Beáta, Izolda, Lea
0 °C
17 °C

Az államtitkár nyertes szomszédjának földjét foglalták Kajászón

2012.10.21. 09:26 Módosítva: 2012.10.21. 09:27
Önrendelkeztek a héten kajászói gazdák: birtokukba vették az egyik vállalkozó nemrég pályázaton elnyert földjeit. Szerintük a földet szabálytalanul nyerte meg, ráadásul nem is ért a mezőgazdasághoz. A megyei földek nagy része pár embernél kötött ki, kajászóiak nem is kaptak földet Kajászón.

Október 17-én négy, az állami földpályázaton elutasított Fejér megyei gazda saját kezelésébe vett Kajászón egy olyan földterületet, amelyet állításuk szerint szabálytalanul nyert el egy pályázó a Nemzeti Földalapkezelő pályázatán.

A földterületet egy kápolnásnyéki tetőfedő és nádarató vállalkozó, Kiss Árpád nyerte el. Róla azt írta Ángyán József fideszes képviselő, volt vidékfejlesztési államtitkár – aki lemondása óta gyűjti megyére lebontva az állami földpályázatok nyerteseit –, hogy a helyi információk szerint korábban nem gazdálkodott, mezőgazdasági eszközei pedig nincsenek. Az ezzel kapcsolatos sajtóhírek még tavasszal jelentek meg, Kiss – akit lapunk többször próbált elérni – azóta nem cáfolta ezt.

Most jó nádtörőnek lenni

A helyiek úgy tudják Ángyán szerint – a volt államtitkár jelentése itt olvasható pdf-ben –, hogy nem is ő fogja megművelni a megszerzett 285 hektárni állami földet, ami a Kajászón bérbe adott területek kétharmada, hanem Dörömbözi József agárdi nagygazda. Ugyancsak helyi forrásokból származik az a szintén nem cáfolt információ is, hogy Kiss Árpád helyben annak a Farkas Imrének kápolnásnyéki telekszomszédja, aki a Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkáraként felügyeli a Nemzeti Földalapot, valamint elnöke a Birtokpolitikai Tanácsnak.

A szerdai földfoglalást szervező Fejér Szövetségnek és Összefogás a magyar földért egyesületnek, valamint a földfoglaló gazdáknak azonban az volt Kiss földjével a problémájuk, hogy az négy hektárral nagyobb, mint amire a vállalkozó pályázhatott volna. Ezért szerintük érvénytelen a pályázat – mondta el kérdésünkre Boór Ferenc, a Fejér Szövetség szóvivője.

A törvényről lecsúsztak

Ezért döntöttek úgy, hogy élnek az önrendelkezéshez való alapjogukkal és a „törvényesség helyreállítása érdekében” az önkormányzati tulajdonú területet saját kezelésbe veszik, amiről  tájékoztatják a Nemzeti Földalap kezelő szerveit és értesítik a vidékfejlesztési minisztert is. Ugyan nem jelentették be, de pont emiatt egy nyertes már vissza is adta a pályázatát a megyében – mondta a szóvivő. Hozzátette: egyetlen kajászói lakos sem nyert földet a pályázatokon, Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke kapta a helyi földek maradék egyharmadát.

A foglalásról beszámolt az AP is, a hírügynökségnek nyilatkozó, gazdákat képviselő ügyvéd, Tamási Mária szerint az országban mindenütt hasonló a helyzet. Szerinte ha a helyi földekhez hozzájutni képtelen gazdák azt látják, hogy volt, ahol elég bátrak voltak lépni a gazdák, másutt is számítani lehet hasonló akciókra.

A tüntetést egyébként tudatosan szervezték októbert 17-ére, ugyanis az előzetes tervek szerint az országgyűlés aznap fogadta volna el a földtörvényt. Azt, hogy ez végül már 16-án megtörtént, Boórék is csak a parlament honlapjáról tudták meg, így egy nappal az elfogadás után tudtak tiltakozni. A  tüntetésen nem csak a kajászói gazdák vettek részt, Boór szerint még a Tiszántúlról is jöttek gazdák, de földet foglalt az LMP-s Szabó Rebeka és magánemberként egy jobbikos képviselő is

Boór elmondta, azt is rossznak tartják, hogy hiába korlátozza az új földtörvény a szabadságjogokat azzal, hogy külföldieknek nem enged földet vásárolni, ha egy társaság bejelent egy céget például Csákváron, akkor teljesen mindegy, hány külföldi tulajdonosa van, helyi cégnek minősül, ezért szabadon vehet földeket.

Nyolcvan-húsz

Ángyán korábban éppen Kajászón ismertette a tanulmányát a földpályázatok nyerteseiről. Azt mondta, a meghirdetett földek nyolcvan százalékát 25 érdekeltség szerezte meg. Szerinte a kormány azért védekezhet azzal, hogy helyben élő, családi gazdaságok nyerik a pályázatokat, mert a maradék 20 százalék valóban ilyenek között oszlik meg. A tanulmány szerint a Fejér megyében még koncentráltabb a helyzet: a meghirdetett állami földek közel 90 százalékát nyolc nagyobb érdekcsoport söpörte be, míg a többi 21 indulónak csak a maradék jutott.

Közel tizenöt százalékot a Csákvári Mezőgazdasági Zrt. korábbi vezetője, Antalffy György családtagjai nyertek el, de több mint tizenhárom százalék jutott a társaságot jelenleg is vezető Zimmermann István családtagjainak.

Ángyán szerint a nyertesek legtöbbjének bejelentett, a pályázatban is olvasható lakcíme több mint húsz kilométerre fekszik az elnyert területektől, a Facebookról pedig az derül ki, hogy ténylegesen a fővárosban élnek. A kiírásnak ezzel szemben lényeges feltétele volt az is, hogy a pályázó lakhelye vagy székhelye nem lehet távolabb az érintett termőföld 20 kilométeres körzeténél.

Nagygazda

A  nagy győztesek mögött sokszor látható a kormányzati kapcsolat. Erős a kötődése a kormányhoz a már említett Mészáros Lőrincnek, aki Fejér megyében kiosztott földek 23,7 százalékát szerezte meg érdekeltségein, illetve családtagjain keresztül. Búzakalász 66 nevű kft.-je például összesen 984 hektárnyi kajászói, óbaroki, valamint váli földre nyert bérleti jogot a pályázaton. Ehhez nyert még 94 hektárt a felesége, Mészáros Beatrix és 145-öt a testvére, Mészáros János; a család időközben újabb 100 hektárt elnyert.

A harmadik nagy megyei érdekeltség, a felcsúti Fidesz-elnök férje, Flier János és családtagjai Felcsút, Óbarok, illetve Szár településeken nyertek el 320 hektárt, amelyből a kimutatások szerint jutott a futballakadémia fő támogatójának, Flier Tamásnak és fiának is. A megyében a negyedik volt Kiss Árpád a maga 285 hektárjával..

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!