Oszlatástól a Bajnai-Orbánig

2012.10.23. 08:54
2012-ben szinte már nem is kérdés, hogy október 23. már csak másodsorban nemzeti ünnep, elsősorban viszont ürügy a pártoknak arra, hogy sok embert ki lehet vinni az utcára politikai gyűlésekre. Ma már azt számolgatjuk előre, Orbán Viktor vagy Bajnai Gordon visz majd ki több embert, de nem volt ez mindig így a rendszerváltás óta.

A fordulópont 2002. október 23. volt, ekkor beszélt először Orbán Viktor a teljes Erzsébet teret, az Andrássy út Operáig tartó szakaszát és az Erzsébet térre befutó nagyobb utcák bevezető szakaszait megtöltő tömeg előtt. Fél évvel jártunk a Fidesz elveszített választása után, ekkor váltak megszokottá a Kossuth téri óriásgyűlések és ekkor aktivizálódnak a polgári körök. A Fidesz gyűlése pedig, a jelentős tömegbázissal a háta mögött, a kormányzati évek után először volt nem szükségszerűen ciki állami ünnep, hanem egy ellenzéki párt rendezvénye.

2002. október 23.Az 1956-os forradalom és szabadságharc 46. évfordulóján a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör ünnepi menetet szervezett a Terror Házától az Erzsébet térig ahol az összegyűltek előtt Orbán Viktor volt miniszterelnök mondott beszédet.
2002. október 23.Az 1956-os forradalom és szabadságharc 46. évfordulóján a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör ünnepi menetet szervezett a Terror Házától az Erzsébet térig ahol az összegyűltek előtt Orbán Viktor volt miniszterelnök mondott beszédet.
Fotó: Koszticsák Szilárd

Magyarországot sosem fogják legyőzni

“Ne féljetek, amíg együtt leszünk ezen az úton, Magyarországot soha nem fogják legyőzni, mert mi minden nap újrakezdjük” - mondta akkor Orbán Viktor.

Közben a másik oldalon is zajlott az élet, az MSZP koszorúját az MTI tudósítása szerint széttépte egy 150-200 fős csoport  a Rákoskeresztúri Újköztemető 301-es parcellájában szerdán. A csoport később bekiabálásokkal és fütyüléssel az SZDSZ ünnepségét is megzavarta. Az MSZP koszorúját még az SZDSZ rendezvénye előtt ismeretlenek fehér lepedővel letakarták, és ráírták, hogy gyilkosok.

Szijjártó nagy pillanata

1988-ban még feloszlatták a Fidesz budapesti megemlékezését. A kilencvenes években a Fidesz ünnepségei jellemzően jóval kisebbek voltak, és gyakran tartották Budapesten távol. 1995-ben például Pápán beszélt Orbán Viktor, és azt mondta, a “polgári pártok összefogására van szükség, hogy az immár második szabad választásának következményeiben csalódott Magyarország ne a kétségbeesés, a kiábrándultság, a reménytelenség és a mindent felforgató radikalizmus, hanem az újrakezdést, sikert ígérő lehetőség felé forduljon”. “Olyan világ eljövetele fenyeget, amelyben a felül lévők gyermekei érdemüktől függetlenül mindig felül lesznek, és akik ma alul vannak, azoknak a gyermekei is ott maradnak” - mondta ekkor. Ez volt az a beszéd, amit hallgatva az akkor még gimnazista Szijjártó Péter elhatározta, hogy Orbán mellett akar dolgozni. Érdekesség: ugyanekkor Torgyán József arról beszélt, Magyarország a liberalizmus igája alatt nyög.

Visszanézve feltűnő, hogy még 1997-ben, a választás előtti évben is csak az Uránia mozit töltötte meg a Fidesz október 23-án. Akkori beszédében Orbán a politika fontos kritériumai közé sorolta, hogy “az előremenetel a tehetség és ne a korrupció, vagy az elvtársi uram-bátyám összefonódások függvénye legyen”.

A hétfejű sárkány

1998-ban döntött aztán a Fidesz-kormány arról, hogy a hivatalos állami megemlékezések sorába tartozzon a műegyetemi megemlékezés. Az első ünnepségen Orbán Viktoron és a kormány tagjain kívül Göncz Árpád köztársasági elnök is jelent volt.

Ugyanekkor az október 23-át szintén minden évben megünneplő MIÉP gyűlésén Csurka István arról beszélt, Istennek tervei vannak velünk. “A kijelölés 42 éve megtörtént. Ha akkor egy hétfejű sárkányt legyőztünk, le kell győznünk a globalizmus és a liberális kozmopolitizmus ezerfejű sárkányát is."

2006-ig minden más volt

"A Fidesz felszólítja az MSZP-t, hogy ne rontsa el az ünnepet és őrizze meg október 23. méltóságát. Miközben a szocialisták álságos módon a megbékélésről beszélnek, a werberi stratégiának megfelelően már az ünnep estéjén gyűlöletet szítanak.” Ez egy hamisítatlan kétezres évek eleje-hangulatú nyilatkozat Révész Máriusztól 2003-ból. Révész Lendvai Ildikóra reagált, aki azt mondta, “Orbán Viktor saját tábora harci szellemének felcsigázására igyekezett felhasználni a Fidesz és az MDF Széna téri megemlékezését” abban az évben. Hasonló hangulatban teltek az évtized első felében a megemlékezések, a következő fordulópont természetesen 2006 volt.

2006. október 23-án egy hónappal jártunk az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, a kialakult belpolitikai válság és az első zavargások után. A Fidesz az Astoriánál tartott tömeggyűlést, ami rendben le is zajlott, az innen távozó tömegbe azonban a rendőrség belevezette a Deák téren randalírozókat. Az összekeveredett embertömeget a rendőrök brutális túlkapásokkal oszlatták fel, sokan megsérültek a békés tüntetők közül is. Az események rányomták a bélyegüket a következő évek politikai eseményeire, a nemzeti ünnepek hangulata is megváltozott egy időre.

Az elszámoltatás ígérete

Egy évvel később, 2007-ben újabb összecsapások zajlottak, nagyjából kétszázan csaptak össze a rendőrséggel Budapesten. Orbán akkor már elszámoltatást ígért a 2006-os események elkövetőinek, felbujtóinak és értelmi szerzőinek. Egyúttal már a 2008-as “szociális népszavazásra” készült és azt mondta, ez olyan egységet hozhat, amire nem volt példa 1956 óta Magyarországon. Nyakó István MSZP-szóvivő akkor is azzal vádolta Orbánt, kampánycélokra használja az ünnepet, ami szerinte bűn.

A következő fordulatot már 2011 hozta, ekkor ugyanis már nem a Fidesz, hanem az Egymillióan a sajtószabadságért-csoport hozott össze több tízezres tömeget, éppen a kormány elleni tiltakozásul. Orbán Viktor akkor brüsszeli teendői miatt nem volt Budapesten, nélküle pedig nem vállalta be a nagygyűlést a Fidesz.

2012 újabb fordulópont lesz abból a szempontból, hogy először lesznek az utcán teljesen eltérő szándékú, de külön-külön is tízezres tömegek.



  • Bérelnék
  • Bankszámla