Olivér
8 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Ne törődjél semmivel, egyél zsömlét kiflivel

2012.10.21. 19:24
Hotdogevőversenyt vezetett le Stohl András vasárnap délben a Petőfi Tanya Étteremben, ahol Kis Chan elvérzett, Urbán Flórián unatkozott, VV Seherezádé meg csak úgy ott volt. Nehézfiúk előtt tömte a fejét egy Zámbó Krisztián is, aki nem az a Zámbó Krisztián. Kiderült, hogy a zenészeknek már nem is kell zenélniük ahhoz, hogy jó bulit csináljanak, elég ha rosszul vannak. Amerikanizáció, ahogy azt Újpesten elképzelik.

Amikor 12:15-kor még mindig csak mi voltunk a Petőfi Tanya Étteremben, ahol a vörösre festett vasvázat és a lambériát mintha csak az Arany Ászok-szponzorlogók tartanák össze, és a jól bevilágított faszékes teremben intelligens lámpával megtámogatva dübörgött az Insomnia, már lehetett sejteni, hogy ez a hotdogevőverseny lesz a nap bulija, pedig ekkor még nem is voltak ott a sztárvendégek, csak 200 kilós kopasz nehézfiúk mászkáltak fel-alá.

Az arány később sem változott, és nem azért, mert MC Ducky és Újpest polgármestere mégsem jött el, hanem mert néhány evőversenyző népes családdal és rajongótáborral érkezett. Az első kilenc jelentkező között volt egy lány és egy tizenéves fiú is, de mégis az öreg Laci bácsi és Tibi harcolt azért a legkeményebben, hogy előbb meg tudják enni a tíz darab virslivel töltött bucit. Az asztal alá három vödröt is odakészítettek, biztos, ami biztos, de végül sajnos nem hányt senki. Pedig ez igazi látványsport, nem véletlenül evett meg 68 hotdogot a világcsúcstartó.

A ceremóniamester Stohl András azzal indított, hogy ilyet még ő sem csinált (mármint hogy fél órán át beszél hörcsögképű zabagépekről), de reméli, hogy majd menni fog. Stohl egyébként maga is újpesti gyökerű, viccelt is, hogy: „Remélem, hogy fradisták nincsenek itt. Mármint Újpesten.” Amikor a versenyzők már nagyban tömték a fejüket, Stohl megkérdezte a segédjét, Elemért – akinek a győztes a 10 ezer forintos tetoválásutalványt köszönhette –, hogy mi van akkor, ha senki sem tudja megenni a tíz hotdogot. „Akkor jó étvágyat kívánok” – mondta.

Messziről nagyon rosszul nézett ki egy-egy tálca, mintha a kiflit még pénteken vették volna meg, egyből mélyhűtőbe rakták, majd mikróban felmelegítették, ezért muszáj volt megkóstolnom egyet. Sajnos, mint kiderült, az étteremben alapvetően egyáltalán nem árulnak hotdogot, de maradt annyi a verseny után, hogy jusson nekem is. A versenyzők szerencséjére keserűen csalódtam: a kifli friss, bár sűrű és laktató volt, és a virsli sem nejlonharisnyába töltött húgytól átázott kartonpapírra hasonlított, hanem teljesen átlagos volt. Szerintem legfeljebb ötöt tudtam volna belőle megenni, de ha Stohl András engem is ordítva biztatna, akkor talán négyet.

„Ne törődjél semmivel, egyél zsömlét kiflivel!” – biztatta Stohl Dórit, az egyetlen lány versenyzőt, majd Laci bácsiról szólt elismerően: „Az öreg tolja! Már nem úgy értem.” Közben Zsolti szinte az életéért harcolva küzdött minden egyes falattal, a rokonok pedig jót kacagva kiáltották, hogy: „Egyél, nem jött meg a segély!” Végül 27 perc 38 másodperc alatt nyert könnyedén Tibi, aki evés közben végig szeletelt. Tibi egyébként azt mondta, hogy még reggelizett is.

Egy ilyen verseny sajnos nem úgy néz ki, mint ahogy azt az ember elképzeli. Senki sem több egy mázsánál, nem úgy eszik a hotdogot, hogy a fele péppé rágva végigcsorog a pólójuk alatt a mellkasukon, és egy embert sem láttam, akinek a kezében egyszerre két hotdog lett volna. De azért a szűkölő emberek látványa így is isteni, főleg hogy 1000 forint nevezési díjért cserébe tehették tönkre az egész délutánjukat.

Az értelmetlenül és funkciótlanul meghívott sztárvendégek gyakorlatilag nem csináltak semmit. A telefonján végig a Facebook-oldalát figyelő VV Seherezádé még odaállt Stohl mellé 3 percre a fotók kedvéért, de a forrófejű Urbán Flórián például csak csendben ült egyedül egy asztalnál, míg Gotti, aki azzal lett pár óráig ismert, hogy járt VV Szandikával, izmos barátaival nevetgélt hátul. (Igazi bromance-nek voltunk a szemtanúi, amikor megláttuk, hogy az egyik pajti poénból szalvétával cirógatja a vigyorogva tűrő Gotti fülét.)

A második körbe beállt a kis Ali is, aki kb. 7 éves lehetett, így csak három hotdogot kellett megennie, de Stohl végig biztatta, hogy adja fel, ahogy a kisfiú egyre jobban fújtatott. Ekkor már a megélhetési kínai Kis Chan és a sidekickje is beállt, egy kicsit túlságosan is nindzsásra véve a figurát. Legalábbis a fekete ruha és az eltökélt pókerarc csak öt hotdogra volt elég. Versenyben volt még Zámbó Krisztián is, aki nem azonos a király fiával.

Amikor úgy tűnt, hogy Tibi pár perce felállított rekordja veszélybe kerül, Stohl szólt neki, hogy lehet, hogy le fogják győzni. „De nem hagyjuk, hogy kimenjen” – tréfálkozott Stohl. „Sok a kollega” – viccelődött Tibi is. És hát valóban, nem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy nem a Nemzeti Színház színésze volt ott az egyetlen börtönviselt ember. Végül Tibié lett a wellnesshétvége a gyertyafényes vacsorával, a tetoválással, az oklevéllel és egy hellyel a dicsőségfalon, de a díjátadón már nem nagyon volt közönség, hiszen úgysem hányt senki. Stohl egyébként tisztességesen odatette magát, a végére szép nagy pisztolytáskákat izzadt össze.

Ahhoz képest, hogy száz éve a legtöbben vasárnap reggel legfeljebb a templomba mehettek el, üdítő volt látni, hogy Újpest szívében szökkent szárba egy olyan amerikai találmány, mint az erőszakos hotdogevés, de aki a hét végén még ennél is több kultúrát szeretne fogyasztani, annak itt van egy régi, rövid gyűjtemény titkos fütyinevekről.