Koronavírus adatok

2022. jan. 27.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Károly, Karola
2 °C
7 °C

Kezd kialakulni 1956 kánonja az oktatásban

2012.10.22. 08:19
Gyakorlatilag csak egy vagy két tanórában tanulnak az 1956-os forradalomról a diákok az általános iskola nyolcadik osztályában és tizenkettedikben is, de az előzményekkel és következményekkel további órákon is foglalkoznak. Az évforduló előtt évenként megemlékezéseket, rendhagyó órákat, ünnepségeket is tartanak az iskolákban, ezeken további ismereteket szerezhetnek a gyerekek.

A forgalomban levő hivatalos tankönyvek akkreditációs eljáráson estek át, ezek a művek tudományosan megalapozottak. A tankönyvek ezért alapvetően hasonlóan dolgozzák fel a témát, de különbségek a hangsúlyokon lehetnek - mondja Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke azzal kapcsolatban, hogyan oktatnak ma 56-ról az iskolákban. Egyes kiadványok többet foglalkoznak a fővárosi utcai harcokkal, mások a forradalom előzményeivel, esetleg Nagy Imre szerepével, érzékelteti az eltéréséket.

Bizonyos események minden könyvben benne vannak, Miklósi szerint kezd kialakulni 1956 kánonja, hasonlóan 1848-hoz. Kánonon azt kell érteni, hogy miként 1848-ról mindenki tudja, hogy hol zajlottak a fontos események (a Pilvax kávéházban, Landerer nyomdájánál, a Nemzeti Múzeumnál, stb.), úgy 56 esetében is kezdenek kialakulni ezek az ismeretek. Ilyen mozzanat például az október 23-ai tüntetések elindulása, vagy az aznap esti hármas eseménycsoport a Sztálin-szobornál, a Parlamentnél és a rádiónál.

1956 iskolai oktatásáról Miklósi elmondta, hogy a rendszerváltás előtt a tankönyvekben 1956-ot ellenforradalomként minősítették. Ennek ellenére kevesen tanították ezt a párt hivatalos álláspontjának megfelelően, de kevesen voltak azok is, akik forradalomnak nevezték. A tanárok többsége a két álláspont között helyezkedett el.

A rendszerváltás után 56 egy csapásra forradalom és szabadságharc lett. A tanárok és diákok egyaránt új, addig hozzá nem férhető forrásokat kerestek. Miklósi szerint tanulságos, hogy az elmúlt több mint két évtizedben miként változott a diákok érdeklődése a forradalom iránt.

Közvetlenül 1989 után a diákokat nagyon érdekelte a téma. Pár évvel később nehéz lett tanítani, mert néhány volt ötvenhatos aktuálpolitikai szerepet vállalt, és ennek negatív kicsengése lett. Mészáros Márta filmje „A temetetlen halott” később megint felkeltette az érdeklődést, bár magának a filmnek voltak szakmailag vitatható pontjai. Összességében hullámzó volt a diákok között 56 megítélése.

Az egyénenként nagyon változó, hogy kinek mennyi ismerete van 56-ról, mielőtt tanulnának róla az iskolában. Miklósi szerint nagy szerepe van ebben a családnak. Ha például a diáknak a nagypapája mesél a saját élményeiről, az meghatározó lehet. Miklósi szerint jó, ha a tanár arra kéri a gyerekeket, hogy érdeklődjenek otthon 56-ról, hogy érezzék, hogy családjukon keresztül ők is érintettek a „tananyagban”. Különösen érdekes, ha több történet azonos és különböző elemeit vethetik össze az órán.

A történelemtanár úgy látja, mára „helyére került”, hogy 1956 ünnep, és pozitív esemény. A történettudomány számára régóta nem kérdéses az 1956-os forradalom helye, szerepe a magyar történelemben, de egyes részkérdésben vannak szakmai viták. Ugyanakkor a magyar társadalom máig nem dolgozta föl „a forradalmat”. Miklósi szerint a megoldás az lehet, ha széleskörű vita indul erről. Ennek eredményeként kerülhet a közgondolkodásban is méltó helyére 1956.



  • Vennék
  • Bankszámla