Úgy hazudjon, hogy közben igazat mond

„Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot” – írja a Harmonia Caelestis című művében Esterházy Péter. Az író fantáziája persze nem szárnyalhat olyan szabadon, mint a magyar kormány államtitkáráé. Soltész Miklós, az emberi erőforrások államtitkára ugyanis konkrétan azt követelte a szocialisták vezérszónokától, Lukács Zoltántól, hogy „ne úgy hazudjon, hogy közben nem mond igazat”. És nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor a rosszhiszemű olvasó arra gyanakodhatott, hogy a közvetítésben leírtak a tudósító agyszüleményei.

(Kivételesen nem linkeljük külön-külön a felszólalásokat, az élő közvetítésünk archivált változatát itt olvashatja.)

A nap retorikai színvonalát már az ülés előtt megalapozták a képviselők, akik sajtótájékoztatóikon a közoktatás jéghegynek tartó hajójáról és javaslatcsomagok csokrának kibontásáról értekeztek. Ezután Rétvári államtitkár még csak családvédelmi intézkedésként értelmezte újra mindazt, amit a kormány az elmúlt két évben elért, de Hoffmann oktatási államtitkár már minősítéseket minősített minősíthetetlennek és követelte a jelzők szövegelemzését Osztolykán Ágnesnek válaszolva. Tőle tudtuk meg azt is, hogy „az állam mi vagyunk”, és a többes szám első személyt tényleg önmagukra, vagyis a parlamenti képviselőkre és a kormányra értette.

Utána Révész Máriusz idézte meg Bajnai Gordon lapunknak adott interjúját és bajnaizott hosszasan a szemkilövések apropóján. „Az nem kérdés, hogy Magyarországon idén is lesz tél” – következett a szocialista Lukács, akinek úgy kéne hazudnia, hogy közben igazat mond. Ezután jelentette be Vona Gábor ország-világ előtt, hogy minden tisztességes cigányembert a testvérének tekint. Utána a cigánykérdés megoldására egy bizottság felállítását követelte.

„Jól tudjuk, hogy ha valaki valamit nem akar megoldani, felállít egy bizottságot” – na ezt nem Győri Enikő EU-ügyi államtitkár válaszolta Vonának, hanem a jobbikos Novák Előd Pintér Sándornak egészen más témában pár perccel később. Győri inkább csak kikérte magának Vona vádját, hogy Jeszenszky Géza norvégiai nagykövet igazat mondott volna. Novák amúgy az ügynöklisták nyilvánosságáról kérdezte Pintér belügyminisztert, akitől megtudtuk, hogy a kormány nagyon szeretné azokat nyilvánosságra hozni, csak az istennek se megy neki.

Ezután olyan történt, amit még sosem láttunk, pedig már a Gyurcsány-kormány idején is a parlamentben ültünk hétfőnként. Czomba Sándor államtitkárra őszinteségi roham tört, ezért beismerte, hogy az egész magyar gazdaság belepusztult volna, ha olyan mértékben emeli a béreket, ahogy az a kötelező minimálbéremelésből következett volna. Majd egy érdekes matematikai művelet eredményét ismertette, miszerint ha összeadjuk az idei reálbércsökkenést a jövő évi várható reálbércsökkenéssel, reálbérnövekedést kapunk. Persze Elképzelhető, hogy összeadás helyett szorzásra gondolt, annak se volna kevesebb értelme.

A Nemzetgazdasági Minisztérium cikkünk másnapján a következő helyreigazítást juttatta el szerkesztőséngünkhöz: Az Országgyűlés jegyzőkönyvének tanúsága szerint Czomba Sándor államtitkár válasza így hangzott el szó szerint: „Azt javaslom, tisztelt képviselő asszony, hogy ne egy-egy évet ragadjunk ki. Átállunk az egykulcsos arányos adórendszerre. Ez bizony egy nehéz átállás, és három év kell ahhoz, hogy ennek mindenféle hatása, pozitív hatása érvényesüljön. Figyelje meg a KSH adatait, 2011-ben reálszinten 5,8 százalékkal nőttek a bérek a családi adókedvezményt figyelembe véve. A többgyermekes családoknál ennél lényegesen magasabb volt. Valószínűleg az idei évben nem mondhatjuk el ezt a számot, valószínűleg reálszintű csökkenés várható, de én azt javaslom, hogy a három évet együtt vizsgáljuk, és meggyőződésem, hogy a három évet együtt vizsgálva, a végszaldó pozitív lesz.”

A további felszólalásokból már csak Halász János „Elmúltnyolcév” című szabadversét idéznénk:

Vizitdíj. Kórházi napidíj. Önökkel ellentétben az emberek. Elmúltnyolcév. Az ország eladósítása, államadósság. Egyszerűen az sem igaz, amit kérdez. Hazudik.

A nap fénypontja az azonnali kérdések voltak, melynek során Orbán Viktor tisztázta azt a félreértést, hogy ő a diktatúra ellen harcolt volna. Minderről bővebben ebben a cikkünkben olvashat. Itt a továbbiakban majd a határozathozatalokról olvashat.

Elsőként a magyar katonák afganisztáni szerepvállalásáról szóló beszámoló elfogadásáról döntöttek, majd Rogán Antal, Gulyás Gergely, Puskás Imre és Rubovszky György kormánypárti képviselők javaslatára újra módosították a parlamenti házszabályt. A javaslat szerint a költségvetés zárószavazása előtt a költségvetés egyenlegét és a kiadási és bevételi főösszeget érintő módosító indítványt kizárólag a kormány vagy a költségvetési bizottság nyújthat majd be.

A határozathozatalok után Matolcsy György a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló törvényt módosító javaslatának vitájával folytatják az ülést, majd Orbán Viktor a parlamenti évadot megnyitó beszédében beígért pénzügyi ombudsmanjáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következhet. Ezután még tárgyalnak a földgázellátásról, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról és a Költségvetési Tanács elnökének vagyonnyilatkozatáról is.

Hétfőn tárgyalhatják az államháztartási törvény módosítását is, amit a különleges sürgős eljárás szabályai szerint kedd reggel már el is fogadhatnak. Rogán Antal javaslatára mégis átírhatnák a költségvetés fő számait, amiket elvileg már a nyáron kőbe véstek.

Kedden aztán politikai vitanappal folytatódhat az ülés, Rogán Antal kezdeményezésére feltárják, hogy mégis ki tehet az ország eladósodásáról. A kormány álláspontját a vitában személyesen Orbán Viktor ismerteti majd.

Az öt és fél órán át tartó színjáték után megvitatják az új komáromi híd építéséről szóló szlovák-magyar megállapodást, a csődtörvény és a bérgaranciaalapról szóló törvény módosítását, az afganisztáni magyar tartományi újjáépítő-csoportról szóló kormányhatározat módosítását, a Kehi jogköreit módosító törvényjavaslatot, a filmtörvényt, a kulturális örökségvédelmi törvényt és a fővárosi ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényt.

A hétfői általános vita után már kedden részleteiben is megvitathatják a pénzügyi ombudsmanról szóló törvényt. A nap a NAV-ról szóló törvény részletes vitájával zárul majd.

Szerdán az oktatási, a szociális és a gyermekvédelmi intézmények államosításáról szóló törvényjavaslatok vitájával kezdenek, majd a Gazdasági Versenyhivatal beszámolójának vitájával folytatják a munkát. És ha a parlament hozzájárul és újranyitja, szerdán tarthatják a választási eljárási törvény részletes vitáját is.