bizonyos hivatalok minden állampolgár lakcímadataihoz hozzáférhetnek. A leghétköznapibb esetet, az okmányirodákét már említettük - jelenleg a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az útlevél és a jogosítvány kiadása is a központosított adatbázishoz való hozzáférésen alapul, a kérvényezőt lakcíme alapján azonosítják. De a lakcímnyilvántartást használja az adóhivatal, a közigazgatási szervek, a rendőrség és a bíróságok is - például tanúk, gyanúsítottak felkutatására. Ha ténylegesen megszűnik a központosított nyilvántartás, ezek a hatóságok vagy saját adatbázisokat hoznak létre - tehát egyszerre több központosított adatbázis is létezne -, vagy ha fel kell kutatniuk valakit, akkor egyszerre 3154 önkormányzatnál kellene adatokat kérniük. Akárhogy is, a végén hozzá fognak jutni a kért adathoz, amit ennyi erővel akár egy központi nyilvántartásban is tárolhatnának.

Több teher

Persze léteznek országok, ahol nincs központi nyilvántartás. Németországban és Svájcban helyi szintű, de kötelező a lakcímnyilvántartás, Franciaországban és Nagy-Britanniában, ahol nem kötelező, illetve nincs személyi igazolvány, pedig egyáltalán nincs kötelező nyilvántartás. Tény ugyanakkor, hogy mind a franciák, mind a britek pont egy központi adatbázis létrehozásán dolgoznak, még ha adatvédelmi aggályok lassítják is a törekvést. Akárhogy is, nemzetközi példák alapján igenis működtethető közigazgatás központi lakcímnyilvántartás nélkül is.

De milyen előnyök származnának a központi nyilvántartás megszüntetéséből? Erre a kérdésre egyelőre nem látunk pozitív választ. Ha valóban annyiról van szó, hogy egy központosított adatbázis helyett 3154 önkormányzati adatbázist hoznak létre, előnyökről nem is beszélhetünk. Már csak azért sem, mert az elmúlt években inkább csak feladatokat vontak el az önkormányzatoktól - a járások kialakításáról szóló törvényjavaslat pont elvette az önkormányzatoktól az okmányirodai ügyintézés feladatát -, azaz egy új feladat pillanatnyilag csak pluszterheket jelentene. A központi adatbázis feldarabolása is költségigényes. Ahogy annak a rendszernek a kiépítése is, amiben azok a hatóságok, amiknek mégis szüksége lehet bármely állampolgár lakcímadatára, hozzáférhetnek a decentralizált adatbázisokhoz.

Ha pedig a központi lakcímnyilvántartás felszámolása nem jelent tehercsökkenést az állampolgárnak vagy a közigazgatásnak, és látszólag spórolni sem lehet vele, akkor mi az értelme az egésznek? A TASZ adatvédelmi ügyekkel foglalkozó munkatársa, Hídvégi Fanni és az Így írnánk mi blog alkotmányjogászainak egybehangzó véleménye szerint a központi nyilvántartás felszámolásának egyetlen értelme a választási regisztráció szükségessé tétele. Az ugyanis tény, hogy központi nyilvántartás hiányában már nem állítható össze egy gombnyomással választói névjegyzék. Amelynek alkotmányellenességét éppen a központi lakcímnyilvántartás létével indokolták a javaslatot bírálók.