Árpád
-3 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Nem lesz gáz az ócsai adósparkban

2012.10.18. 08:42
Akácfa rönkökkel félig körbekerített terület, tucatnyi munkás, jó néhány markoló, betonkeverő, és egymás mellett sorakozó királykék konténerek sokasága jelzi Ócsa szélén, hogy egy év csúszás után a héten ténylegesen is elkezdődött a bedőlt devizahiteleseket megsegítő Szociális Családiház-építési Program első üteme.

Budapesttől húsz percre, Ócsa központjától négy-öt kilométerre az alsópakonyi településrészen, az M5-ös autópálya túlsó oldalán fekvő, korábban a Szent István Egyetem kezelésében álló 66 hektáros szántón tavaly augusztusban még a lucerna nőtt , a mostani tervek szerint öt hónap múlva itt már nyolcvan bajba jutott devizahiteles család bérlakóháza fog állni.

Az Üllőt Ócsával összekötő bekötőút bal oldalán elterülő hatalmas parlagon az ELMŰ már nyáron felállította a villanypóznákat, jelenleg a közművesítés és az építkezés előkészületi munkálatai folynak.


Ócsa-Alsópakony nagyobb térképen való megjelenítése

A kivitelező átvette a területet, a házak alapterületének kimérése és alapozása mellett elkezdődött a víznyomó vezetékek és a csatorna nyomvonalának kiemelése, mondta el az Indexnek Benkovics Zoltán, a projektet levezénylő BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) Ingatlangazdáslkodási, Beruházásszervezési és Projektelszámolási Főosztályának vezetője. A vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítést is koordináló dandártábornoka hozzátette, ha minden jól megy, a nyolcvan ház műszaki átadása 150 nap múlva, február végére várható.

A devizatelep ötletét először tavaly nyáron Orbán Viktor miniszterelnök vetette fel. Akkor azt mondta, a kormány a bedőlt devizahitelesek megsegítésére házakat építenének, ahol bérlők lehetnének. A Belügyminisztérium későbbi indoklása szerint azért a tízezer lakosú Pest megyei kisvárost választották a mintaprogram helyszínének, mert a megyében a legmagasabb az adósságállomány, de nincs elég bérlakás a hiteleseknek. Az agglomerációban lévő összes település közül pedig csak Ócsán volt olyan egybefüggő, állami földterület, ahol lakóterület alakítható ki.

Tavaly még úgy nézett ki, az ötszáz házra tervezett kiemelt beruházás első nyolcvan házába idén tavasszal beköltözhetnek a bérlők. Aztán az árajánlatok miatt eredménytelen közbeszerzési eljárások következtében egy évet csúszott projekt megkezdése. Végül a vörösiszap-katasztrófában megsérült házak bontását, és az új lakóparkok építését is végző VeszprémBer Zrt. nyert. A meghívásos pályázaton nyertes kivitelezővel október elején írták alá a 2 milliárd 360 millió forintról szóló ócsai szerződést.

Olcsóbb a fa

Az építkezés elkezdésének időpontja mellett az elmúlt egy évben telepre tervezett családi házak mérete is folyton változott. Az első tervek arról szóltak, hogy a házaspárok negyven, az egygyerekesek ötven, a kétgyerekesek hatvan, a háromgyerekesek nyolcvan négyzetméteres házat kapnának.

Mostanra úgy módosult az elosztás, hogy se negyven, sem pedig nyolcvan négyzetméteres ház nem épül, helyette 50 darab 50 négyzetméteres, 20 darab 60 és 10 darab 70 négyzetméter alapterületű, egyszintes bérlakóház fog állni. A rászorulók az új lakásban bérlőként lakhatnának, amelynek havi díja a tervek szerint nem lenne több az ingatlan forgalmi értékének 1,5 százalékánál.

A sikertelen közbeszerzések miatt sokáig az sem volt eldöntött, milyen építési technológiát használnak. A kormány Ócsával kapcsolatos kommunikációja során  többször elmondta, a családoknak alacsony rezsijű házakat építenének. Kezdetben a lehető legtakarékosabban működtethető, "A+" energetikai besorolású házakat terveztek a telepre, de később módosult a koncepció. A variációk között éppúgy szerepelt a könnyűszerkezetes, mint a vályogházak terve is. Most viszont már biztos, "C" energetikai besorolású házak épülnek, blokktéglából.

A telekméretek is egységesedtek, mindegyik házhoz egy ezer négyzetméteres telek tartozik. Az új otthon egyben új életkezdést, és másfajta életmódot is kínál majd a beköltözőknek. Mivel az ócsai program alapvető célja az önellátás, a telken háztáji növények termesztésére és álltartásra is lehetőség lesz.

A gázszolgáltatást viszont nem építik ki a telepen, a lakók így kénytelenek lesznek fával vagy szénnel tüzelni. Benkovics Zoltán mint elmondta, vízteres tűzhely és kályha lesz minden házban, ami ugyancsak az önfenntartást segíti, „a családi háznál mindig van fahulladék”, ráadásul kiszámolták, a hagyományos fűtés havi rezsije olcsóbb, mintha gázzal fűtenének. Nem beszélve arról, ha a gázvezetéket is ki kellett volna vezetni a területre, a kivitelezés költségeit is megdrágította volna, tette hozzá a dandártábornok.

Nem lesz a bérlőből festő

Az első ütemben a nyolcvan ingatlan mellett bekötő- és kerékpárutat építenek, illetve bővítik a szennyvíztisztító kapacitását is, dehogy lesz-e folytatása a Szociális Családiház-építési Programnak, nem tudni, a második ütem előkészítése még el se kezdődött.

A korábbi elképzelések között szerepelt az is, hogy óvoda, alsó tagozatos általános iskola, posta, orvosi rendelő, de még focipálya is épülne a szociális lakóparkba. Ezek a fejlesztések legfeljebb a második ütemben jöhetnek szóba, ha mind az ötszáz ház elkészül. Felépülhet viszont Ócsa első bölcsődéje, miután az önkormányzat 150 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert, így a kétcsoportos, 24 gyereket befogadó intézményben a lakóparkba költöző bölcsődés korú gyerekeket is el lehet helyezni.

Továbbra is megválaszolatlan az a kérdés, hogy a több tízezer fizetésképtelen lakáshiteles közül melyik nyolcvan család, és milyen feltételek mellett költözhet Ócsára? A pályáztatás lebonyolító Emberi Erőforrások Minisztériumának (EEMI) Sajtó Osztályán megkeresésünkre annyit mondtak, jelenleg az eljárásrend és a szempontrendszer kidolgozása, véglegesítése történik, a kiválasztás a következő hónapokban lesz.

Tavaly augusztusban még arról is szó volt, a kiválasztott családok is besegítenek a saját házuk építésébe, például a festés és a tetőtér építésébe, így "saját munkaerejével is hozzájárulhat talpraállásához" – szerepelt a programról kiadott sajtóanyagban. Ezzel kapcsolatban az EEMI most azt közölte, mivel a bérlők kiválasztása a lakások építésével párhuzamosan történik, a leendő bérlők nem vesznek részt a házak felépítésében.

Lapátot ragadnak a közmunkások

Az ócsai építkezésbe bevonnak viszont 200-250 közfoglalkoztatottat. Erre 270 millió forint a keret, így hogy minél kevesebbe kerüljön az utaztatás, főleg Ócsa, Üllő és Gyál környékéről próbálnak közmunkásokat találni. A Pest megyei munkaügyi központon keresztül folyamatosan toboroznak embereket, a két hónapra szerződtetett segédmunkások a földmunkákban, a rakodásban, vagy például a kerékpárút bozótos nyomvonalának kitisztításában, később pedig kert- és kerítésépítésben vehetik ki a részüket. Az első 23 közmunkás csütörtökön már munkába is áll, az építkezés későbbi fázisaiba pedig szakmunkásokat (például ácsokat, kőműveseket) is bevonnak.