Nem volt bejelentve a Rendszervágás
További Belföld cikkek
- Áder János új versenyt jelentett be
- Hamarosan megszólal a kormány, minden kérdésünkre választ kaphatunk
- Karácsony Gergely: Budapesten csak egy esélyes jelölt van, az pedig én vagyok
- Már csak két fagyos hajnal, és visszatér a nyár
- Gyíkemberek és Moszad-ügynökök is szóba kerültek az Orbán Viktort halálra ítélő csoport tárgyalásán
Rendszervágás néven, a Facebookon szervezték azt a tüntetést október 23-án a Jégbüfénél, amin szélsőjobbosok a Milla ellen tüntettek heves zsidózások közepette (lásd alább videónkat). A facebookon „hazafiak hívtak hazafiakat” a megmozdulásra, de szerdán utólag törölték az öt magánszemély által szervezett eseményt.
Az BRFK sajtószolgálatától megtudtuk, hogy a tüntetést a szervezői nem jelentették be. Annak ellenére, hogy a be nem jelentett tüntetés szabálysértésnek számít, a rendőrség nem indít eljárást ezügyben, de ezt a döntésüket nem indokolták.
Nem volt bejelentés
Egyáltalán nem lényegtelen a foganatosítható rendőrségi eljárások szempontjából, hogy egy tüntetést bejelentenek-e előtte, vagy sem. Ahogy Hegyi Szabolcstól, a TASZ politikai szabadságjogok programvezetőjétől megtudtuk, alapvetően három forgatókönyvvel lehet számolni. Amennyiben a szervezők nem jelentették be a demonstrációt, de az békés lefolyású, akkor a rendőrségnek nem kell feloszlatnia a tömeget. Ilyenkor a szervezők ellen indíthatnak szabálysértési eljárást. A jogász szerint nem bejelentett tüntetésnél ismeretlen elkövető ellen, de meg kell indítani az eljárást, ám ezt a rendőrök most mégsem teszik meg.
Ha a rendezvény rendbontással, agresszióval jár, azt a hatóságok kötelesek feloszlatni. Csakhogy előfordulhat, hogy egyedi esetnek számít, ha egy kívülállót bántalmaznak, ezért az egész tüntetést nem oszlathatják fel. A szóban forgó tüntetésen egyik kollégánkat megverték. A rendőrök bántalmazással kapcsolatban súlyos testi sértés miatt indítottak eljárást ismeretlen tettes ellen, de több részletet nem árultak el.
Bejelentve
Megint más a helyzet egy bejelentett tüntetés esetében: ennek a biztosításáról a rendőrség a bejelentés alapján köteles gondoskodni. A gyülekezési törvény szerint minden utcai demonstrációt legalább három nappal annak lebonyolítása előtt be kell jelenteni. Ez alól bizonyos feltételek mellett kivételeket enged meg az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján a szabálysértési törvény, miszerint nem csak a törvényes bejelentést lehetetlenné tevő objektív körülmények felmerülése, hanem aktuális eseményekre való gyors, spontán reakció esetén is a bejelentés hiánya még nem teszi jogellenessé a gyülekezést.
Mivel egy nemzeti ünnepre szervezett tüntetés nyilvánvalóan előre tervezhető, ezért semmi esetre sem esik az előbb említett mentességi kategóriába. Ennek értelmében, ha a szervezők elmulasztották a bejelentési kötelezettségüket, szabálysértési eljárásra számíthatnak.
És a zsidózás mehet?
Felvetődött még a kérdés, hogy az eseményen készült videónkban is látható, hosszú ideig tartó zsidózást nem kellett-e volna a helyszínen a rendőröknek szankcionálni vagy véget vetni neki, de a jogász szerint pusztán a zsidózás nem törvényellenes. "A zsidózásra nincsen explicit tiltás, csak a nemzet-szocialista és kommunista rendszerek bűneinek tagadására vagy az uszításra. Uszításnak az számít, ha valakik kifejezetten gyűlöletet szítanak és erőszakos tettekre szólítanak fel, és fenn is áll a közvetlen veszélye annak, hogy az erőszak bekövetkezik" - mondta el Hegyi Szabolcs. Sok összetevőn múlik, hogy mi számít uszításnak. Hegyi szerint nem a beszéd tartalma dönti el, nem a zsidózás vagy a cigányozás, hogy az jogsértő-e, hanem a beszéd objektív környezetétől is, mert ha például a Dohány utcában, a zsinagóga előtt kiabálnák, hogy "Dunába a zsidókkal!" - az inkább uszításnak számítana, mint ha a Milla-tüntetésen hangzik el. Önmagában az, hogy erőszakos jelszavakat kiabálnak, lehet például garázdaság szabálysértése, de oszlatási oknak ez nem minősül.
Helsinki
Ivány Borbála, a Helsinki Bizottság jogásza szerint az Indexen bemutatott videón látható jelenetek miatt a rendőröknek fel kellett volna lépniük, hiszen feltehetően észlelték az újságíró bántalmazását. Ivány szerint a felvétel alapján alapos a gyanú, hogy az Index munkatársát vélt politikai nézetei (biztos millás) illetve vélt származása (biztos zsidó) miatt támadták meg. "Ez gyűlölet-büncselekmény, ami ellen hivatalból a helyszínen meg kell indítani az eljárást, a tetten ért ért bántalmazót elő kell állítani a rendőrségre" - mondta az Indexnek Ivány. Ha csak azért támadták meg kollégánkat mert például felvételt készített, vagy csupán felbőszítette a szélsőségeseket, akkor pedig - 8 napon belüli sérülés esetén - legalábbis garázdaság miatt kell eljárást indítani.