Alajos, Leila
20 °C
36 °C

Tagadta bűnösségét a bányászati vezérigazgató-helyettes

2012.11.06. 17:11
Bűncselekmény hiánya miatt felmentését kérte a tizedrendű vádlott, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. bauxitbányászati vezérigazgató-helyettese a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőper keddi tárgyalásán a Veszprémi Törvényszéken.

K. Árpád a vallomásában azt mondta, nem érzi magát bűnösnek, nem követett el bűncselekményt, sem szándékosan, sem gondatlanul. Véleménye szerint a vád megalapozatlanul vonta le azt a következtetést, hogy a Mal ajkai telephelyén vezetői jogosultsága lenne, mert a bányászati üzem különálló egység.

Hangsúlyozta: a gyár ajkai területén sem intézkedési, sem döntési jogosultsága nincsen, a timföldgyártással, a hidrátüzemmel és a vörösiszaptérrel összefüggésben a munkaszerződése szerint nincs kötelezettsége. Vitatta a vádirat állítását, hogy szándékosan akadályozta a kármentesítést, azt mondta, a katasztrófa után a cégvezetői utasításnak megfelelően bányászati szakemberekkel a gátépítési munkákban vett részt. A bíró kérdésére elmondta, hogy az iszaptározóknál a katasztrófa előtt mindössze egyszer járt, a tározókkal kapcsolatban döntési jogosultsága nem volt.

Szakmai és emberi tisztesség

A tragédia napján történtekről elmondta: munkatársaival ebédelt, amikor telefonhívást kapott, miszerint Kolontárnál piros a mező. Hívta a halimbai bányaüzemet, mivel üzemzavarra gondolt. Amikor azt a tájékoztatást kapta, hogy ott nincs probléma, a helyszínre ment.

K. Árpád véleménye szerint a vádhatóság a vádlottak szakmai és emberi tisztességét vonja kétségbe, a kollektív bűnösség elve alapján, beosztástól függetlenül. Az ügyész válasza szerint a vád nem vonja kétségbe emberi és szakmai tisztességüket. Azt szeretnék tisztázni, hogy van-e a katasztrófának büntetőjogi következménye, és a vádlottak hibáztak-e.

Felmentését kérte a tárgyaláson a tizenegyedrendű vádlott Cs. László, a hidrátfeldolgozó divízió igazgatója is. A vád szerint mentésre irányuló intézkedést nem tett, és megszegte a segítségnyújtásra vonatkozó íratlan szabályokat. A bíróságon felolvasott vallomásában megalapozatlannak nevezte a kárelhárítási terv alapján neki felróttakat, azt, hogy értesítési kötelezettsége lett volna.

Tévesnek nevezte Cs. László a vádirat azon állítását, hogy ebéd közben értesült volna a katasztrófáról, mert csak a helyszínen szerzett tudomást a bekövetkezett tragédiáról, ahová az elsőrendű vádlott B. Zoltánnak, a Mal vezérigazgatójának kérésére ment ki. Kiemelte: a gátszakadás után a cégvezető utasítására a gyár vészleállítását intézte, amely több műszakon át tartott, és folyamatos intézkedést igényelt. Azt mondta, hogy a felelősségi körébe tartozó intézkedéseket megtette, és segítette a divízójához közvetlenül nem tartozó feladatok ellátását is. Példaként a szennyezett talaj szállításának irányítását és a fedél nélkül maradt lakosoknak átmeneti szálláshely keresését említette.

Mindkét vádlott azt vallotta: a rendőrség, tűzoltóság szakemberei már a helyszínen voltak, mire ők a történtekről értesültek, ezért nem értesítették a hatóságokat.

A Veszprémi Törvényszéken szeptember 24-én kezdődött a többi között közveszélyokozás miatt indított büntetőper a timföldgyár vezetői, alkalmazottai ellen.