Nagyon rosszul kezelték a gyermekotthonban molesztált gyerekek ügyét

  A gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való alapjogát sérti, ha a velük foglakozó szakemberek nem, vagy csak későn jelzik a gondjaikra bízott gyermek szexuális bántalmazásának gyanúját - állapította meg Szabó Máté alapjogi biztos. Jelentése szerint ugyanezen alapjog sérelmének közvetlen veszélyét idézi elő, ha a tanúként kihallgatott gyermekek törvényes képviseletét olyan személy látja el, aki munkajogi függőségi viszonyban áll a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított intézményvezetővel.  

Az ombudsmani hivatal levele alapján az egyik fővárosi fenntartású gyermekotthon néhány dogozójának 2011 szeptemberében több fiú panaszkodott arról, hogy a gyermekotthon igazgatója szexuálisan molesztálta őket. Az igazgató ellen szexuális bántalmazás gyanúja miatt rendőrségi eljárás is indult.

Az ombudsmanhoz forduló panaszos szerint az elmúlt években több gyermek utalt arra, hogy az igazgató szexuális tartalmú célzásokat tesz, időnként intim helyen érinti meg őket. Az egyik nevelőnek négy évvel ezelőtt egy 7. osztályos növendéke például azt mesélte, hogy a gyermekotthon szolgálati lakásában lakó igazgatóhoz többször ment sakkozni, ahol az igazgató szexuális tartalmú célzásokat tett és egy alkalommal megérintette a fiú heréjét. Erről az esetről az intézményben nyolc-kilenc nevelő tudott. 2010 novemberében egy másik gyermek is azt mesélte a szabadidőszervezőnek, hogy az igazgató megfogta a nemi szervét.

A gyermekek az ombudsman szerint valós segítséget nem kaptak. A felnőttek, akik tudtak a bántalmazás gyanújáról, csupán egymás között tettek kísérletet a probléma megoldására. Szóltak az igazgatónak is, de csak tavaly ősszel fordultak az intézmény fenntartójához. A gyermekek közül ezután többen arról panaszkodtak, hogy az igazgató, a társaik, illetve a szakdolgozók egy része megpróbálta befolyásolni őket. Volt olyan gyermek, akinek nevelője nyomására írásban kellett nyilatkoznia arról, hogy hazudott.

A biztos álláspontja szerint már a gyermektől érkező első jelzés után lehetőség lett volna arra, hogy az ügyben szakember (pszichológus, gyermekjogi képviselő, gyámi tanácsadó) járjon el. A késés azonban az alapvető jogok biztosa szerint sértette a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való alapjogát, és nem teljesült a gyermekvédelmi törvényben előírt jelzési és együttműködési kötelezettség sem.    

A gyermekek gyámja - az intézmény igazgatója - a nyomozás megindításakor lemondott gyámi tisztségéről. A gyámhivatal az igazgatóhelyettest rendelte ki gyámul. Az igazgatóhelyettes azonban hosszú évek óta munkakapcsolatban állt a gyanúsított igazgatóval, neki volt alárendelve. Az alárendeltség miatt nem volt kizárható az érdekellentét a gyermekek és a törvényes képviseletüket ellátó személy között – ami az ombudsman szerint közvetlenül is veszélyeztette a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogát. A biztos álláspontja szerint az érintett gyermekek törvényes képviseletére a gyermekotthon igazgatójától független eseti gondnok kirendelése volt indokolt.

Szabó Máté az emberi erőforrások miniszterét kérte, hívja fel a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók figyelmét a gyermekvédelmi törvényben foglalt jelzési és együttműködési kötelezettség teljesítésének jelentőségére. A legfőbb ügyészt pedig felkérte, hogy a jelentést ismertesse az irányítása alá tartozó nyomozó- és a nyomozás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészi szervekkel.

A rendőrség az igazgató ellen folytatott nyomozást 2012 nyarán megszüntette, mivel nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!