Jusztin
13 °C
30 °C

Napirenden a Matolcsy-csomag

2012.11.12. 00:26
Kétszáznál is több módosító indítvánnyal alapjaiban átírhatják a választási eljárási törvényt. Egyesület nem állíthat jelöltet, a pártok csak a közmédiában, a nyomtatott sajtóban és utcai hirdetésekben reklámozhatnak. Beszavazzák az adótörvényekbe a Matolcsy-csomagot is.

Nem lesz lazsálás a parlament hétfői ülésén, a képviselők öt törvényt alkotnak és tíz másik módosító indítványairól is döntenek, köztük a már most legendás választási eljárási törvényéről, amihez a fideszes Papcsák Ferenc két hete az utolsó pillanatban nyújtott be 65 oldalnyi módosító indítványt.

A szokás szerint délután egykor kezdődő ülés szokás szerint napirend előtti felszólalásokkal indul, majd interpellációk, azonnali kérdések és kérdések következnek - ez utóbbiak most kevésbé lesznek izgalmasak, mivel Orbán miniszterelnök az első novemberi ülésen válaszolt az őt faggatóknak.

A képviselői munka lényegi része pár kisebb határozat meghozatalával indul. Elfogadják a Gazdasági Versenyhivatal 2011. évi beszámolóját, ratifikálják az új komáromi híd építéséről kötött magyar-szlovák megállapodást és elfogadják az afganisztáni magyar szerepvállalásról szóló beszámolót.

A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről

A nap első fontosabb törvénye a kritikus infrastruktúra – energiaellátás, vasúti hálózatok, ívóvíz-szolgáltatás, árvízvédelem, kormányzati informatikai rendszerek, a rendvédelmi és honvédelmi létesítmények – védelméről szól. Ez egyrészt alapvető nemzeti érdek, másrészt európai uniós kötelezettség is, A rendszervédelemről korábban kormányrendeletekben intézkedtek, mostantól magasabb szintű jogszabályban rendezik a kérdést.

Az Eximbankról és az exporthitel-biztosítóról

Matolcsy György javaslatával azt szeretné elérni, hogy a nemrégiben kizárólagos állami tulajdonba vett Eximbank és a Magyar Exporthitel-biztosító (Mehib) felpörgesse üzleti aktivitását, ennek érdekében egyszerűsítik a forrásbevonás szabályait. Megteremtik például a lehetőségét az állam kézfizető kezessége melletti forrásszerzésnek is - eddig a bank kizárólag más hitelintézetektől szerezhetett forrásokat tevékenysége finanszírozására.

Az új szabályozás szerint az Eximbank nemcsak a konkrétan exportpiacra termelő, késztermékeket előállító cégeket, hanem ezek hazai beszállítóit is támogathatná. Ugyanígy megteremtenék a lehetőségét, hogy a kizárólagos állami tulajdonú bank magyar vállalatok külföldi befektetéseit is támogassa. Ezeket az ügyleteket az új szabályozás szerint a Mehib biztosíthatja.

Ezután már csak törvényjavaslatok módosító indítványairól dönt a parlament, de ez sem jelentéktelen országunk jövője szempontjából. És nem, nem az első törvényjavaslatra gondolunk, ami nem szól másról, mint:

Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról

A kereszténydemokrata Stágel Bence és a fideszes Wittner Mária javaslatára olyan személyekről, szervezetekről vagy kifejezésekről, amelyek köthetők a múlt századi önkényuralmi rendszerekhez, a jövőben nem lehetne közterületet, céget vagy sajtóterméket elnevezni. Hogy kik alapozták meg, építették ki vagy tartották fenn ezeket a rendszereket, illetve hogy milyen kifejezés hozható összefüggésbe ezekkel a rendszerekkel, azt nem határozták meg. A cégbíróság kétség esetén a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kérheti.

Kivétel persze van, ha valaki például hordókészítő, vagy éppen Kádárnak hívják, elnevezheti így cégét.

Stágelék a sajtóra is ugyanezt a szabályt írták volna elő, azaz „Kádár” címen legfeljebb hordóipari szaklapot vagy egy kizárólag egy másik Kádárról szóló újságot lehetne kiadni. A kulturális bizottság az előterjesztők által is támogatott javaslatára a sajtóra vonatkozó szabályozást teljes egészében törölhetik.

A fideszes Balla képviselő javaslatára pedig a közterületnév-változás nem minősülne adatváltozásnak, magyarán csak emiatt nem kell igazolványt cserélni.

Stágel és Wittner kormánypárti képviselők kommunista utcanevekkel vívott harcánál komolyabb dolgokról is szó lesz. Most írják bele a szerényen csak "egyes adótörvények és azzal összefüggő törvények módosításáról" címen benyújtott törvénytervezet módosító indítványainak álcázott Matolcsy-csomagról. A megszorításokat így sikerült a jobbikos bizottsági elnök, Nyikos László aláírásával beterjeszteni. De még ezelőtt döntenek az előzetes regisztrációt bevezető választási eljárási törvény módosító indítványairól is. Köztük arról, amely szerint politikai hirdetést csak nyomtatásban lehetne megjelentetni. A pártok, jelöltek ezen kívül a közmédiában kapnának bemutatkozási lehetőséget.

A választási eljárásról

Az új választási rendszer fő szabályait ugyan már szabályozták a választójogi törvényben, de a választási eljárási törvény is rejteget még finomságokat. Az előzetes regisztrációról már sok szó esett, új elem viszont, hogy a fideszes Vas Imre teljes támogatást kapott módosító javaslatával a választási kampányt a közszolgálati médiára, a nyomtatott sajtóra és a hirdetőoszlopokra korlátoznák – vagyis kitiltanák azokról a felületekről, ahol a politika iránt érdeklődők tájékozódni szoktak.

Az eljárási törvény sorsa nem mentes a kalandoktól. Papcsák Ferenc a részletes vita lezárása után nyújtotta be saját, 212 pontból álló, 65 oldalas módosítását, de ezzel csak utat nyitott a törvény további átírásának.

A módosítók pedig igen lényeges pontokat érintenek. Papcsák javaslatára például nem csak a választást megelőző kb. fél évben, hanem két választás között a választás napját megelőző 15 napot kivéve bármikor. Papcsák a DeDi egyik fájdalmát orvosolva lehetőséget adott, hogy az amúgy csak személyes vagy online regisztráció mellett kérésre a jegyző is házhoz mehet, sőt kötelezően házhoz megy. Igaz, a választást megelőző év szeptemberétől év végéig esedékes látogatáson alapból csak tájékoztatja a lakókat a választójog gyakorlásának feltételeiről.

Lázár János eredeti elképzeléséhez képest változhatnak az ajánlási szabályok. Papcsák javaslatára azok is ajánlhatnának, akik nem regisztrálták magukat a választásra. Vas Imre pont erre hivatkozó javaslatára pedig kétszázról ötszázra emelik az induláshoz szükséges ajánlók számát. Egy ajánló amúgy tetszés szerinti jelöltet és jelölőszervezetet támogathat.

Apropó, jelölőszervezet. Alig telt el pár nap Bajnai Gordon egyesületének megalapítása után, Papcsák javaslatára máris kivették a jelölőszervezetek köréből az egyesületeket - azok a jövőben legfeljebb önkormányzati választáson állíthatnak jelöltet.

Vas Imre amúgy Papcsákhoz hasonlóan aktív volt, az ő ötletei alapján szabályozták a választási kampányt. Hirdetni a jövőben csak és kizárólag a közszolgálati médiában, közterületen vagy a nyomtatott sajtóban lehet. Azok az újságok, amelyek a javaslat egészen egyedi felfogást tükröző megfogalmazása szerint „politikai hirdetést kívánnak megjelentetni”, kötelesek a választás kiírását követően leadni hirdetési árjegyzéküket az Állami Számvevőszéknek, és csak ezen a listaáron értékesíthetik felületeiket.

Nem szabad hirdetéseket megjelentetni a kereskedelmi televíziókban, ezek weboldalain és az internetes sajtóban, kampányidőszakon kívül pedig egyáltalán nem jelenhetnének meg politikai hirdetések, csak már elrendelt népszavazással kapcsolatban.

Vas javaslatára mégis lenne kampánycsend a választás napján. A választási bizottság pedig vizsgálhatná a média „kampányban való részvételével kapcsolatos kifogást”. Hogy mi számít „kampányban való részvételnek”, azt nem határozták meg.

A választási rendszer átalakításakor rendre felbukkanó érv, hogy a kampányt olcsóbbá kell tenni, és kerülni kell, hogy a pártok fölöslegesen zaklassák a választópolgárokat.  A javaslat ennek megfelelően korábban azt is korlátozta volna, hogy a pártok kapcsolatba lépjenek a regisztrált választókkal. Most fordítottak a javaslat logikáján, így a regisztrálóknak már nem engedélyezniük, hanem tiltaniuk kell, hogy adataikat a kampányolók felhasználhassák.

Érdekes módon a kétharmados kormánytöbbség a bizottságokban leszavazta Dúró Dóra javaslatát, aki azt szerette volna elérni, hogy a szavazólapon a jelölőszervezetek nevét ne csak egy hússzor negyven milliméteres – fekvő – téglalapban, hanem egy negyvenszer húsz milliméteres – álló – téglalapban is fel lehessen tüntetni. .

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslata igazi csemege a nagy, bürokratikus állami rendszerek fanatikus rajongóinak. És ki ne volna az! Mindannyiunk örömére Matolcsy javaslatában az integrációs folyamat következő lépéséhez szükséges szabályozás kialakításának érdekében új típusú szervként nevesítik az Nemzeti Adó- ás Vámhivatal középfokú adó- és vámszervét, amely különös újításként egyszerre volna adó- és vámszerv, ezzel is javítva a hatékony és összehangolt működést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban.

A mindennapi munka során kérdések merültek fel, írja az indoklás, ezek közül azokat rendezik, amelyek a törvény módosítását igénylik.

A földgázellátásról

Hamarosan mindannyiunk lesz egy bazinagy gáztározója. Egy furcsa pár, a kormányzati energetikai háborúban győztes Lázár János és a vele folytatott harcokban elbukó egykori energetikai államtitkár, Bencsik János közös javaslatára az állam elővásárlási jogot szerezhet a magyarországi gáztározókra. Az államosítás előkészítését a stratégiai jelentőségű földgázkészletek „szigorúbb társadalmi kontrolljával” indokolják.

A Költségvetési Tanács elnökének vagyonnyilatkozatáról

A KT elnökének az országgyűlés mentelmi bizottságának javaslatára a képviselőkhöz hasonlóan vagyonnyilatkozatot kell majd tennie a jövőben, először 2013. január 31-én. A javaslathoz a költségvetési tanács két, egymásnak részben ellentmondó módosító javaslatot is beterjesztett, az egyik szerint vagyonnyilatkozata elmulasztása esetén a KT elnöke nem gyakorolhatná jogait, a másik szerint csak fizetést nem kapna a munkájáért. A kormány az előbbit támogatja, az utóbbiról nem mondott véleményt.

Az agrárpiac szakmaközi szervezeteiről

A fideszes Pócs János javaslatára az alig öt hónapos agrárpiaci törvény módosításával legalizálják az állami árkartellezést, amire idén nyáron a dinnyepiacon volt példa. A javaslat szerint nem számítana kartellezésnek, ha a versenyt „gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértékben” korlátozzák, torzítják vagy akadályozzák.

A törvény könnyedén elbukhat az európai versenyjogi szabályozáson, amely az ilyen jellegű kartellezést kizárólag olyan területeken engedélyezi, melyek más tagállamok piacait nem érintik - ilyen pedig aligha van, momentán a dinnye sem ilyen.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról

Rogán Antal, Babák Mihály, Kapus Krisztián és a kereszténydemokrata Spaller Endre javaslatára aki vesz 250 ezer eurónyi, öt éven túl lejáró magyar államadósságot, letelepedési engedélyt kaphat Magyarországon. Ráadásul akár távollétében is, az engedély beszerzése ügyében jogi képviselője is eljárhat.

A pénzügyi jogok biztosáról

Orbán Viktor a parlamenti ülésszak első ülésén találta ki a pénzügyi ombudsmant, a képviselők pedig most már a posztot megteremtő törvényjavaslat módosító indítványairól szavazhatnak. A javaslat szerint a pénzügyi biztos nem lehet állami, önkormányzati, társadalmi vagy politikai tisztviselő ésvagy megbízott. Feladatai végrehajtása során független, nem kérhet és nem fogadhat el utasítást a kormánytól. De hogy mit csinálhat, az sajnos nem derül ki a törvénytervezetből.

A kisajátításról

A kisajátítási törvényt Navracsics igazságügyi miniszter javaslatára módosítják. A javaslat szerint a jövőben az állam környezetvédelmi okokból is elveheti valaki magántulajdonát.  Vagy településrendezési és fejlesztési célból. Hogy miért? Sokszor panaszkodtunk már arra, hogy a kormány és a képviselők alig szokták indokolni törvényjavaslataikat. Bezzeg Navracsics Tibor az alig 19 oldalas törvényjavaslatot 32 oldalban indokolta. A lényeg, hogy a kisajátítás gyorsabb, egyszerűbb, és amennyiben egyáltalán ügyfélbarát lehet valaki tulajdonának elvétele, ügyfélbarátabb lesz.

Tény, hogy az állami tulajdon bővítésének ezen erőszakos formáját maga a törvény is kivételes intézkedésnek tekinti, ezért azonnali, feltétlen és teljes kártalanítást ír elő, és csak akkor engedélyezi, ha a közérdek más módon nem érvényesíthető.

A Matolcsy-csomagról

Bár a nemzetgazdasági miniszter a szerény, "egyes adótörvények és azzal összefüggő törvények módosításáról" címet adta javaslatának, ez maga a 764 milliárdosnak mondott, 450-500 milliárd forintos érdemi hatású megszorító csomag. Magáról a csomagról itt olvashat bővebben. Maradjunk annyiban, hogy a jövőben sem bankok, energetikai szolgáltatók, dohány- és szeszipari vállalatok, sem ezek ügyfelei nem volnánk szívesen.

Zárásként egy egészen szürreális parlamentáris kérdésben is határoznak az MSZP kezdeményezésére. Mesterházy Attila frakcióvezető egy ügyrendi bizottsági állásfoglalás megsemmisítését kéri. a kifogásolt szabály szerint személyes érintettségre hivatkozva csak abban a vitában lehet felszólalni, amelyben a felszólaló személyes érintettsége felmerült.

Hétfőn vitatják meg a csődtörvényt, a Kehi jogköreit módosító törvényjavaslatot, az iskolák, szociális és gyermekvédelmi intézmények államosítását, az örökségvédelmi törvény újabb módosítását és a rakpartok fővárosi tulajdonba adását.

Kedden Mesterházy Attila kezdeményezésére a köznevelés helyzetéről vitatkozhatnak öt és fél órát a képviselők. Utána még megvitatják a konzuli védelemről, a környezetvédelemről és a vízgazdálkodásról szóló törvényeket és a filmtörvényt is. Két emléknapról, a felvidékről kitelepítettekéről és a Magyarországról elhurcolt németekéről is vitáznak majd, illetve több államközi szerződésről és az NMHH tavalyi beszámolójáról is tárgyalnak.