Bernát, Felícia
13 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Tolsztojevszkijt nagyra becsüljük

2012.11.16. 22:24
A magyar lakosságnak nincs jó véleménye az oroszokról, még mindig élnek bennünk súlyos történelmi károk. Ennek ellenére alig tudunk valamit a róluk, bántóan tájékozatlanok vagyunk. Az együttműködés jelentőségét viszont felismerjük: "gáz van, ami nekünk kell". Sajtótájékoztatón mutatta be az orosz-magyar kapcsolatokat Szvák Gyula, az ELTE Ruszisztikai Központjának vezetője.

Az Oroszország-szakértő a Tárki társadalomkutatási Zrt. 2006-ban és 2012-ben elkészített kutatásának eredményeit elemezte. Több mint ezer emberrel töltettek ki kérdőívet. Mint kiderült, hat év elteltével nem változtak a következtetések, hosszú távú trend lett belőlük.

Közepesnél rosszabb osztályzat a szimpátia-indexen

Először arra voltak kíváncsiak a kutatók, milyen az általános hozzáállásunk az oroszokhoz, öt nemzetet rangsorolhattak a válaszadók szimpátia alapján. Meglepően mindkét évben a svédek lettek a legnépszerűbbek, annak ellenére, hogy velük van viszonylag a legkevesebb kapcsolatunk. Őket a németek és az amerikaiak követték, ezután jöttek az oroszok közepesnél rosszabb osztályzattal, végül a románok zárták a sort.

Az oroszok már nem első számú történelmi ellenségek

Arról, kik hatottak legkedvezőtlenebbül a magyar történelemre, 2006-ban még legtöbbünknek az oroszok jutottak eszébe. Szimbolikusan az 56-os forradalom 50. évfordulójának évében pont 56 százalék szavazott rájuk. Azért a törökök is megkapták a magukét 50 százalékkal, a 150 éves megszállás nem tűnt el nyomtalanul emlékeinkben.

A fasizmust és náci megszállást 38 százalékra értékeltük, a tatárok is megjelentek 32 százalékkal, a Habsburg uralom pedig 24 százalékot kapott. 2012-ben fordult a kocka a törökök javára, 51 százalék arányban ők kerültek a lista a élére, így “az oroszok megszűntek első számú történelmi ellenségek lenni.”

A megkérdezettek 6 százaléka szerint érdemes az oroszt nyelvet elsajátítani. Növekedett azoknak a száma, akik szerint általános- és középiskolában a választható nyelvek között szerepeljen minél szélesebb körben. Legtöbben toleránsak voltak és egyetértettek azzal, ha valaki szeretné tanulni, legyen rá lehetősége, de nem fordítanának erre különösebb figyelmet. Kicsit kevesebben úgy gondolják, inkább a nyugati nyelvekre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni.

Ismered Tolsztojevszkijt?

Kulturális szempontból meghatározó személyiségeket soroltattak a felmérés résztvevőivel. Váratlan és elszomorító, hogy 2006-ban 42, 2012-ben pedig 45 százalék nem tudott írni egyetlen híres oroszt sem. Kétharmad nem jutott el háromig, de volt olyan aki túlteljesítve a feladatot még új karaktert is alkotott „Tolsztojevszkij” személyében.

A 2006-os top tízben Tolsztoj, Puskin, Lenin, Csajkovszij, Gorkij, holtversenyben Dosztojevszkij és Gorbacsov neve merült fel. Putyin sincs nagyon lemaradva, ő a nyolcadik, Sztálin épp lecsúszva az elitből a tizenegyedik helyet foglalta el, 2012-ben tizedik lett. Kérdéses, néhányan mennyire illenek bele kulturális felsorolásba.

Csökken a magyarok kultúra iránti érdeklődése

A magyar-orosz gazdasági, politikai és kulturális-tudományos kapcsolatokról szólt a kutatás záró szakasza. A magyar lakosság 65 százaléka növelni szeretné a gazdasági kapcsolatokat, szemben a csökkenést kívánó 5 százalékkal. A kulturális-tudományos kapcsolatok esetében szintén hasonló a helyzet (61 és 2 százalék). A politikai kapcsolatok területén már érezhetően visszafogottabbak az emberek, 38 százalék akarja őket növelni, 8 százalék csökkentené.

2012-ben a kultúra-tudomány 52 százalékra esett vissza. „ Ahogy nő azoknak a száma, akik nem tudnak egy oroszt sem felsorolni, úgy csökken a kultúra iránti érdeklődés.” – mondta Szvák Gyula. Szerinte ez a kultúra társadalmi pozíciójának általános gyengülésével magyarázható.

Globus-konzerv és Ikarus

A gazdaság felé tolódott el az érdeklődés. „Biznisz dá, druzsba nyet" – utal a Népszabadság egy régebbi cikkére Szvák. Visszaemlékezett a Globus-konzervre és az Ikarus buszra és emlékeztetett, hogy szükségünk van az orosz piacra, de „ez nem megy anélkül, hogy ne javítanánk alapvetően a viszonyon”.

A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint országos arányokat követ, összességében pedig megállapítható az eredményeiből, hogy a magyar-orosz kapcsolatoknak jelenleg megvan a kétharmados támogatottsága.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!