Erzsébet
4 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Megemlékeztek az 1956-os forradalom leveréséről

2012.11.04. 19:38
Országszerte több helyen is megemlékezéseket tartottak vasárnap az 1956-os forradalom leverésének 56. évfordulóján.

Az emléknapon átadták Jánosi Katalinnak, Nagy Imre unokájának és a Nagy Imre Alapítványnak a kivégzett miniszterelnök egykori bőröndjét, amely nemrég került elő Bosznia-Hercegovinából. Az ünnepségen megjelent Orbán Viktor kormányfő is. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel közölte, hogy a bőrönd az MTA Nagy Imre Emlékház gyűjteményében kap helyet.

Varga Mihály tárca nélküli miniszter az óbudai Kiscelli Múzeumnál tartott koszorúzáson vett részt, ezt megelőzően arról beszélt, hogy 1956. október 23-a a szabadság napja, Európa 20. századi történelmének egyik legfelemelőbb ünnepe, november 4-e pedig a szégyen, a gyász az árulás napja. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Európa és az Egyesült Államok vezetőinek fennkölt szavai, a szabad világ nevében elhangzott kioktatásai ellenére a legnagyobb élethalál küzdelmünkben egyedül maradtunk - fogalmazott a miniszter.

Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, 1956-os halálraítélt Hódmezővásárhelyen arról beszélt, hogy "1956 címerét soha ne adjuk át a hóhérok kezébe". Az 56-os címer miatt nagyon sok ember végezte az akasztófán, s ma hóhéraink akarják kisajátítani a vörös csillag helyett - mondta az egykori forradalmár a hódmezővásárhelyi önkormányzat rendezvényén, amelyen az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésére és a szovjet csapatok bevonulására emlékeztek.

Az MSZP szerint november 4-e mának szóló üzenete, hogy bár ideig-óráig győztesnek érezheti magát egy hatalom, a magyarok szabadság és demokrácia iránti vágyát végérvényesen elfojtani nem lehet. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a forradalom üzenete tovább él, és "itt van velünk ma is, amikor annyian a puszta megélhetésükért küzdenek, amikor szabadságunkat a kiszolgáltatottság, a bizonytalanság, a pénztelenség korlátozza. Amikor újra vannak, akik önző hatalmi érdekből minden erejükkel azon vannak, hogy korlátozzák a szabadságot és gyengítsék a demokráciát – mindazt, amiért a magyarok küzdöttek 56 évvel ezelőtt".

A Szerb Köztársaság budapesti nagykövetsége és a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete november 4-én közösen emlékezett meg arról, hogy 56 évvel ezelőtt az akkori Jugoszlávia Nagy Imrének és a mellette kitartó politikusoknak, valamint családjaiknak menedéket adott. A megjelentek az ennek kapcsán áldozatul esett sajtóattasé, Milenko Milovanov előtt is főt hajtottak.

A XVIII. kerületi 1956-os emlékmű vasárnapi avatóján Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mondott beszédet. Hangsúlyozta: 1956-ban a magyar nemzet megmaradása volt a tét, az emberhez méltó élet biztosítása volt a cél, és a nemzet önbecsülése forgott kockán, ezért nem számított a túlerő.

Szavai szerint 1956-ban nem lehetett realistának lenni, mert az a biztos pusztuláshoz, az önfeladáshoz vezetett volna. Hangoztatta, a magyarok szabadság nélkül nem tudnak élni, és a történelemben akárhányszor is fosztották meg attól, előbb-utóbb mindig visszaszerezték; ha kellett harcoltak, ha kellett meghaltak érte. Felidézte, hogy a forradalom, a szabadságharc, a "nemzeti felszabadító háború" mindössze két hétig tartott, mégis megrengette a világot.

Polt Péter legfőbb ügyész - az 1956-os forradalom hőseire emlékezve - az ügyészi testület nevében a kegyelet virágait helyezte el az Új Köztemető 301-es parcellájánál - közölte az MTI-vel Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Budapesten este hat órakor a Kossuth téren őrlángra állították a forradalom lángját az 1956-os emlékműnél, és mécseseket is gyújtottak.

1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, és leverték az október 23-án kirobbant forradalmat és szabadságharcot. Az országban néhány helyen elszórtan még egy hétig tartott a fegyveres ellenállás. Nagy Imre miniszterelnök családjával és a hozzá közel álló politikai körrel november 4-én menedékjogot kért és kapott a jugoszláv nagykövetségen, de november 22-én a szovjet titkosszolgálat segítségével tőrbe csalták, és a romániai Snagovba hurcolták. 1958-ban perbe fogták, majd kivégezték.