Hella
10 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Elkaszálták Magyarországot a bírák kényszernyugdíjazása miatt

2012.11.06. 10:36 Módosítva: 2012.11.06. 17:30
Az Európai Bíróság a bírók korábbi 70 éves nyugdíjkorhatárának 62-re csökkentését az életkoron alapuló diszkrimináció tilalmába ütköző intézkedésnek minősítette. A luxemburgi testület döntése az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás végére tett pontot.

Az Európai Unió Bírósága mai ítéletében kimondta, hogy nyugdíjkorhatár leszállítása az életkoron alapuló, nem igazolható hátrányos megkülönböztetésnek minősül. A kormánytöbbség a törvény elfogadásakor arra hivatkozott, hogy a cél a közszolgálatban dolgozókra vonatkozó nyugdíjszabályok egységesítése, és hogy a döntést nyomatékosítsák, azt az alaptörvénybe is beemelték.

A luxemburgi döntés szerint azonban "az intézkedés nem áll arányban a magyar jogalkotó által elérni kívánt, a közszolgálatba tartozó foglalkozásokra vonatkozó nyugdíjkorhatár egységesítésére és az igazságszolgáltatáson belül kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányuló célokkal".

Magyarországon 2011. december 31-ig a bírák, ügyészek és közjegyzők 70 éves korukig
maradhattak hivatalban. A 2011-es jogszabályi változások miatt 2012. január 1-től az általános nyugdíjkorhatárt elérő, vagyis a 62. életévüket betöltő bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya kötelezően megszűnt.

Azoknak a bíróknak és ügyészeknek a szolgálati jogviszonya, akik az életkort 2012. január 1 je előtt betöltötték, 2012. június 30 án megszűnt. Az említett korhatárt 2012. január 1-e és december 31-e között betöltő bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya idén év végén szűnik meg. 2014. január 1-től a közjegyzők szolgálati jogviszonya is azon a napon szűnik meg, amikor elérik az általános nyugdíjkorhatárt.

A bírói nyugdíjkorhatár leszállítása miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert úgy ítélte meg, hogy a kötelező nyugdíjkorhatár ilyen gyors és radikális leszállítása az életkoron alapuló diszkriminációnak minősül. A Bíróság helyt adott a Bizottság azon kérelmének, hogy az ügyet gyorsított eljárásban bírálja el, ami lehetővé tette az eljárás tartamának öt hónapra csökkentését.

Meg kell szüntetni a diszkriminációt

Ha a Bíróság megállapítja a
kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Ebben az esetben Magyarországnak meg kell szüntetnie az uniós irányelvekbe ütköző szabályozást.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat az Európai Bíróságon. Ha egy tagállam elmulasztja bejelenteni, hogy miként tett eleget az irányelv átültetésére (ebben az esetben az ítélet végrehajtására) vonatkozó kötelezettségének, a Bíróság a Bizottság indítványa alapján már az első ítéletben szankciókat alkalmazhat ellene.

A döntés indoklása szerint az életkoron alapuló megkülönböztetést csak megfelelő szociálpolitikai célok tehetik indokolttá. A bíróság szerint ilyennek minősülhetnek a Magyarország által felhozott célok is, nevezetesen a nyugdíjkorhatárnak a közszolgálatba tartozó foglalkozások tekintetében való egységesítésének szükségessége és a fiatal jogászok érintett foglalkozásokba való bejutását megkönnyítő kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítása.

A radikális, 8 éves korhatárcsökkentés azonban nem tekinthető e célok megvalósításához szükséges eszköznek. Az érintettek megalapozottan számíthattak arra, hogy 70 éves korukig hivatalban maradhatnak.

"A vitatott szabályozás hirtelen és jelentősen leszállította a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatárt, olyan átmeneti rendelkezések nélkül, amelyek biztosították volna az érintett személyek jogos bizalmának védelmét. Így e személyeknek kötelezően és véglegesen el kell hagyniuk a munkaerőpiacot, anélkül hogy idejük lett volna arra, hogy megtegyék az e helyzet következtében szükségessé váló, elsősorban gazdasági és pénzügyi lépéseket. A Bíróság e tekintetben megjegyzi, hogy egyrészt e személyek nyugdíja legalább 30% kal kevesebb, mint az illetményük, másrészt a szolgálati jogviszony megszüntetése nincs tekintettel a járulékfizetési időre, így nincs garantálva a teljes nyugdíjra való jogosultság" – áll a döntésről szóló közleményben.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint a kormány tudomásul veszi az Európai Bíróság ítéletét.

A bírósági reform miatt csak 2012-ben 274 bírónak kell nyugdíjba vonulnia. A bírói nyugdíjkorhatár leszállítását júliusban alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság (AB), részben formai, részben tartalmi okok miatt. Időközben a nyugdíjazott bírók által indított munkaügyi perekben is számos ítélet született, amelyekben kivétel nélkül a felperes bírók javára döntöttek.

Közben 105 érintett a Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke viszont az AB döntésének bejelentésekor közölte, hogy a nyugdíjazott bírókat nem helyezik vissza.

Döglött kutyát vágtak fejbe

Orbán Viktor szerint az Európai Unió bírósága a magyar bírák nyugdíjazásáról szóló ítéletével egy olyan jogszabályról hozott döntést, amely nem létezik, azt ugyanis a magyar Alkotmánybíróság már korábban megsemmisítette.

„Régen láttam olyat, hogy a döglött kutyát fejbe vágják. Itt most ezzel a helyzettel állunk szemben, ugyanis a magyar Alkotmánybíróság ezt a jogszabályt megsemmisítette, következésképpen az Európai Bíróság egy olyan jogszabályról hozott döntést, amely nem létezik" – fogalmazott a kormányfő, aki szerint az ügyben nincs új helyzet, most, hogy az európai bírósági döntés megszületett, a magyar kormány javaslatot fog tenni a parlamentnek a bírói nyugdíjazás kérdésének újraszabályozására.